Index Vakbarát Hírportál

Visszafoglalták Moszult, menekül az ISIS, nyugalomra semmi ok

2017. július 9., vasárnap 14:36 | aznap frissítve

Nyolchónapos, pusztító háború után befejeződött Moszul városának ostroma. Pár helyen még vannak kisebb harcok, de az iraki miniszterelnök vasárnap meg is érkezett a városba, hogy a győzelmet ünnepelje. Mindez nem egyszerű napi hír, a győzelemnek súlya, és rengeteg tanulsága van. Moszul visszafoglalása egyszerre szól:

  1. az Iszlám Állam brutális harci erejéről,
  2. a terroristák gyengüléséről,
  3. és a térség egyáltalán nem megnyugtató jövőjéről.

Százezer katona maroknyi terrorista ellen

Az Iszlám Államról sok mindent elmond, hogy nehéz megmondani, mikor zárult le Moszul ostroma, és mit is nevezünk győzelemnek. 

Az Iszlám Állam iraki fővárosa ellen 2016 októberében kezdődött az offenzíva. Az Egyesült Államok légi- és hírszerzési támogatása mellett meginduló, több mint 100 ezres hadsereg vezetői joggal remélték, hogy néhány hónap alatt sikerül visszafoglalni a várost. A koalíciós erők év végéig ugyanakkor nem hogy Moszult nem foglalták vissza, de csak a város határáig küzdötték előre magukat.

Kelet-Moszul felszabadítását január végén jelentették be, de a harcok ennek ellenére még hetekig folytak. Pedig a sűrűn lakott Nyugat-Moszul még csak ezután következett. Több mint negyed év kellett, hogy az iraki erők büszkén jelentsék: Moszul szabad. Leszámítva azt a kis negyedet, aminek felszabadításáért még mostanáig is folyt a véres küzdelem.

Mindez akkor válik különösen meglepővé, ha ismerjük a szemben álló feleket. Az egyik oldalon a koalíciós erők álltak, több mint 100 ezer katonával. A felszabadító erők magját az iraki hadsereg szunnita erői adták. Mellettük jelentős számú kurd csoport, és síita milícia harcolt. A sikerekben pedig nagy szerepet játszott az Egyesült Államok, amely a légi támogatást, és a hírszerzést biztosította. Különleges egységeket küldött az USA mellett Franciaország, Kanada és Ausztrália is.

A másik oldalon ugyanakkor alig 3-5 ezer, más források szerint 12 ezer ISIS harcos állt.

A terroristáknak nagyjából a fele kapott valamilyen kiképzést, a többiek frissen toborzott helyiek, naiv és radikalizált tizenévesek voltak.

Fokozzuk: Moszult ráadásul alig 1000-1200 ISIS-es foglalta el még 2014-ben. A város bevétele egyébként nem a szervezet brutális harci módszereihez kapcsolódik, hanem a térség megosztottságához. A szunnita többségű Moszul lakossága ugyanis örömmel vagy legalábbis belenyugvással fogadta a szintén szunnita Iszlám Államot. Remélték, hogy ők majd véget vetnek az Irakot vezető síita rezsim túlkapásainak.

Csak akkor jöttek rá, hogy cseberből vederbe kerültek, amikor már késő volt, és a terroristák lefejezős rezsimje uralta a várost.

Tilos volt a tévé, és sokakat megöltek csak azért, mert telefont találtak náluk. Semmit nem tudtunk a világról

villantotta fel a helyszínen járó újságírónknak egy valamikori mérnökhallgató, milyen volt az élet az Iszlám Állam alatt.

A moszuliak megdöbbentő történeteket meséltek a terroristák által visszaállított középkori viszonyokról. Olvassa el riportunkat a hol hátborzongató, hol hihetetlen moszuli hétköznapokról. 

Civil pajzs

A középkort idéző szabályok, a kemény büntetések, a nyilvános kivégzések nem csak hátborzongató érdekességet jelentenek. A mindennapi terrornak köze van az elhúzódó ostromhoz.

Élő pajzsként használnak minket

– fedte fel az ISIS legfőbb taktikai fegyverét egy menekülttáborban meginterjúvolt férfi.„A Daes (az ISIS helyi neve) megöli, akit menekülésen kap. A hidakra, felüljárókra akasztják fel azokat, aki szökéssel próbálkozik.”

A 2,5 milliós Moszulból az ISIS bevonulása után százezrek menekültek el, de még így is 1,5-1,7 millióan rekedtek a területen, mire megszilárdították hatalmukat.

A terrorállam sikerei a harcosok kegyetlenségével magyarázhatók. Katonáik habozás nélkül áldozták fel a civilek ezreit a győzelem érdekében. Csapataik a sűrűn lakott negyedekbe ásták be magukat, a mesterlövészek családi házak felső szintjein rendezkedtek be, míg a terroristákat semmi nem különböztette meg a civilektől.

A koalíciós erők csak lassan tudtak előre nyomulni, hiszen minden egyes lövéssel és bombázással civil életeket veszélyeztettek.

„Az emberek két harcoló fél közt rekedtek. Egyik oldalról a Daes, másik oldalról az iraki hadsereg lőtt minket.” – idézte fel helyzetüket egy idős, kaftános férfi.

Az ISIS az ostrom utolsó fázisában, Nyugat-Moszul óvárosában vitte tökélyre ezt a taktikát. A sűrűn lakott, szűk utcákkal szabdalt negyedet alig 300 harcos védte, de a civilek miatt hetekig húzódtak a harcok.

Öngyilkos merénylők hadserege

Az Iszlám Állam nem csak a civilek életével bánt könnyedén, saját harcosait sem kímélte. Ez volt a másik módszer, amivel képesek voltak a tízszeres túlerővel szemben is tartani magukat.

„Ezek az emberek nem törődnek a következményekkel, csak harcolni akarnak. Nem érdekli őket, ha meghalnak." – összegezték harcmodorukat a helyszínen az Indexnek a túlélők.

Egy valamikori katona is úgy vélte, az öngyilkos harcosoknak köszönhetők a harci sikerek. „Nem erősek amúgy, de az öngyilkos autókkal, az öngyilkos merénylőkkel nehéz harcolni.

Amikor jön egy katonai konvoj, robbanószerrel megrakott emberek ugranak rájuk a tetőkről.

"Hiába foglalnak vissza tőlük egy városrészt, a harcosaik napokig várnak az autójukban, a garázsokban, mellékutcákban, hogy aztán kihajtsanak, és felrobbantsák magukat.”

Az iraki erők előrenyomulását nehezítette, hogy az ISIS durván aláaknázott minden területet, ahonnan visszavonult. A várost pedig harci alagutak átláthatatlan rendszerével furkálta át, ahonnan a legváratlanabb pillanatokban bukkantak elő öngyilkos merénylőik. Egy ilyen alagútba mi is eljutottunk, hogy videón mutassuk meg a rettegett taktikai módszert.

A túlvilágban hisznek, nem a valóságban

A szervezet all in taktikája nem egyszerű harci eszköz: köze van a terrorszervezet ideológiájához. Az Iszlám Állam vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi azt állítja, hogy szervezete a Korán tanításainak egyetlen hiteles követője. Al-Bagdadi megígérte híveinek, hogy beteljesítik a Koránban és az iszlám egyéb szent irataiban lejegyzetteket.

A középkori világ megidézésének okáról korábbi cikkünkben sok meglepő részletet mutattunk be. Röviden a lényeg: az ISIS világképét a Koránban említett apokalipszis köré építi. Eszerint hamarosan amúgy is mindenki elpusztul, de az igazhitűek, tehát akik a terrorszervezetért halnak meg, feltámadnak. (Ez egyébként csak a radikálisok értelmezése, a muszlimok többsége nem így magyarázza a Koránt.) Az Iszlám Államnak ezért van joga gyilkolni, és ezért érdemes öngyilkos merényleteket végrehajtani az érdekében.

Az öngyilkos harcmodorból is következik, hogy a visszafoglalt Moszul valójában nem is város már. Fotóinkon is látszik, hogy egész negyedek váltak a földdel egyenlővé, részben az ISIS, részben a szövetségesek bombázásai miatt. A város mind az öt hídja megsemmisült.

Június 21-én a terroristák felrobbantották a város legfőbb nevezetességét, az al-Nouri mecsetet is. A ferde minaretjéről híres, 850 éves műemléket minden bizonnyal azért pusztították el, mert az ISIS vezetője, al-Baghdadi itt kiáltotta ki a kalifátust. A terrorvezér kinyilatkoztatása jelölte ki az Iszlám Állam hódításának csúcspontját.

Irak miniszterelnök helyesen állapította meg, hogy tettük a vereségük elismerése. Moszul volt az ISIS legjelentősebb városa Irakban, itt csatlakozott a szervezethez a nyugatról érkezett harcosok többsége. Az egykor gazdag város és környéke jelentős olajbevételekhez és egyéb forrásokhoz juttatta az Iszlám Államot.

A terület elvesztése ráadásul ideológiai vereséget is jelent. 

Ha elveszítik a kalifátus megalapításának székhelyét, akkor valószínűleg mégsem ők a próféciák valóra váltói.

Milyen béke?

Moszul mindazonáltal mégsem az önfeledt győzelem színhelye. Ennek csak egyik oka az a nehezen megbecsülhető számú civil, akik az ostrom során vesztették életüket. A város állapotát látva kérdéses az is, hogy a közel 800 ezer elmenekült városlakó hova fog visszatérni. Vajon meddig tart és milyen hatásai lesznek a terror okozta menekülthullámnak?

De az ISIS sajátos harcmodorából az is következik, hogy legyőzésük sem teljesen egyértelmű. Moszulban és környékén rengeteg civillé vedlett harcos maradt, akik öngyilkos merényletekkel próbálják destabilizálni a régiót. A környéken járva mi magunk is megtapasztaltuk a felszabadított területeken vibráló feszültséget.

A terror hosszútávú hatása, hogy kétéves uralma alatt rengeteg fiatalt, 8-14 éves gyereket radikalizált. Ők a fiatalkori agymosás után nehezen fogják tudni elfogadni, hogy a mártíromságról, túlvilágról, vagy a nők helyzetéről tanítottak nem is úgy vannak.

De még ha mindezt az akadályt venné is Irak: még mindig ott van a környék közel-keleti mércével is összetett etnikai helyzete. Az ostromban oroszlánrészt vállaló kurdok már pedzegetik a régió elszakadását Iraktól, érezhető a síita-szunnita ellentét, miközben a régióban  továbbra is jelentős keresztény és jazidi csoportok élnek. Nehéz elképzelni, hogy Moszulban az Iszlám Állam kiűzése után beköszönt a béke.

Rovatok