„Nem mondjuk meg, hogy mikor indítunk támadást, de támadást indítunk majd” – idézte az MTI az Egyesült Államok elnökét, aki az arlingtoni Fort Myer támaszponton beszélt Afganisztánról. Donald Trump a konkrét csapatnövelési tervekről sem akart a nyilvánosság előtt beszélni, mondván, „nem kell az ellenségeinknek mindenről tudniuk”.
Igaz, pár órával korábban a Fox News belső forrásra hivatkozva megszellőztette, hogy Washington négyezer katonával bővítené afganisztáni kontingensét.
Az elnök szerint így a kivonulásról sem érdemes egyelőre beszélni, mert „ugyanaz történne, mint 2001 szeptember 11-én”. és militánsok szereznék meg a hatalmat. Ezért időpontokat sem ad meg a kivonuláshoz, hiszen a célok teljesülése a fontosabb.
A cél pedig nem az, hogy nemzetépítés folyjék Afganisztánban – Trump ezzel nem meglepő módon általánosságban is elhatárolódott a demokráciaexporttól –, hanem, hogy eredményesen lépjenek fel a terrorizmussal szemben.
Bár konkrétumok nélkül biztos támadásról beszélt, azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy politikai megállapodás születhet majd a tálibok egyes elemeinek bevonásával. Aztán hozzátette: senki nem tudja megmondani, hogy ez mikor lehetséges, és lehetséges-e egyáltalán.
Trump beszélt a tavaly ősszel, elnöki beiktatása előtt még körbeudvarolt Pakisztánról is. Akkor a kormányfővel – az azóta lemondott Navaz Sariffal – telefonon beszélve mondta, mennyire nagyszerű munkát végez a pakisztáni vezetés, alig várja a már a személyes találkozót. Most viszont – miközben a kormányfő ugyan más, de a kormánypárt ugyanaz, mint 10 hónapja – Trump kijelentette: Pakisztán teret és menedéket biztosít a káosz, az erőszak és a terror erői számára.
Ez azonban nem szakítás volt a kétszázmilliós, atomfegyverrel rendelkező országgal, mert Trump hozzátette: a két ország közös érdeke a terroristák fenyegetésének megállítása és megakadályozása annak, hogy atomfegyverhez jussanak.