Már nem csak a harcmezőn látszik, hogy megrendült az Iszlám Állam uralma. Miközben folyik a két legjelentősebb ISIS-város, Moszul és Rakka ostroma, egyre több harcosuk hagyja ott a terrorszervezetet.
Az Iszlám Állam elleni offenzíva sikerét mutatja, hogy az utóbbi hetekben külföldi harcosok tucatjai próbáltak átszökni Szíriából Törökországba. Rengeteg Szíriába szökött ember pedig a török hatóságokon keresztül próbálja felvenni a kapcsolatot a nagykövetségeikkel, tudta meg a Guardian.
A jelenség érdekes, mivel szó sincs arról, hogy közelegne az Iszlám Állam összeomlása. A nyilvánvaló területi veszteségek ellenére a terrorszervezet még működik, vezetői a helyükön vannak, igaz, az nem tudható, hol van ez a hely.
A dezertálási hullám nem is arról szól, hogy a kevésbé elkötelezettek menekülnek a süllyedő hajóról. A területi veszteségek éppen a fanatikus közösség számára kiábrándítóak.
Hogy ezt megértsük, tudni kell, az Iszlám Állam nem egyike a már ismert terrorszervezeteknek. Az Al-Kaida és az ISIS között jelentős különbség, hogy az előbbinek nem voltak területi követelései. Bin Láden a nyugati világot szerette volna megleckéztetni. Ezzel szemben az ISIS saját országot akar alapítani és működtetni.
Az Iszlám Állam vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi azt állítja, hogy szervezete a Korán tanításainak egyetlen hiteles követője. Al-Bagdadi megígérte híveinek, hogy beteljesítik a Koránban és az iszlám egyéb szent irataiban lejegyzetteket. Mohamed utasítása, hogy a muszlimok hozzanak létre kalifátust, hogy ott az általa előírt szabályok szerint éljenek. (Ezen, szó szerint értelmezett szabályok hol borzalmas, hol groteszk vonzatairól beszéltek nekünk a helyiek moszuli látogatásunk idején.)
A próféciák szerint a muszlim világuralom fordulópontja lesz, amikor az igazhitűek totális háborút indítanak a hitetlenek ellen. A muszlim seregek egy bizonyos Dabik városánál összecsapnak a rómaiak seregével, és elpusztítják azt. Ezután Allah mindent és mindenkit eltöröl a föld színéről, de az igazhitűek feltámadnak.
A fentiek nem pusztán érdekességek, hanem a most tapasztalt szökések okát segítenek megérteni. Az ISIS ugyanis arra alapozza erkölcsi fölényét, hogy az egyetlen igaz tanítás jövendöléseit teljesíti be. Ezért van joga gyilkolni, ezért érdemes öngyilkos merényleteket végrehajtani az érdekében, és emiatt kell csatlakoznia a szimpatizánsoknak a világ minden részéről.
A prófécia azonban nem szól arról, hogy Dabik városánál a muszlimok kikapnak, ha nem is a római, de a nyugati haderőtől. Sem arról, hogy az Iszlám Állam területei alig fél év alatt a felére csökkennek. A terroristákat szinte teljesen kiűzték Moszulból, ahol a kalifátust hirdette meg két éve vezetőjük. És bár Moszulban még mindig véres harcok folynak, ahogy arról tudósítottunk is, az ostrom inkább csak amiatt húzódik el, mert a terroristák a sűrűn lakott területeken rejtőzve háborúznak, és a koalíciós haderő igyekeznek minél kevesebb civil áldozattal visszafoglalni az utolsó, ISIS-uralta negyedeket.
A területveszteség a szervezet ideológiai hajtóerejét párologtatja el. A köd eloszlásával a nyugati harcosok pedig csak kopár vidéket, szétlőtt városokat és kényelmetlen szabályokat látnak.
„Az ISIS szlogenje a kitartani és növekedni volt, ami rengeteg nyugati fiatal számára tűnt vonzónak – emlékeztet a londoni King's College radikalizációval foglalkozó kutatója, Shiraz Maher. – A kalifátus összeomlásával ez a vonzerő eltűnt.”
