Hogy reagálna egy szexuális erőszakra készülő támadó, ha kiszemelt áldozata hirtelen felmutatná az okostelefonját, és a képernyőn feltűnne egy rendőr, aki egyenesen hozzá kezd beszélni? Ha azt mondaná, vagy meghátrál most, vagy biztosra veheti, hogy elkapják és megbüntetik? Sarkon fordulna? San Franciscóban kitaláltak egy applikációt, az OnCamera-t, amely ilyen védelmet kínál a használóinak. Jól hangzik, de nagyon sok a buktató. Jobb ötlet lehet barátokból csinálni távgardedámot az okostelefonnal.
Kihalt parkolóház, nyílik az ajtó. Belép egy magányos nő, halad az autója felé, mikor hirtelen oldalról, az oszlop takarásából feltűnik egy sötét ruhás figura. "Mit tennél, ha egyes egyedül lennél valahol... Aztán már nem?" - jelenik meg a kérdés a baljós jelenet felett: így kezdődik a reklámvideója az OnCamera nevű okostelefonos alkalmazásnak.
Az OnCamera az egyik legújabb próbálkozás azonak az appoknak a sorában, amelyek így vagy úgy, védelmet kínálnak használóiknak a szexuális vagy más jellegű, erőszakos támadások ellen. Az alapgondolata: elriasztani a támadót, mielőtt még bármit tenne. Ezt pedig a következőképp érné el:
Ha most elmész, szabadon távozhatsz. Ha kitartasz, minden törvényes eszközt bevetünk ellened. A rendszerünk aktiválódott. Ne kövess el hatalmas hibát, ami a hátralevő életedbe kerülhet
– dörög a feltartott telefonból a sötét alak felé az OnCamera reklámvideóján. A reklámban a történet természetesen úgy folytatódik, hogy az illető sarkon fordul, sietős léptekkel otthagyja a nőt, aki a szívéhez kap, és megkönnyebbülten nagyot sóhajt.
Az appot azzal hirdetik, hogy tízszer gyorsabb, mint hívni a 911-et, ahol várni kell, amíg kicseng a telefon, mire ténylegesen kapcsolnak valakit, mire az ember elmagyarázza, mi történik vele és hol van, és – főleg – mire ki is érnek a helyszínre a rendőrök.
Az OnCamera mögött egy San Franciscóban regisztrált cég áll. Az app egyelőre tesztelési fázisban van, a beta verzió egy ideig ingyen letölthető volt az Egyesült Államok egyes részein, de most éppen nem az. Az OnCamera honlapján azt írják, hogy ha épp nem lehet megtalálni se az App Store-ban, se a Google Playben, akkor az azért van, mert korlátozzák a letöltések számát, amíg bővítik a kapacitást. Az app Facebook-oldalára februárban posztoltak utoljára.
A hozzászólók közül sokan azon hőbörögnek, hogy az alkalmazás milyen drága. A "teljes védelem" nevű csomag havi 17.99 dollárba, azaz nagyjából 5 ezer forintba kerülne majd, ennyiért akárhányszor, akármennyi időre működésbe hozható lenne az app, legalábbis ha – ahogy az apróbetűs részben írják – az OnCamera embere úgy ítéli meg, hogy a hívó tényleg veszélyben van. Vagyis viccelődni, telefonbetyárkodni nem lehetne büntetlenül. A havi 5 percet garantáló csomag 8 dollárba, körülbelül 2250 forintba kerülne, de lehetne olyan csomagot is választani, amelynél csak a tényleges hívások után kellene fizetni, akkor viszont percenként 9.99 dollárt, körülbelül 2800 forintot.
"Szóval ha fegyvert szegeznének rám tíz percen keresztül, azt 99.99 dolláromba kerülne? Ha ez a technológia elérhető, miért nem használják már a rendőrkapitányságaink, miért nem ingyenes szolgáltatás?" - kérdezte az egyik facebookos kommentelő.
