Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnöknek védekeznie kellett az ellene folyó különböző vizsgálatok miatt a jobboldali Köztársaságiak (Les Républicains) párt első tévévitáján. Ezúttal a francia jobboldal is amerikai mintára előválasztáson dönt arról, hogy ki legyen a jelöltje a jövő tavasszal tartott elnökválasztáson.
Ezeket a pillanatokat leszámítva azonban Hillary Clinton és Donald Trump vitáihoz képest kifejezetten nyugodtnak tűnő 2 óra 20 percet tudtak le a francia aspiránsok.
A vitán összesen hét jelölt volt, de igazi esélye csak Alain Juppé volt miniszterelnöknek, Bordeaux polgármesterének és Sarkozynak van. A volt elnök azért is került nehéz helyzetbe a kínos kérdések miatt, mert már a vita előtt is le volt maradva a felmérésekben, 8-14 pontos hátrányban van Juppével szemben, ezért most egyértelmű győzelemre lett volna szüksége. A BFM TV pollja szerint viszont a nézők a mérsékeltebb Juppét látták a legjobbnak.
A keményvonalas üzenetekkel operáló Sarkozy visszatérésének esélyéről, és a kialakult helyzetről itt írtunk bővebben>>>
„Azt gondoljátok, hogy résztvennék ebben a kampányban, ha bármi nyomná a lelkiismeretemet?" – mondta Sarkozy riválisainak, de valójában rajtuk keresztül a nézőknek. Mint mondta, 37 éve van a politikában, de soha nem ítélték el. Azt mondta, hogy öt ügyben is tisztázta magát, nem említve, hogy éppen két másikban is eljárás folyik ellene.
Az egyik esetben azt gyanítják, hogy nyomást gyakorolt egy bíróra, hogy ne hozzon nyilvánosságra részleteket egy másik ügyről, amiben érintett volt. A leginkább azonban azért kerülhet bajba, mert a francia ügyészség vádemelést is javasolt ellene a kampányfinanszírozási korlátok átlépése miatt, erről bővebben itt írtunk. Sarkozy azzal érvel, hogy embereire bízta a kampánypénzek kezelését, a hatóságok szerint viszont végső soron ő felelt a 2012-es kampányáért.
Egy másik feszültebb pillanat akkor jött, amikor Jean-Francois Copé, a jobbközép párt korábbi egyik vezetője azt mondta, bízott benne, hogy Sarkozy majd nagy reformokat vezet be, amikor 2007-ben hatalomra került. „Tíz éve én, és több millió francia remélte a változást, amit Nicolas Sarkozy ígért az országnak. Ez sajnos soha nem történt meg" – mondta.
Sarkozy azzal vágott vissza, hogy Copé ezt annak ellenére mondja, hogy költségvetési miniszter volt az elnöksége alatt. Aztán a 61 éves exelnök azzal védekezett, hogy megkötötte a kezét a legkeményebb gazdasági válság, amivel a világ 1929 óta szembenézett. Viszont erős, energetikus vezetést ígért, ha újra megválasztják.
Juppé a vitán inkább háttérbe húzódott, és hagyta, hogy az esélytelenebb indulók támadják Sarkozyt. Azonban a bordeaux-i polgármesternek sem felejtették el a korábbi botrányait. A volt miniszterelnököt 2004-ben konkrétan 14 hónap felfüggesztett börtönre ítélték és egy évre eltiltották a közhivataltól egy tiltott pártfinanszírozási ügy miatt.
Most viszont azzal védekezett a vitán, hogy csak bűnbakot csinálnának belőle egy kollektív hibáért, mert a fellebbviteli bíróság is kimondta, hogy személyesen nem szerzett hasznot az ügyből. Szerinte majd a választók eldöntik, hogy ez a hibája számít-e annyit, hogy ne válasszák meg. Hozzátette, hogy azóta többször is újraválasztották Bordeaux polgármesterének.
A felmérések szerint a franciákat leginkább a munkanélküliség, utána pedig a terrorizmus és a bevándorlás kérdései érdeklik. Mind a hét jobboldali jelölt azt vallja, hogy a francia vállalatoknak nagyobb szabadságot kellene adni a munkahét meghosszabbításában.
A kétfordulós előválasztást majd november 20-án és 27-én tartják, addig még további két tévévita következik majd. Az első fordulóból a két legtöbb szavazatot kapott jelölt jut majd tovább, ők még egyszer vitáznak a mindent eldöntő második kör előtt.
A jobboldali előválasztáson várhatóan a francia választók 12 százaléka vesz részt. A tét pedig azért is óriási, mert az előválasztás nyertesének jó esélyei lesznek az igazi elnökválasztáson is. François Hollande népszerűsége rettentő alacsony, és a franciák csak nyolcadikként bíznák rá az ország biztonságának szavatolását. Ráadásul a szocialistákon belül is lázadoznak vele szemben, így majd csak decemberben jelenti be, újraindul-e az elnökségért.
A legtöbben éppen ezért már évek óta úgy számolnak, hogy a jobbközép előválasztás megnyerése lényegében egy elnökválasztási győzelemmel ér fel. Hiszen a szélsőjobboldali Nemzeti Frontot vezető Marine Le Pen támogatottsága elég biztosnak tűnik ahhoz, hogy bekerüljön a második fordulóba, viszont végesnek is ahhoz, hogy ott ne tudjon nyerni.