Nem valós terrorveszély és nem a pánik, sokkal inkább a polgárok kötelességtudata indokolja, hogy a német lakosság élelmiszer-felvásárlásba kezdett. Mindenkinek azt javasolják, hogy tartsanak otthon két hétre elegendő élelmiszert, vizet és a legszükségesebb dolgokat. A német polgári védelmi terv újraírásában ugyan szerepet játszanak az elmúlt hónapok terrortámadásai, de még a magyar katasztrófavédelem is hasonlót ajánl természeti csapások esetére. Önnél például mi a helyzet a spájzban?
Ennek a cikknek az elolvasása előtt nézzen szét a konyhájában, a hűtőszekrényében, a spájzban (ha van egyáltalán), vagy gondolkodjon el azon, hány napot tudna kihúzni otthon saját élelmiszerkészleteiből? Most ne gondoljon rögtön atomtámadásra vagy az utcájában lövöldöző dzsihadistákra.
Mi lenne, ha csak több napig nem lenne víz? Mennyi ivóvizet tárol otthon? Vagy mi lenne, ha több napig nem lenne gáz vagy áram? Hogyan melegítené meg az ételt vagy forralná föl a vizet (ha van)? Vagy mivel világítana, hogy megtalálja egyáltalán az edényt a konyhában? Vagy belegondolt abba, hogy mire egy ilyen helyzetben odaérne a boltba, hányadik lenne a sorban, ha még volna mit megvenni egyáltalán?
Nem lehet teljesen elbizonytalanítani az embereket olyan újabb javaslatokkal, amik felvásárlási lázat indítanak be, bírálta a polgári- és katasztrófavédelmi koncepciót újraíró kormányt Dietmar Bartsch a baloldali Linke frakcióvezetője.
Konstantin von Notz, a Zöldek frakcióvezetője szerint teljesen indokolt a védelmi tervek frissítése, a polgári védelmet azonban nem szabad összekeverni a háborús fenyegetéssel vagy a terrorizmus veszélyével.
A kormánypárti kereszténydemokraták (CDU) szóvivője, Stephan Mayer mindezt más oldalról közelíti meg. Szerinte a védelmi koncepció frissítésére nem csak az erősödő iszlamista terrorizmus fenyegetése miatt van szükség, de ez is szerepet játszik abban, hogy a polgári védelem helyzetét időről időre felülvizsgálják és az új kihívásokhoz igazítsák. A szintén kormánypárti szociáldemokraták (SPD) szerint teljesen normális dolog, és semmilyen pánikra nem ad okot, ha a lakosság gondoskodik saját élelmiszerkészleteiről.
A hírek szerint a német lakosság körében kisebb felvásárlási láz tört ki, miután a kormány azt javasolja a lakosságnak, hogy szükséghelyzet esetére mindenki gondoskodjon legalább két heti élelemről otthonában. Németországban jelenleg nincs semmilyen konkrét terrorfenyegetettség. Csak annyi történik, hogy a kormány szükségesnek látta az elavult 1995-ös polgári védelmi terv újraírását. Ezt ráadásul nem is most kezdték meg: már 2012-ben megbízást adott erre a Bundestag költségvetési bizottsága. Ezt a folyamatot az elmúlt hetek németországi terrortámadásai csak felgyorsították. Az elképzelésekről több tervezet kikerült a médiába és ezzel kapcsolatban több nyilatkozat is elhangzott.
A megszólaló polgári védelmi és katasztrófavédelmi illetékesek és kormánytagok most azt ajánlják a lakosságnak, hogy szükséghelyzet esetére mindenki legalább 14 napra elegendő élelmiszert tartson otthon. A tanács szerint célszerű
otthon tartani. Az ajánlás szerint jó, ha mindig van otthon a legszükségesebb gyógyszerekből, van meleg takaró, gyertya, gyufa, elem, feltöltött akkumulátor és készpénz is.
A német polgári védelem az élelmiszerfelhalmozást alapvetően nem háborús helyzetre vagy terrortámadásra javasolja. Épp elég, ha egy hackertámadás vagy egy természeti katasztrófa következtében hosszabb időre kimarad az áram vagy teljesen összeomlik az áramszolgáltatás. "Ez a készlet amúgy akkor is jól jön, ha nem várt vendégek érkeznek látogatóba az emberhez" - próbálta tompítani a veszélyérzetet a bajor mezőgazdasági hivatal.
Azt túlzás lenne állítani, hogy pánik tört ki emiatt. Feltehetően a németek kötelességtudata a meghatározóbb, amikor elkezdték nagyobb mennyiségben beszerezni a bevásárlóközpontokban a fent felsorolt alapvető élelmiszereket. A német felhívás szemléletváltásra is akarja ösztönözni a lakosságot. Mai életmódunknak ugyanis már nem része az élelmiszer tárolása. Az emberek hozzászoktak, hogy a boltok hétvégén és éjjel is nyitva vannak, ahol előre elkészített ételeket lehet venni, és bármikor lehet kaját rendelni telefonon vagy interneten. Németországban sok modern lakásban már nincs is spájz, sőt sok helyen a konyha is kicsi vagy ehhez az életmódhoz igazodva már egyáltalán nem is építenek be ilyet. A német polgári védelmi és katasztrófavédelmi hivatal arra figyelmeztet: a spontán élelmiszerbeszerzéshez szokott emberek katasztrófahelyzet esetén könnyen bajba kerülhetnek.
Magyarországon nincs olyan jogszabály, amely kötelezően előírna ilyen óvintézkedéseket, de egyszerű jó tanácsként, ajánlásként nálunk is rég megfogalmazott hasonlóakat a katasztrófavédelem, mondta az Indexnek Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője.
Pár napra elég készétel, konzerv, ivóvíz félretevését javasolják például azokon a településeken, amelyeket egyszer-egyszer el szokott zárni a külvilágtól a havazás vagy az árvíz. Persze nincs szó arról, hogy aki nem fogadja meg ezt a tanácsot, az napokra éhen maradna, amikor járhatatlanok a környékbeli utak, a készletezés inkább a mentő erőknek segítség, mert a veszélyhelyzetben egy feladattal kevesebb, ha nem nekik kell ételt vinni a lakossághoz.
A néhány napig tartó elzártságra való felkészülésbe tartozik a katasztrófavédelem tanácsai szerint némi gyógyszer, kötszer, meleg ruha és tartalék erőforrás, például aggregátor és palackos PB-gáz tárolása is.
Olyan is szerepel a magyar katasztrófavédelem általános tanácsai között, hogy nem árt, ha az embernek odahaza össze van készítve egy hátizsákja, benne ivóvízzel, a rendszeresen használt gyógyszereivel, a gyerek egyik játékával. Ez jól jön, ha valamiért gyorsan el kell hagyni a lakást, így nem akkor kell hirtelen kapkodni, mondta a helyettes szóvivő. Az úgynevezett veszélyhelyzeti csomaggal kapcsolatban azt ajánlják, legyen könnyen szállítható (ezért is jó a hátizsák, ami még a kezet is szabadon hagyja). A zsák maximum 20 kilós legyen, és tüntessék fel rajta a tulajdonos nevét.
Katasztrófahelyzetek, vészhelyzetek esetére Németországban több tucat raktárban most is több ezer tonna lencsét, borsót, gabonát és sűrített tejet tárolnak. A raktárak helye szigorúan titkos. Ha valami miatt egyik vagy másik helyszín kiderülne, a raktárat át kell telepíteni, hogy azt megóvják a későbbi fosztogatásoktól. (Ezen kívül van szövetségi gabonatartalék is: körülbelül 150 helyen 800 ezer tonna búzát, rozst és zabot tartalékolnak.)
A titkos élelmiszerraktárak létét korábban többen kritizálták, tekintve, hogy ezek fenntartása igencsak sokba kerül. A német számvevőszék négy évvel ezelőtti jelentése szerint a raktárak bérlésére, őrzésére, karbantartására 20 millió eurót (kb. 6 milliárd forintot) fordítanak. A számvevőszék is kritizálta, hogy túl sok kiadás ez egy ilyen "erősen túlhaladott" szisztéma fenntartására. A raktárakban tárolt élelmiszerekre ugyanis eddig még soha nem volt szükség, legalábbis a német lakosság ellátására. Egyedül a koszovói háború idején vételezett innen a német hadsereg néhány száz zsáknyi gabonát.
A szerdán a kormány elé kerülő polgári- és katasztrófavédelmi terv egyáltalán nem csak az élelmiszerkészletekkel foglalkozik. Mint korábban a Bild megírta: fontos része ennek a stratégiai kőolajkészletek felhalmozása, járványok esetére az oltóanyag- és az antibiotikum-készlet, illetve vegyi katasztrófa esetén a lakosság által használható vegyvédelmi ruházat és gázmaszkok állapotának felülvizsgálata is.
Magyarországon épp nemrégiben változott nagyot az állami tartalékolás rendszere. 2015 októberében jelent meg a kormányhatározat, amely szerint "a Kormány a földművelésügyi miniszter javaslatára megtárgyalta a gazdaságbiztonsági készletezés kérdéskörét és megállapította, hogy
a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek esetében Magyarországon nem indokolt gazdaságbiztonsági készletek fenntartása.
Nem sokkal később, novemberben ki is adták a kormányrendeletet a gazdaságbiztonsági tartalékról szóló rendelkezések törléséről, ami 2016. január elsején hatályba is lépett. Ez a gazdaságbiztonsági tartalék arra szolgált, hogy "bármely okból keletkező piaci zavar, vagy “minősített időszak” esetén biztosítja a lakosság alapvető ellátását, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek egyes szükségleteinek kielégítését".
Továbbra is létezik Magyarországon Állami Egészségügyi Tartalék (ebben például gyógyszerek, orvosi eszközök, kötszerek vannak), Állami Céltartalék (például a termeléshez vagy a védelmi feladatok ellátásához kellő alkatrészek, anyagok, eszközök) és Pénztartalékkészlet, de Gazdaságbiztonsági Tartalék már nincsen.
A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek állami készletezése korábban a Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. dolga volt, a cég mostanra felszámolás került. Az agrarszektor.hu tavaly novemberi cikkében arról írt, hogy piaci szakértők a cég megszüntetését a brókerbotránnyal hozták összefüggésbe, amelyben a TIG több százmillió forintot bukott. A lapnak ugyanakkor a Földművelésügyi Minisztérium azzal magyarázta a változást, hogy az egyre nyitottabbá váló világpiaci körülmények között már nem várható olyan helyzet, amelyben teljesen megszűnik egy adott termék vagy áru kínálata, és az alapvető mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből az országon belül, vagy a környező országokban még nagyon súlyos piaci helyzetben is elegendő készletek állnak rendelkezésre.
Az ügyben kedden kerestük a Földművelésügyi Minisztériumot. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ezek a közelmúltbeli változások a gyakorlatban azt jelentik-e, hogy jelenleg semmilyen állami élelmiszertartalék nincs természeti csapás vagy esetleges terrortámadás esetére sem. Választ egyelőre nem kaptunk.