A rendőrségnek hivatalosan semmi köze nincs az OnCamerához. A vészhelyzetben bejelentkező emberek öltözéke első pillantásra egyenruhának látszik, és ennek megfelelően is viselkednek, úgy, mintha hatalmi pozícióban lennének, de ők nem rendőrök, legalábbis nem aktív rendőrök. A cég ugyanakkor azt állítja róluk, hogy rendőri kiképzés és általában több évtizednyi aktív szolgálat van a hátuk mögött.
"Nem a rendőrkapitányságnak, hanem neked dolgoznak" - ezzel a fordulattal próbálják előnyként beállítani, hogy nem a rendőrség aktív emberei dolgoznak nekik. Ez például szerintük azért fontos, mert az ő alkalmazottaiknak- a valódi rendőrökkel ellentétben - nincs olyan kötelezettségük, hogy a segítségkérővel szemben is intézkedjenek, ha netán valami illegális dolgot követ el.
Egy kisebb amerikai lap, a Valley News az egyik nézője, egy fargói kétgyerekes anya kérésére utánajárt, mit szól az apphoz a rendőrség, támogatja-e. A márciusi riportjuk szerint – legalábbis a megkeresett helyi kapitányság – egyáltalán nincs elájulva. Joe Anderson, a fargói rendőrség vezetőhelyettese szerint van pár szépséghiba, például az, hogy fogalmunk sem lehet róla, milyen szintű kiképzésen esett át a rendőrnek látszó segítő, de ennél is nagyobb baj, hogy - ahogy Anderson fogalmazott -
ha valaki meg akar támadni, meg fog támadni,
függetlenül attól, hogy van a kezünkben egy mobiltelefon, amin valaki azt mondja, hogy "állj, hátrálj". A riportban a rendőr arra biztatott mindenkit, hogy inkább figyeljenek oda a környezetükre, és gyakorolják be az olyan önvédelmi eszközök használatát, mint mondjuk a paprikaspray.
Éles helyzetből vett pozitív vagy negatív tapasztalatokat nem nagyon találni az OnCameráról. Az app honlapján van egy videóüzenet az egyik nekik dolgozó férfitól, egy bizonyos Dominic Yintől, aki állítása szerint több mint 20 éven át dolgozott rendőrként. Ő elmesél egy sikersztorit, de az a lehető legáltalánosabb, minden konkrétum nélkül: „egy személy” sétált az utcán, szembekerült támadókkal, megnyomta a gombot a telefonján, létrejött a kétirányú videókapcsolat, a támadók megértették a helyzetet, és meghátráltak. „Mindenki megfutamodik” - jelenti ki magabiztosan Yin.
A parkolóban játszótó reklámvideóban ekkora ígéretet nem vállalnak be, inkább ezt a kérdést teszik fel:
Mi lenne, ha csak az erőszakos bűncselekmények 10 százalékát meg tudnánk állítani, még mielőtt megtörténnének?
Az Index által megkérdezett kriminológus szerint a reklámvideóban bemutatottaknak csak akkor van relevanciája, ha nem váratlan a támadás, mondjuk ha valaki időben észreveszi, hogy követik, és van ideje felkészülni egy esetleges támadásra. Váratlan támadáskor szerinte nincs idő arra, hogy az ember applikációk után kutasson a telefonján, feloldja a zárat, beüsse a kódot.
Kérdéses szerinte az is, hogy a támadó, aki izgatott állapotban van, mennyire fogja fel a telefont látva, miről van szó, és ha fel is fogja, elhiszi-e, amit mondanak neki a képernyőről. További probléma, hogy az OnCamera racionális mérlegelést feltételez, pedig - mondta a kriminológus - "nagyon sok esetben ez pont hiányzik".
Szerinte ha csak egy ember megment az app, akkor már nem mondhatjuk azt, hogy felesleges, és fontos az is, hogy bizonyítékot szolgáltathat büntetőeljárásban, de akár veszélyessé is válhat, ha a használóját hamis biztonságérzetbe ringatja.
