A szivárogtatott információk publikusságára, és a forrás ellenőrzésének hiányára,  hivatkozva nem közölt közel 68 gigabyte bizonyítékot a Wikileaks 2016-ban az amerikai választásokat érintő orosz befolyásra. A szivárogtatott dokumentum az orosz belügytől származott és egy chatbeszélgetés és a szivárogtató beszámolója alapján derült ki, hogy az anyag nem lett publikálva. 

A Foreign Policy oldal által vizsgált beszélgetésnek csak a Wikileaks oldala van meg, a szivárogtató oldal főszerkesztője Julian Assange szerint azonban nincs másról szó, mint hogy az információk hitelessége nem volt alátámasztható, részük pedig irreleváns vagy eddig is ismert volt.

A sajtó világszerte beszámolt arról, amikor 2014-ben kiszivárogtak az oroszok Ukrajnában történő beavatkozásairól szóló dokumentumok. Ez azonban csak a fele volt annak a 68 gigabyte-os anyagnak, amiről most szó van. 
Megszólalt a dokumentumokat átadó forrás, aki szerint Assange kifogást kifogásra halmozott, amikor megkereste, és szerinte ha a Wikileaks vezér vagy munkatársainak érdekében állna, megjelentette volna az anyagot, ahogy a szivárogtató szerint valószínűleg érdekében állt, hogy Hillary Clintont lejárató e-mailek tízezreit publikálja.

Az orosz dokumentumokat végül egy másik, lényegesen ismeretlenebb oldalon jelentették meg, így azt a sajtó nem kapta fel, aminek következtében az anyag  szinte teljes egészében a feledés homályába merült. 

Assange nem először lett megvádolva azzal, hogy az oroszokkal lepaktált, 2016-ban nem publikált egy anyagot, ami egy kétmilliárd eurós tranzakciót leplezett volna le a szíriai kormányerők és egy orosz bank között. 

(via Foreign Policy)