Észak-Koreában szeptember 9-én, szombaton ünneplik a népi demokratikus köztársaság 1948-as kikiáltásának évfordulóját. A sztálinista ország ebből az alkalomból újabb interkontinentális rakétát lőhet ki.
Erre figyelmeztetett I Nagjon, dél-koreai miniszterelnök is Szöulban. A CNN szerint a kormányfő azt mondta: a helyzet nagyon komoly, nem sok idő maradt már, Észak-Korea hamarosan eléri a teljes nukleáris felfegyverzettséget. A kormányfő ezért azonnali intézkedést sürgetett a nemzetközi közösségtől Észak-Korea megállítására.
Washingtonban készen áll az elnöki rendelet a Phenjannal kereskedelmi kapcsolatokat fenntartó országok ellen - közölte Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter az MTI híradása szerint.
Mnuchin közölte,
ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amely hétfőn ül össze ismét, nem hoz szankciókat a Phenjannal kereskedelmi kapcsolatokat fenntartó valamennyi ország ellen, akkor az elnök a megfelelő időben fontolóra veszi a rendelet aláírását.
Észak-Korea vasárnap jelentette be, hogy föld alatti hidrogénbomba-robbantást hajtott végre. Hétfőn rendkívüli ülésre összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, ahol Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet minden korábbinál erőteljesebb szankciókat követelt. A BT azonban csak korábbi állásfoglalásait ismételte meg, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tartsa tiszteletben, hajtsa végre az eddigi szankciókat.
Az amerikai kormányzat elsősorban Kínánál szeretné elérni, hogy nagyobb nyomást gyakoroljon Észak-Koreára. Washington szerdán Phenjan elleni olajembargót és a textilexportja elleni bojkottot sürgetett.
Mint megírtuk, Trump arra készül, hogy ha az ENSZ BT nem cselekszik, akkor Amerika minden olyan országgal megszakítja a kereskedelmi kapcsolatot, amelyek üzletelnek Észak-Koreával. Ez azonban egy gazdasági atombomba ledobásával érne fel, ugyanis tavaly 80 országnak volt kereskedelmi kapcsolata a diktatúrával, köztük Németországnak, Franciaországnak, Oroszországnak és Kínának.
A helyi lakosság heves tiltakozása ellenére befejeződött a THAAD amerikai rakétavédelmi rendszer telepítése Dél-Koreában. A szöuli védelmi minisztérium csütörtöki közleménye szerint a fegyverek hadrendbe állítása az észak-koreai fenyegetések miatt vált sürgőssé.
Dél-Korea és az Egyesült Államok két THAAD-üteget májusban állított hadrendbe az ország déli részén, Szöultól 190 kilométerre. Most újabb négy rakétaüteget telepítettek a fővárostól 300 kilométerre délre lévő új rakétatámaszpontra, a helyi lakosok és környezetvédők heves tiltakozása ellenére.
A Yonhap hírügynökség helyszíni beszámolója szerint több ezer rendőr segített szabaddá tenni az utat a rakétaindítókat és más katonai eszközöket szállító konvoj számára, és a helyi lakosok összecsaptak velük. A tiltakozók odaláncolták magukat az úton keresztbeállított teherautókhoz, mások élőláncot alkottak, és egymáshoz kötözték magukat, hogy a rendőrök ne tudják őket egymástól elválasztani.
Többtucatnyi tiltakozó és rendőr megsérült, a közeli kórházakba szállították őket. A helyi lakosok elsősorban attól tartanak, hogy a rakétarendszer modern radarjai által kibocsátott elektromágneses hullámok egészségügyi és környezetvédelmi gondokat okozhatnak.
Dél-Korea és az Egyesült Államok tavaly júliusban állapodott meg először egy THAAD-üteg Dél-Koreába telepítéséről, ami nemcsak Észak-Koreát, de Kínát is feldühítette, mert Peking saját biztonságát érintő fenyegetésnek tekinti a rakétarendszer nagy hatótávolságú radarjait. Kína többször tiltakozott diplomáciai úton a THAAD-rendszer dél-koreai telepítése ellen, és Oroszország is sérelmezte, hogy a THAAD-rendszerek telepítése miatt felborul a térségbeli katonai egyensúly.
Az Észak-Korea körül kialakult konfliktusról és annak lehetséges kimeneteléről itt írtunk összefoglaló cikket: