A várakozásoknak megfelelően, a kormányindítvány elfogadásával zárult hétfő hajnalban a londoni alsóházban a brit EU-tagságról szóló törvény visszavonásának első parlamenti vitája - írja az MTI. A tervezetre ezzel nem került pont, mivel a parlament a következő hónapokban további eljárási szakaszokban vizsgálja, módosítási javaslatokat is fűzhet hozzá, mielőtt a végleges változat az év vége felé ismét az alsóház elé kerül.

A brit EU-tagság megszűnéséhez a jogszabályi kereteit megteremtő - ennek megfelelően igen összetett - törvénytervezetet júliusban ismertette a Konzervatív Párt vezette kisebbségi brit kormány, és az alsóház kétnapos általános vita után, kedd hajnalban 326-290 arányban jóváhagyta. A vitában 107 képviselő szólalt fel.

A tervezet a mostani első szavazás után az úgynevezett bizottsági szakaszba kerül, ahol a törvényhozók gyakorlatilag betűről betűre újból megvizsgálják, majd a törvényhozás felső kamarája, a Lordok Háza veszi napirendjére.

Az indítvány sarkalatos elemei közé tartozik a brit EU-tagságot rögzítő, 45 éve elfogadott törvény visszavonása és az uniós eredetű jogszabálytömeg átvezetése a brit jogrendszerbe.

Az 1972-ben kelt csatlakozási törvény jelenlegi formája kimondja, hogy az uniós szinten elfogadott új jogszabályok minden esetben brit törvényekké is válnak. Így a Brexit, vagyis az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból azt is jelenti, hogy ez a külső jogforrás, amelynek figyelembevételét az 1972-es csatlakozási törvény előírja, megszűnik.

A tervezet ezért előirányozza az uniós eredetű jogszabályok tömegének átvezetését is a brit jogba - 19 ezer jogszabályról és rendelkezésről van szó -, és a brit törvényalkotás kivonását Európai Unió bíróságának joghatósága alól. Ez utóbbi vonatkozik az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-polgárok jogosultságaival kapcsolatos kérdések elbírálására is, amely a tervezet szerint szintén a brit bíróságok hatáskörébe kerülne át.

Ez a terv máris komoly vita forrása London és az EU között. Az unió ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a külföldi EU-polgárok ügyében továbbra is az uniós bíróságé legyen a végső szó, a brit kormány viszont ezt határozottan elveti.

A tervezet végső parlamenti elfogadtatása az első körös siker ellenére továbbra is komoly kihívást jelenthet a kormányzó brit Konzervatív Párt számára, amely a június 8-án tartott előrehozott választásokon kockára tette, és el is veszítette addigi alsóházi többségét, azóta pedig kisebbségben, a legnagyobb észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső támogatásával kormányoz. 

A távozás módjával ugyanis a többi parlamenti párt nem ért egyet. Hiába noszogatott mindenkit David Davis, a brit EU-tagság megszűnési folyamatának irányítására létrehozott minisztérium vezetője azzal, hogy aki nem fogadja el a törvénytervezetet, az arra szavaz, hogy az Egyesült Királyság "kaotikus körülmények közepette" távozzon az Európai Unióból.

A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt például amiatt veti el a tervezet jelenlegi formáját, hogy szerintük az indítvány túl széles jogköröket ad a kormánynak a brit jogrendbe átültetendő uniós joganyag parlamenti ellenőrzés nélküli, gyakorlatilag rendeleti módosítására. A törvényjavaslatot a Liberális Demokraták és a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) londoni alsóházi frakciója is elutasítja. És ha a helyzet nem lenne még így is bonyolult, a kormányzó pártot is komoly ellentétek feszítik a brüsszeli alkuval kapcsolatban.