A török hadsereg néhány egysége péntek éjjel megszállta Isztambul és Ankara stratégiai fontosságú pontjait, elfoglalta a köztévét, és bejelentette: átveszi a hatalmat, szükségállapotot és kijárási tilalmat rendel el az országban.
A puccskísérlet azonban néhány órán belül kifulladt: Recep Tayyip Erdogan elnök a Facetime nevű online videoközvetítős mobilapplikáción bejelentkezve ellenállásra szólította fel a híveit, akik hamar ellepték az utcákat, és egyes helyeken nekimentek a katonáknak, többjüket megverték és megkergették.
Az éjjeli órákra Erdogan visszatért Isztambulba, és közölte: a kormányból mindenki a helyén van, a puccs megbukott, a tetteseket felelősségre fogják vonni.
Mindazonáltal a puccskísérlet korántsem volt vértelen. A légierő lázadó tagjai Ankarában csapást mértek a parlament épületére; a fővárosban összecsapások voltak a köztévénél, a hírszerzésnél és az országos rendőr-főkapitányságon, egy vadászgép leszedett egy helikoptert is. A délelőtti mérleg szerint 161 ember meghalt és másfél ezren megsebesültek.
Egyes helyeken még a reggeli órákban is folytak összecsapások. Ankarában az elnöki palotánál a hírek szerint vadászgépekről lőtték a puccsisták harckocsijait, de a parlament épülete felől is fegyverropogás és robbantások hallatszottak, dacára annak, hogy a kormány szerint urai a helyzetnek. Erdogan kisebb ankarai összetűzésekről beszélt közép-európai idő szerint reggel hat óra magasságában, de a kora délutáni órákra már elnyomtak mindennemű ellenállást.
Isztambulban a puccsisták lezártak két, a Boszporuszon átívelő hidat, ahol civilekre is rálőttek; a városban harckocsikkal vonultak fel, a reptereket is lezárták, töröltek minden járatot. A puccskísérlet során blokkolták a közösségi oldalakat, elfoglalták a kormánypárt, az Igazság és Fejlődés (AKP) székházát, szerkesztőségeket szálltak meg, túszul ejtették a vezérkari főnököt is.
Azonban Erdogan felhívására hamar nagy tömeg vonult az utcákra, és az elnök hívei szembeszálltak a katonákkal, akik a legtöbb helyen kénytelenek voltak megadni magukat, reggelre a hidakat és a reptereket is feladták. Az élő közvetítésünket a puccsról itt olvashatja. Itt pedig az első óra eseményeit foglaltuk össze.
Szombat délig 2800 puccsistát őrizetbe vettek, az elnök szerint a csendőrség és a légierő egyes osztagai lázadtak fel. Erdogan új vezérkari főnököt nevezett ki a hadsereg élére reggel.
Erdogan és körei Fethullah Gülen, az amerikai száműzetésben élő befolyásos hitszónok támogatóit vádolták a puccsal. Azt, hogy róla mit kell tudni, itt foglaltuk össze röviden. Gülen egyébként elítélte a puccsot, ahogy az Egyesült Államok és a legfőbb török ellenzéki pártok is azonnal kikeltek az államcsíny ellen.
Az államfő diadalittasan térhetett vissza Isztambulba, a puccs kirobbanásakor ugyanis éppen nyaralt egy dél-törökországi üdülőhelyen. Nyilatkozatában azt mondta:
Bár elsőre meglepő lehet, hogy egy NATO-tagállamban, az évtizedek óta Európa kapujában toporzékoló Törökországban puccs volt, azért a közelmúltan jó pár ilyenre volt már példa. Valójában már évek óta érlelődött a dolog.
A fő törésvonal, hogy Erdogan konzervatív-iszlamista irányba akarja tolni az országát, míg a hadsereg az alkotmány szerint a szekuláris berendezkedés védelmezője. Ez már hosszú ideje feszültségeket szül a keménykezű Erdogan és a katonák között. A főbb ellentétekről itt találja rövid összefoglalónkat.
Úgy tűnik, a hadsereg egy részénél most fogyott el a türelem, azonban a gyorsan megbuktatott puccs végül Erdogant fogja erősíteni, hiszen erre hivatkozva végre leszámolhat a katonaság lázongó tagjaival, és tovább centralizálhatja a hatalmat saját kezében.