Egyébként a videón látható helyzet eleve nem tipikus: a legtöbb agresszív bűncselekménynél a támadó ismeri áldozatát, és többnyire nem nyílt utca, nyilvános hely a helyszín, hanem zárt tér, magánlakás, mondta. A kriminológus családon belüli erőszaknál nem tartja életszerűnek, hogy működhetne az app által kínált megoldás, az ilyen esetek pont azért maradnak látenciában, mert a kiszolgáltatott helyzetben lévő áldozat nem tesz feljelentést.
Megkértünk egy önvédelemmel foglalkozó szakembert is, hogy nézze meg az OnCamera reklámvideóját. A Krav Maga-oktató Pintér Márton az alkalmazás minősítése helyett összegyűjtötte, milyen feltételek együttes megléte szükséges szerinte ahhoz, hogy az app valóban megállítsa a támadót:
"Ezek alapján ki-ki döntse el maga, hogy egy önvédelmi helyzetben életszerűnek tartja-e az alkalmazás használatát és egy ilyen alkalmazásra bízná-e saját maga, vagy a családja életét, testi épségének, vagy éppen anyagi javainak védelmét" - írta a Krav Maga-oktató.
Az OnCamera messze nincs egyedül azzal a törekvéssel, hogy a technológiát az önvédelem szolgálatába állítsa. Ott van például a Companion nevű app, amelynek a használóját, pontosabban az ő mozgását élőben követhetik térképen a barátai, és így ellenőrizni tudják, hogy biztonságban elért-e A pontból B pontba. Az app ezen kívül érzékeli, ha a telefon gazdája futni kezd, vagy a fülhallgató kihúzódik, ami arra utalhat, hogy a telefon a földre esett. Ilyenkor felugrik a kérdés: "Jól vagy?", és ha nem érkezik erre válasz 15 másodpercen belül, az alkalmazás riasztást küld ki.
A Fehér Ház 2011-ben "apps against abuse" címen pályázatot írt ki olyan alkalmazások fejlesztésére, amelyek segíthetnek. A pályázat egyik nyertesét, a Circle of six nevű appot eredetileg szexuális erőszak veszélyének kitett egyetemistáknak szánták. Az app mögött álló kicsi, háromfős startup egyik tagja, Nancy Schwartzman maga is nemi erőszak túlélő. A Circle of Six-nek most több mint 300 ezer felhasználója van 36 országban, írják a honlapjukon.
Az app lényege, hogy a felhasználó kiválaszt hat olyan embert, akikben megbízik, családtagokat, barátokat, és később ezt a kört mindössze két érintéssel riasztani tudja, ha veszélyben érzi magát. A Circle of six diszkrét, nem szúrni ki egyből, hogy biztonsági app, de ha a gazdája megérinti például a rajzszög ikont, az app mind a hat bizalmasának kiküldi a gps-koordinátáit azzal az üzenettel, hogy "gyere értem, segítségre van szükségem a biztonságos hazajutáshoz".
Az amerikai pályázat másik nyertesének, az OnWatch nevű appnak is egy támogatói hálózat a lelke. Itt nem feltétele a segítségkérésnek, hogy még legyen idő a telefonhoz kapni. Be lehet állítani előre időzítőt, ha az ember mondjuk elindul hazafelé egy buliból, vagy kocogni megy. Az app tulajdonosa megbecsüli, nagyjából mikor ér haza, elindít egy visszaszámlálót, és ha a dolgok nem a terv szerint mennek (és a felhasználó nem jelzi, hogy minden rendben), a rendszer automatikusan riasztja a barátokat.
Hasonló ötlet van például a Kitestring nevű program mögött is, ami előre beállított időközönként ráír a használójára, hogy minden rendben van-e, és ha nem kap választ, riasztja a barátokat. Ugyanezt tudja az egyik legnépszerűbb (az Elle tesztjében is ez lett a kedvenc) biztonsági app, a Bsafe is, aminek van többek közt olyan, az OnCameráéhoz hasonló funkciója is, hogy vészhelyzetben gombnyomásra nemcsak a barátokat ugrasztja, hanem hangot és videót is rögzít, ha netán később kellene bizonyítéknak. És ez pénzbe sem kerül.
(Címlap és borítókép: szarvas / Index)