Ellenszavazat nélkül megszavazta a lengyel parlament, hogy népirtásnak minősíti a volinyi mészárlást – írta a Gazeta Wyborcza. A II. világháborúban a korábban Lengyelországhoz tartózú, Ukrajna északnyugati részén fekvő területen 1943-ban csaknem százezer lengyel civillel végeztek az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) tagjai. Nem sokkal korábban Lengyelország emléknappá tette 1943. júlis 11-ét a nacoinalista ukrán fegyveresek által megölt áldozatok tiszteletére.
A döntés kétszeresen kényelmetlenül érinti Ukrajnát.
Az ország intenzíven dolgozik azon, hogy megtalálja a maga történelemértelmezését a II. világháborúra. Ebben igyekszik a szovjet időkben egyértelműen náci kollaboráns antiszemite erőknek tartott ukrán felkelőket a függetlenség harcosainak beállítani, akik hol a náci Németországgal, hol nélküle küzdöttek a Szovjetunió ellen. A végül nyugatnémet emigrációban, a KGB által 1959-ben likvitált Sztyepan Banderából egy időre államilag kanonizált nemzeti hős lett: a Lvivben már korábban is szobrot kapott felkelőt Viktor Juscsenko illette ezzel a címmel elnöksége végén, amit Viktor Janukovics eltörölt. Elűzése után nem állították vissza Bandera hivatalos státuszát, de ma is hivatalos megbecsülésnek örvend, ahogyan az UPA tagjai is.
A volinyi mészárlás népirtásként való lengyel elismerése mellett 1943. július 11ét korábban már emléknappá nyilvánította Varsó, ami súlyos árnyat vet a náci kollaboránsokból függetlenségi felkelőket varázsoló kijevi képre.
A másik ok, ami miatt az Kijev számára kényelmetlen a döntés, az, hogy ezzel Ukrajna az egyik legintenzívebb EU-s támogatójával került szembe, amely egyértelműen kiáll Kijev mellett, Moszkva kelet-ukrajnai szerepvállalásával és a Krím orosz annexiójával szemben.
„Sajnálom a döntést” – kommentálta a helyzetet a szejm szavazása után az ukrán elnök Facebook-bejegyzésében. Petro Porosenko szerint ez „politikai spekulációkhoz” vezet majd. II. János Pál pápára hivatkozva a kölcsönös megbocsátás fontosságáról írt.
Az ukrán parlament külügyi bizottsága elítélte a szejm egyoldalú szavazását. „Az ukránellenes döntés keresztülhúz minden, eddigi együttműködésből járó eredményt, amely a két nép megbékélésére irányult” – idézi a kijevi közleményt a Newsru.ua. Elítélte a lengyel döntést a volt kormányfő, Arszenyij Jacenyuk pártja, a Népi Front is.
A várható varsói döntés miatt a múlt héten a lengyel védelmi miniszter már próbálta élét venni a várható vitának Varsó és Kijev között. Antoni Macierewicz szerint a nacionalista ukrán fegyveresek által végrehajtott gyilkosságokat a szovjet belügyi népbiztosság provokálta ki. A felvetést az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zaharova visszautasította.