Elkészült az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának szokásos, éves jelentése az emberi jogok helyzetéről a világban. A dokumentumot immáron 41 éve készítik el az amerikai nagykövetségek, konzulátusok és helyi civil szervezetek benyomásai alapján. Az ideiben 199 ország szerepel.
A Magyarországra vonatkozó részről az MTI készített összefoglalót.
A tavalyi jelentéshez képest nem történt változás abban, hogy továbbra is az országon áthaladni akaró migránsok és a menedékkérők kormányzati kezelését tartják a legfontosabb emberi jogi problémának az országban. Megjegyzik, hogy az egyes jelentések szerint az országba illegálisan belépő migránsokat és menedékkérőket bántalmazások érték a biztonsági szervek részéről, de a kormány nem indított független vizsgálatot ezekkel kapcsolatban.
Továbbá a nemzetközi szervezetek és emberi jogi szervezetek kritikát fogalmaztak meg Magyarországon:
miatt is.
A magyar emberi jogi problémák közé sorolja a jelentés
Megemlíti a jelentés
A részletekről szólva a magyarországi bírósági gyakorlatról a jelentés leszögezi, hogy miközben a bíróságok gyakran függetlenül működnek, előfordultak kísérletek a politikai nyomásgyakorlásra. Utal Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság éléről 2011-ben történő távozására. Széles körben nyomásgyakorlási kísérletnek tartott példaként említi a jelentés azokat a kormányzati megszólalásokat, amelyekben nyilvánosan bírálták a veszprémi bíróság döntését a vörösiszap-perben.
A magyarországi korrupcióról a Transparency International Magyarország és a K-Monitor forrásait idézi, amelyek szerint
A jelentés a tavalyi év legjelentősebb korrupciós ügyeként a Magyar Nemzeti Bankból a bank hat alapítványába történt közpénzátutalást említi.
A szólás- és sajtószabadságról szólva az amerikai külügyminisztérium jelentése azt írja, hogy Magyarországon büntetendő a gyűlöletbeszéd. Megemlíti, hogy májusban a Médiatanács Bayer Zsolt egy 2015 novemberében a Magyar Hírlapban megjelent cikkét gyűlöletkeltőnek minősítette, és ezért szankciókat szabott ki. Megjegyzi ugyanakkor, hogy Bayer Zsolt később állami kitüntetést kapott.
Az antiszemitizmusról szóló alfejezetben a külügyi jelentés a Mazsihisz adataira támaszkodik. Ezek szerint Magyarországon az év első hat hónapjában 19 antiszemita incidenst rögzítettek, és ezek között vandalizmus, gyűlöletbeszéd, fenyegetés és egy fizikai támadás is szerepel.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium a megszokott stílusban reagált az amerikai kritikára. A Küküm így kezdi a közleményét:
Nem alapvető emberi jog, hogy tömegek "végigmasíroznak" biztonságos országokon, megszegik a nemzetközi és a nemzeti törvényeket, és kiválasztják, hogy hol akarnak élni.
A minisztérium közleménye hangsúlyozza, hogy a magyar kormány az amerikai külügyminisztérium régi demokrata érzelmű apparátusával szemben Donald Trumppal ért egyet a bevándorlási kérdésekben. Az amerikai jelentésben felhozott többi problémával a külügy reakciója nem foglalkozik, kivéve azt, hogy Magyarországon egyre nő a korrupció. Erről a külügyminisztérium csak ennyit ír:
objektív tények mutatják, hogy a minden konkrétumot nélkülöző korrupciós vádak alaptalanok, hiszen a magyar gazdaság évek óta erősödik, a bérek nőnek, az államadósság csökken, a költségvetési hiány pedig 3 százalék alatt van.
(Borítókép: Menekültek a röszkei határ mellett kialakított áteresztőponton 2016. augusztus 4-én. Fotó: Földes András/Index)