Teszünk róla, hogy azok, akik végrehajtották ezeket a tetteket, a törvény előtt feleljenek.
– közölte Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke a török államfővel, Recep Tayyip Erdogannal a kínai Hangcsou városában, a világ 19 legfejlettebb gazdaságú országát, valamint az Európai Uniót tömörítő G20 csoport kétnapos csúcstalálkozóján folytatott vasárnapi megbeszélésen.
Az ígéret arra vonatkozott, hogy a július 15-i sikertelen törökországi katonai puccskísérlet miatt Ankara még mindig azt várja az Egyesült Államoktól, hogy szolgáltassa ki a számára Fethulleh Güllen török hitszónokot, aki önkéntes száműzetésben él Amerikában. Erdogan ugyanis azt állítja, hogy egykori szövetségese áll a hatalomátvételi kísérlet mögött. Washington ugyan nem ígérte meg, hogy kiadja az imámot, de vállalta, hogy együttműködik a török hatóságokkal, írja a France24 az AFP és az AP tudósítása nyomán.
Eddig Washington még óvatosabban reagált Ankara követeléseire: Joe Biden alelnök augusztus 24-i látogatásán együttműködésükről biztosította a török kormányt. Azonban azt kérte, hogy több bizonyítékot szolgáltassanak Güllen ellen, aki már a puccs estéjén maga is elítélte a kísérletet. Sőt, kész szembenézni a kiadatással is, ha egy nemzetközi bizottság dönt az ügyében.
Güllen miatt az Egyesült Államok és Törökország viszonya az elmúlt időszakban megromlott. A puccspróbálkozás másnapján például az icirliki NATO-támaszpontról zárták ki az amerikaiakat, arra hivatkozva, hogy a rendszer ellenségeit keresik. Az USA emiatt a bázisról elkezdte elszállítani katonai arzenáljának egy részét, például a stratégiai atomtölteteit. Ezek egy része Romániában kötött ki.
Barack Obama elnök nincs könnyű helyzetben, ugyanis az elmúlt hetekben Törökország katonákat küldött Szíriába. Ankara érvelése szerint azért, hogy az Iszlám Állam terroristái ellen harcoljanak, ugyanakkor azzal a céllal is, hogy a helyi kurd erőket leverjék, megakadályozzák, hogy egy önálló országot, vagy egy erős autonóm területet hozzanak létre, ezzel felbolydítva a Törökországban élő kurd kisebbséget. Az USA-nak viszont a kurdfrakciók a legerősebb katonai szövetségesei Szíriában, légitámadásokkal és hadianyaggal segítik őket az Iszlám Állam elleni harcban.
Az amerikai elnök helyzetét nehezíti, hogy a szíriai katonai és diplomáciai káoszban keresi Oroszország együttműködését is. Ugyan jelenleg mind az Egyesült Államok (és szövetségesei), mind az oroszok bombáznak az országban, de a műveleteik nem összehangoltak. Moszkvát többször érte az a vád, hogy mérsékelt lázadókat és civileket bombáznak az Iszlám Állam állásai helyett, azért, hogy Bassár el-Aszad szír elnököt a hatalomban tartsák.
A július 15-i puccskísérlet után viszont Ankara megkerülhetetlen lett az oroszokkal való egyeztetésben, ugyanis Erdogan és Vlagyimir Putyin elnök kibékültek. Tehát az egyeztetés már három szereplős egyenletté bővült. Obama ennek kapcsán azt mondta, hogy tárgyalni fog az orosz államfővel, de nem vár gyors eredményt. Lassú haladásban bízik.
A G20-értekezlet előtt Erdogan találkozott Angela Merkel német kancellárral is. A német kormányszóvivőt idézve az MTI arról ír, hogy a német fél építő jellegűnek ítélte meg a megbeszélést, melynek napirendi pontjai között szerepeltek a német-török kapcsolatok, az Ankara és Brüsszel közötti menekültügyi megállapodás, valamint az elhúzódó szíriai polgárháború miatti tanácskozás. Ez volt az első személyes találkozó a két vezető között a július 15-i sikertelen törökországi katonai puccskísérlet óta.
Az Európai Unió az Egyesült Államokhoz hasonlóan nehéz helyzetben van: a puccskísérlet után több tízezer embert – köztük ellenzéki politikusokat, bírókat, rendőröket, újságírókat – börtönöztek be Törökországban azzal vádolva őket, hogy részt vettek a hatalomátvételi kísérletben. Az EU és több európai vezető már óvatosan jelezte, hogy Ankara túlzásba viszi a tisztogatásokat, felszólították a török vezetést, hogy elfogadhatatlannak és túlzott mértékűnek tartják azt.
Az EU kezében a török uniós csatlakozások befagyasztása az adukártya. Törökországot már 1963 óta előszobáztatják, és nem látszik, hogy egyhamar beléphetnének. Ankara a folyamat felgyorsítását szabta feltételül a migrációs hullám megállításának. Tavasszal meg is állapodtak róla, hogy a törökök vállalják az EU kapuőr szerepét, cserébe 3-5 milliárd eurónyi forrást kapnak és új fejezeteket nyitnak meg a csatlakozási kérelemben.
A tervek szerint októberre hozták volna össze a török vízummentességet, de Günther Oettinger német EU-biztos nemrég arról beszélt, hogy legfeljebb jövőre juthatnak el odáig. Törökországnak ehhez több mint hetven feltételt kellene teljesítenie, az egyik legfontosabb, hogy enyhítsék az Európai Bizottság szerint indokolatlanul szigorú terrorellenes törvényt. Recep Tayyip Erdoğan elnök már a júliusi puccskísérlet előtt megmakacsolta magát ebben a témában, utána pedig hátat fordított a folyamatnak.
Most ő van erősebb pozícióban: ha kinyitja a határokat, több millió migráns indulhat el Európa felé.