A két lakatlan sziget az Akabai-öböl bejáratánál fekszik, jelentőségük elsősorban katonai. Szaúd-Arábia 1967-ben kérte meg Egyiptomot a földdarabok védelmére Izraellel szemben a hatnapos háborúban. Izrael valóban elfoglalta a szigeteket, amikor pedig a Camp David-i egyezménnyel '78-ben visszaadta azokat, Egyiptom a szaúdi kérések ellenére sem vonult ki, egy régi oszmán megállapodásra hivatkozva maradtak, egészen a mai napig.

A fordulópontot a szaúdi király tavaly áprilisi kairói látogatása jelentette. Az egyiptomi szándéknyilatkozatot a visszaszolgáltatásról Egyiptomban ellenzéki tüntetések fogadták – ritka esemény Al-Sziszi tábornok diktatúrájában. Most a parlamenti ellenzék „egyiptomi, egyiptomi!” skandálással próbálta megakadályozni a szavazást, persze hiába.

A Szaúd-Arábia és Egyiptom közötti határvonal megerősíti, hogy a szigetek a testvéri nemzet oldalán vannak, de biztosak vagyunk benne, hogy mindig az egyiptomi és arab biztonságot fogják szolgálni

– áll az átadást megszavazó egyiptomi kormánypárt közleményében.

Egyiptom a térségi nagyhatalmi pozícióját még inkább bebiztosítani próbáló Szaúd-Arábia szövetségese. A szaúdiak támogatták a Muszlim Testvériség kormányát megdöntő Al-Sziszi 2013-as puccsát, most áprilisban pedig Riyad több milliárd dolláros kölcsönről és infrastruktúrafejlesztési projektekről állapodott meg Kairóval, ahogy az sem véletlen, hogy Egyiptom teljes mellszélességgel beállt Katar Szaúd-Arábia által kezdeményezett elszigetelésébe, a terror elleni háború jelszavai mögött a közel-keleti térség erőviszonyainak az átrendezésébe.