Ahogy korábban az Index megírta, visszaküldték Kazahsztánba azt a rabot, akit jogvédők előrejelzése szerint koncepciós perben bíróság elé állít az ország diktátora. Azóta kiderült, hogy az aggodalom jogos volt, egy politikai játszmának látszó tárgyaláson részt vett a kiadott férfi, de végül szabadlábon távozhatott – miután terhelő vallomást adott önmagára és a diktátor politikai ellenfelére egy olyan ügyben, amelyben korábban ártatlannak vallotta magát, és melyet politikai leszámolásnak nevezett. (A szövevényes történetet hosszasan összefoglaltuk cikkünkben.)

Az Index cikke után írásban kérdezte Szabó Szabolcs, az Együtt politikusa a belügyminisztert és a külügyminisztert, mégis miért ad ki Magyarország egy üldözött férfit, aki politikai menedékjogot kért nálunk. Végül nem a miniszterek, hanem Völner Pál, az igazságügyi minisztérium államtitkára válaszolt a kérdésre.

A HVG összefoglalója alapján a következőket írta:

• Kadesov 2016. februárban folyamodott Magyarországon menekültstátuszért. 2017 májusában ezt elutasították, Kadesovot kiutasították.
• Kadesov fellebbezett, ezt még május 29-én elutasították. A kiutasítás Kazahsztánba így jogerős lett, a kazah férfi kiadatási őrizetbe került.
• Egy június 16-i tárgyaláson Kadesov hozzájárult a kiadatásához.
• A kazah Legfőbb Ügyészség a kiadatási kérelemben garantálta, hogy Kadesovot köztörvényes bűncselekmények miatt üldözik, "az üldöztetésnek nincs politikai jellege", és egyéb jogtipró (pl. vallása, vagyoni helyzete miatti) üldözés sem fenyegeti.
• A kazah fél azt is megígérte, hogy "Kadesovot nem fogják megkínozni, nem lesz alávetve kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek, szükség esetén orvosi ellátásban fog részesülni".
• Kadesovot akár meg is látogathatják a kinti magyar diplomaták, hogy fogva tartásának körülményeit ellenőrizzék – állt a kiadatási kérelemben.

Mindezek fényében Trócsányi László igazságügyi miniszter hozzájárult a kiadatáshoz, amire július 23-án került sor – írta az államtitkár.