Index Vakbarát Hírportál

Európa Donald Trumpjai teljes készültségben

2016. november 11., péntek 10:23

Bevándorlóellenes populista nő Franciaország élén, mecsetellenes elnök Ausztriában, cigányozó milliárdos miniszterelnök Csehországban, Moszkva-barát tábornok Bulgária élén. Ez egyelőre nem a valóság, de Donald Trump megválasztása után nőtt az esély, hogy egy év alatt teljesen megváltozik az EU vezetőinek összetétele, így az európai politika. A trumpizmus kísértete járja majd be Európát?

Több európai pártvezető is kitörő örömmel fogadta Donald Trump megválasztását, amelyben a legtöbben saját győzelmük előjeleit vélik felfedezni. A következő hónapokban több európai országban is választásokat tartanak, ahol a radikális, bevándorlásellenes, elitellenes, trumpista politikusoknak egyre komolyabb esélyük van a győzelemre.

Trump megválasztása után úgy érzik, semmi sem lehetetlen, eljött az ő idejük. Egy év alatt alaposan megváltozhat az EU vezetése és politikája. Összeszedtük, hol lehetnek trumpi pillanatok a következő időszakban.

Bulgária: oroszbarát tábornok, aki nem akar migrációs gettót

Bár a világpolitikát nyilván kevésbé rázza meg, de Bulgáriában már most vasárnap egy Trump megválasztásához hasonló meglepetés következhet be. Elindult ugyanis az elnökválasztáson egy Rumen Radev nevű politikai kívülálló, a légierő egykori parancsnoka, akiről a szavazók két dolgot tudhattak: megállítaná a migrációt, és szorosabbra fűzné a kapcsolatokat Moszkvával.

Radev a kutatásokban egyre jobban szerepelt, majd az utolsó időszakban feljött a kormányzó, Nyugat-barát párt jelöltjének nyakára. És múlt vasárnap jött a bombameglepetés: megnyerte az első fordulót. 25,44 százalékot kapott a kormánypárti jelölt, a jelenlegi parlamenti elnök, Cecka Cacseva 21,96 százalékával szemben. 

Bojko Boriszov bolgár kormányfő kijelentette, hogy lemond, ha a házelnök elveszíti a második fordulót, bár ezt a lépést eredetileg már az első forduló kedvezőtlen eredménye esetére is kilátásba helyezte.

Radev tábornok szerint a rá szavazó emberek „nagyobb biztonságot és hatékonyan működő intézményeket” szeretnének, valamint nem akarják, hogy Bulgária Európa migrációs gettójává váljon. Radev már most jelezte, hogy elnökként az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciók eltörléséért fáradozna.

Ausztria: elnök, aki elismeri Orbánt, és nem akar mecseteket

Ausztriában december 4-én ismétlik meg a tavaszi államfőválasztást, mert az eredményt a szavazatszámlálás során elkövetett hibák miatt megsemmisítette az alkotmánybíróság. Norbert Hofer, a bevándorlásellenes, jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje a legfrissebb közvélemény-kutatások többsége szerint nyerésre áll a Zöldek aspiránsa ellen. 

Hofer tavasszal is csak 31 ezer szavazattal maradt le Zöld vetélytársával szemben. Az államfői poszt ugyan a magyarhoz hasonlóan nem jár jelentős hatalommal Ausztriában sem, de már a tavaszi forduló is jelentőst változást jelzett előre az osztrák politikában: nem a két történelmi nagy párt, a nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták vagy a néppárt jelöltje voltak a befutó helyen.

A Jörg Haider által felfuttatott, egykor kormányt is alakító, majd meggyengülő FPÖ a menekültválságban ismét jelentősen megerősödött. Ma a legnagyobb támogatottságú párt Ausztriában több mint 30 százalékos eredményével. A nemrég

Új mecsetek helyett új lakásokat

szlogennel kampányoló párt elnöke, Heinz-Christian Strache Orbán Viktor rajongója, a magyar határkerítés egyik legnagyobb támogatója. Az FPÖ államfőjelöltje, Norbert Hofer a megcélzott pozíció miatt valamivel visszafogottabb. Álláspontja azonban világos: az EU-ból kilépést rossz ötletnek tartja, de az ország határait mindenáron meg akarja védeni. Szerinte ha túl sok muszlim menekült érkezik, megjelenik a kulturális önazonosság és a munkahelyek elvesztése miatti aggodalom és a félelem az iszlamizációtól. Orbán Viktorban elismeri, hogy „nagyon keményen fellép országa érdekeiért”, de ő ugyanezt lágyabban, barátságosabban képviselné. 

A médiát előszeretettel ostorozó FPÖ elnöke,  Heinz-Christian Strache azzal köszöntötte Trump győzelmét, hogy lám, lám, a baloldalt és az uralkodó elitet megbüntették a választók, a Hillary Clinton győzelmét biztosra vevő sajtó pedig lejáratta magát. Trump sikere most olaj lehet a tűzre a kampányban: az FPÖ jelöltje keményebb hangot üthet meg, ellenfelei pedig a Trump-jelenséggel riogatva mobilizálhatják a bizonytalan választókat. 

Hollandia: Trump hasonmása, aki nem akar muszlimokat

„Az emberek visszakapták az országukat. Mi is ezt fogjuk tenni” – így reagált Trump győzelmére Geert Wilders, a hollandiai Szabadságpárt vezetője, aki az október 2-i magyar kvótanépszavazás eredményét is hasonlóan lelkesen üdvözölte. (Wilders nem törődött az érvénytelenséggel, szerinte a nemek 98 százalékos aránya a nemzeti szuverenitás győzelmét jelentik.) Wilders a Facebookon is lelkesen üdvözölte Trump győzelmét, amellyel visszaállította a demokráciát.

