Határozatban tiltotta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa Izraelnek, hogy „a megszállt palesztin területeken” újabb telepeseknek építsen otthonokat. A határozattal szemben az Egyesült Államok sem vétózott, csupán tartózkodott. Izrael viszont máris közölte, hogy nem fognak eleget tenni a határozatnak.

A határozat szövege szerint az egész telepesprogrammal fel kell hagynia Izraelnek a Jordán folyó nyugati partján és Kelet-Jeruzsálemben is.  A határozat külön kiemeli a különbségtételt Izrael 1967 július 4-e előtti területei és a megszállt területek között.

Az Egyesült Államokat az ENSZ BT-ben képviselő Samantha Power szerint a telepek akadályát jelentik a békefolyamatnak, ugyanakkor azért tartózkodott, mert a telepek eltűnésével nem köszöntene be azonnal a béke. A határozat jelentőségét nem becsülte túl, szerinte az nem veszélyezteti Izrael biztonságát.

A döntés újabb bizonyítéka a leköszönő amerikai elnök és Benjamin Netanjahu közötti feszült viszonynak is. Az izraeli kormányfő Barack Obama után sokkal jobb viszonyra számít a januárban hivatalba lépő Donald Trumppal, aki korábban már azt is közölte, hogy kész lenne Jeruzsálemet is elismerni Izrael fővárosaként. A határozatot illetően Trump vétót javasolt. Szerinte közvetlen tárgyalással kell a békét megteremteni, nem az ENSZ-en keresztül, amelynek határozata „nehéz tárgyalási helyzetbe hozta Izraelt és igazságtalan minden izraelivel szemben.”

Az izraeli ENSZ-nagykövet súlyos kritikával illette az Egyesült Államokat, amelytől ”legerősebb szövetségesként elvárható lett volna hogy a közös értékek mentén cselekedve megvétózza a méltatlan határozatot.” – idézte a CNN Danny Danont, aki mellett a teljes izraeli diplomácia Obamát és a külügyminiszter John Kerryt kárhoztatta az amerikaiak tartózkodásáért.

Szintén beszólt az Egyesült Államoknak Benjámin Netanjahu is, a hivatala közölte, hogy szerinte Washington a színfalak mögött összedolgozott a határozat támogatóival. Egyúttal azt is leszögezte, hogy nem fogják betartani az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntését.

Donald Trump viszont máris közölte a Twitteren, hogy január 20., azaz az elnöki beiktatása után "megváltoznak a dolgok" ez ügyben. Tehát a következő amerikai kormány nem fogja támogatni az ENSZ-határozatot.

A határozatot eredetileg Egyiptom vetette fel, ám végül az egyiptomi elnök, Asz-Sziszi szerint amerikai nyomásra vonták vissza. Helyette azonban Új-Zéland, Malajzia, Venezuela és Szenegál pénteken ismét a testület elé vitte, ahol 14-en – a tíz ideiglenes tag és az Egyesült Államokkal együtt öt állandó tagból négy, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia – igennel szavaztak.

A palesztin értelmezés szerint az amerikai vétó azt jelentette volna, hogy felülírják az eddig elfogadott elvet az Izraeltől elkülönített Palesztin Állam létrehozásáról. Márpedig ezt az Obama kormányzat nem akarta, épp a telepesprogram folytatása volt az oka annak, hogy Washington és a Natanjahu vezette izraeli kormány példátlanul feszült viszonyba került.