Magyar idő szerint hétfő éjjel az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú határozatban az eddig is érvényben lévőkön túl újabb szankciókat szavazott meg Észak-Korea ellen, válaszul a a szeptember 3-i kísérleti hidrogénbomba-robbantásra.
A szankciók minden ENSZ-tag számára megtiltják az észak-koreai textilexportot és felső határt szabnak a nyersolajimportnak.
A tételek a nagyhatalmak közti kompromisszumot mutatják, ugyanis az Egyesült Államok ennél szélesebb körű és keményebb büntető intézkedéseket javasolt, de a vétójoggal rendelkező és Észak-Koreával szemben megengedőbb Oroszország, illetve Kína támogatásának megszerzéséhez engednie kellett.
A döntés jelentőségét (jelentéktelenségét) érzékeltetheti a tény, hogy 2006 óta ez volt a kilencedik határozat, amelyet a világszervezet 15 tagú testülete egyhangúlag hozott meg, hogy megbüntesse az ázsiai kommunista diktatúrát nukleáris programjáért, rakétakísérleteiért és kísérleti robbantásaiért. Az eddigi büntetőintézkedések nem hoztak eredményt, nem sikerült Phenjant tárgyalóasztalhoz kényszeríteni. Az eredménytelenség nem kis részben azon múlt, hogy Peking félszívvel tartotta csak be az ENSZ határozatait, és az újabb szankciók is rajta múlnak. Észak-Korea harmadik legfontosabb exportcikke ugyanis - a feketeszén és az ásványi anyagok után - tavaly a textiláru volt, és az export 80 százaléka Kínába irányult.
A múlt héten az Európai Unió saját hatáskörben is kiterjesztette a szankciókat: gyakorlatilag betiltotta a kereskedelmet – különös hangsúllyal a kőolajszármazékokra – a kelet-ázsiai diktatúrával, akárcsak az ottani gazdasági befektetéseket, ezenkívül elrendelte minden egyes onnan érkező rakomány és személyes poggyász alaposabb átvizsgálását. Az észak-koreai repülőgépeket egyébként szintén kitiltották az unió légteréből.
Cikkünk megjelenése után, magyar idő szerint dél körül Észak-Korea harcias üzenetben utasította vissza az ENSZ BT szankciós határozatát, de üzenetét kizárólag az Egyesült Államoknak címezte. A genfi leszerelési konferencián tartózkodó Han Te Szong észak-koreai nagykövet veretes szavai szerint ugyanis
a washingtoni rezsim szítja a politikai, gazdasági és katonai konfrontációt, megszállottja a vad játszmának, s vissza akarja fordítani a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság atomerejének fejlődését, amely már elérte végső szakaszát
Han Te Szong megismételte a korábban már elhangzott fenyegetést, miszerint országa hamarosan olyan intézkedéseket tesz, amelyek miatt
Robert Wood amerikai leszerelési nagykövet felszólalásban azt hangoztatta, hogy a BT-határozat nagyon világos és félreérthetetlen üzenet a phenjani rezsimnek, hogy a nemzetközi közösség már elfáradt, és nem hajlandó többé eltűrni a provokációit. Reményét fejezte ki, hogy Phenjan meghallja ezt az üzenetet, és más utat választ.
(MTI)