Wilders, akinek hajviselete is erősen emlékeztet Trumpra, a leendő amerikai elnökhöz hasonló szólamokat hangoztat. A szabadságpárt nem titkoltan muszlim- és bevándorlásellenes, Wilders már júliusban kijelentette, hogy Trump győzni fog, és Hollandiának is hozzá hasonló vezetőre lesz szüksége.

A választásokat 2017. március 15-én tartják, és Wildersnek jó esélye van megnyerni, jelenleg vezeti a közvélemény-kutatásokat. Bár a mostani adatok szerint a győzelme nem lenne elég a kormányalakításhoz, a trumpi fordulat növelheti az esélyeit.

Franciaország: egy populista nő, aki fel akarja rúgni a status quót

Az ő világuk összeomlik, a miénk épül

– így ünnepelte Donald Trump elnöki győzelmét a Twitteren Marine Le Pen helyettese, Florian Philippot. A reakció jól jelzi, hogy a francia Nemzeti Frontban komoly erőt merítenek Trump váratlan győzelméből. Maga Le Pen a Twitteren gyorsan gratulált Trumpnak, és az „immár szabad amerikai népnek”.

Marine Le Pen és pártja (amelyet sokáig az apja vezetett), sokáig teljesen szalonképtelen volt a francia politikában és közéletben bevándorlás- és muszlimellenes, erősen populista szólamai miatt. Most viszont ott tartunk, hogy a kutatások szerint simán megnyerheti a jövő április elnökválasztás első fordulóját.

A második fordulóban már nehezebb dolga lesz, hiszen a bal- és jobbközép szavazók együtt sokkal többen vannak a támogatóinál. De éppen Trump mutatta meg, hogy egy teljes pártelittel, illetve egy vitatható, megosztó ellenféllel szemben is (ilyen lehet Nicolas Sarkozy) meg lehet nyerni a választásokat. Marine Le Pen egy nyilatkozatában úgy összegezte Trump győzelmét: „felrúgta a status quót”. Ő is éppen erre készül, és az esélyei tagadhatatlanul megnőttek.

Németország: a középosztályt is megkísérti a populizmus magasiskolája 

Németországban 2017 őszén tartanak parlamenti választást. Az országba érkezett több mint másfél millió menekült miatti félelmeket nagyon sikeresen lovagolta meg egy olyan párt, amelynek létezéséről három éve még nem sokan tudtak. Az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt a populizmus magasiskoláját mutatta be. Ennek köszönhetően ma országosan 13 százalékosra mérik, de márciusban az egykori kelet-német tartományban, Szász-Anhaltban például 22 százalékot értek el és a második legnagyobb erővé váltak.

Frauke Petry, az AfD elnöke Trump győzelme után azt írta: Trump megválasztása is azt bizonyítja, hogy az ország határainak védelmére, és a józan észen alapuló, a saját országunkban zajló valós folyamatokra koncentráló politika győzedelmeskedik.

A pártot korábban bélyegezték neonácinak és fasisztának is, de most már igyekeznek mereven elzárkózni minden ilyen megnyilvánulástól. A legjobb szó rájuk tényleg az a fajta populizmus, aminek néhány elemét Trumpnál is láthattunk:

Üzeneteikre már nemcsak az aluliskolázott, munkanélküli rétegek a vevők, hanem a középosztály egy része is, ami félti eddigi életszínvonalát és biztonságát. Az AfD mindezzel komoly kihívás elé állította a népszerűségéből folyamatosan vesztő német kereszténydemokrata és szociáldemokrata pártot. Bár az AfD 2017-ben Merkel jelenleg nagy hatalma és elismertsége miatt aligha fog nyerni a Bundestag-választásokon, várhatóan a német politika új és megkerülhetetlen szereplője lesz.  

Csehország: a milliárdos, aki parazitának tartja a cigány szülőket

Bár a parlamenti választások csak jövő ősszel lesznek Csehországban, már most nagyon valószínűnek tűnik, hogy a következő miniszterelnök egy olyan milliárdos lesz, aki csak pár évvel ezelőtt érkezett a politikába. Andrej Babiš a megnyilvánulásaival Trumphoz hasonlóan teljesen szembement a cseh politikai elittel, ami először a parlamentbe, majd a pénzügyminiszteri székbe repítette. A Twitteren, majd a Facebookon hosszan gratulált az új amerikai elnöknek, és arról beszélt, hogy az elit jócskán alulbecsülte a választókat, akiknek elegük van a rendszer által létrehozott világból.

Babiš a leendő amerikai elnökhöz hasonlóan milliárdos, laptulajdonosként Csehország egyik leggazdagabb embere, de másban is követi Trumpot. Nemcsak a politikai elit – amelynek kezd része lenni – általános romlottságát ostorozza, hanem a bevándorlókat és a kisebbségeket is támadja. Sürgette például, hogy a magyarokhoz és a szlovákokhoz hasonlóan a csehek is támadják meg a kvótarendszert a bíróságon, illetve kijelentette:

egyetlen menekültet sem akarok látni Csehországban.

Szintén emlékezetes megnyilvánulása volt, amikor a holokauszt cigány áldozatainak emelt emlékműnél arról beszélt, hogy mennyire undorítónak találja a cigányok életkörülményeit, és hogy a cigány szülők parazitaként élősködnek gyermekein. Babiš népszerűségét ez csak növeli, pártja, az ANO (csehül igent jelent), simán megnyerte pár héttel ezelőtt az októberi választásokat. 

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)

Rovatok