A Guardian két olyan férfiről is tud, akik bár azt állítják, hogy nem harcoltak, mégis történetesen most szöktek át Szíriából Törökországba.
A török hatóságok a múlt héten tartóztatták le az angol Stefan Aristidout és bangladesi származású feleségét a szír határhoz közeli Kilisben. A huszonéves, londoni férfi még 2015-ben utazott Ciprusra, ahonnan nyoma veszett, tárta fel a hátteret a Guardian. Mint kiderült, a huszonéves férfi Rakkába ment, de állítása szerint nem azért, hogy harcoljon, hanem hogy ott telepedjen le. Rakka az Iszlám Állam fővárosa, amelynek visszafoglalásáért hónapok óta véres harc folyik.
Stefan Aristidou egyébként nem arab, hanem görög származású, és már Angliában született. Szüleinek semmi köze nem volt az iszlámhoz, a fiú távozása előtt tért át az iszlám hitre.
Egy másik, múlt héten elfogott férfi Floridából származik. 2011-ben tért át az iszlám hitre, és költözött Egyiptomba. A férfi meglehetősen zavaros történetet adott elő arról, hogy ő sem csatlakozott a terrorszervezethez, csupán szíriai felesége miatt költöztek vissza Amerikából Szíriába. A hatóságoknak mindenesetre gyanús volt a határon most feltűnő férfi, akit felesége mellett két másik szír nő is kísért. Férjeik állítólag a harcokban estek el.
Ha a török határon elfogottakról bebizonyosodik, hogy az Iszlám Állam kötelékében álltak, 7 és fél évtől 15 évig terjedő börtön is várhat rájuk. Angliában egy közelmúltban elfogadott törvény értelmében pedig akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphatnak.
Bár a török határon sokakat letartóztattak, nyilvánvaló, hogy rengeteg embernek sikerült észrevétlenül bejutnia Törökországba. Mi is jártunk a vidéken: Törökország és Szíria 900 kilométeren határos, és bár a határ egy részére már komoly falat húztak a törökök, a többi, sivatagos, hegyes rész ellenőrzése továbbra is nehézkes.
A szökések pedig veszélyt is jelenthetenek. Nem minden kiábrándult harcos tér vissza ugyanis a normális életbe. A radikális eszméktől való megszabadulás ugyanis bonyolult pszichológiai folyamat, amihez akár szakember segítsége is kell. Másrészről a harcosok olyan sokkoló élményeken lehetnek túl, amelyek megnehezítik a visszailleszkedést. Így a visszatérők egy része potenciális veszélyforrás.
A Moszul környéki harcokban résztvevő kurd kormány biztonsági vezetője, Masrour Barzani is úgy véli, hogy a fegyveres harc helyét egyre inkább a hírszerzési akciók veszik át. “Az ISIS legyőzésével a szervezet területet veszít, és kevésbé lesz képes harcosokat toborozni. Ennek hatására a már harcoló külföldiek is feladják, és visszatérnek országukba. Nem szabad alábecsülni ennek a veszélyét” – nyilatkozta Barzani.
Nyugati hírszerzői források szerint 2014 és 2016 közt legalább 250 radikális iszlamista tért vissza Európába, írja az angol lap. És bár a korábbi csempészutakat időközben lezárták, a török hatóságok szerint még mindig vannak lehetőségek.
Rettegni ugyanakkor nem kell. Nem hadseregek térnek vissza Európába, hanem megtépázott, kiábrándult, de dühös egyének. Az Iszlám Államhoz összesen nagyjából 30 ezer külföldi harcos csatlakozott, de az amerikai hírszerzés információi szerint közülük 25 ezret már megöltek. A guardian úgy tudja, hogy a Szíriában harcoló 850 angol állampolgár fele tért vissza az Egyesült Királyságba, és 200 elesett a harcokban.
“Most az a fázis következik, amikor az ISIS legfanatikusabb harcosai elrejtőznek a sivatagban, és terrorakciókat hajtanak végre Irakban és Szíriában.
A nyugati harcosok jelentős része pedig elveszti hitét, és feladja magát, vagy dezertál
– foglalta össze a helyzetet a radikalizációval foglalkozó szakértő.