Ugyan 2013-tól már öt évre választottak parlamentet maguknak az osztrákok, a nagykoalícióban kormányzó Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) négy év után úgy döntött: a közös munkát így nem tudják tovább folytatni, tartsanak inkább előrehozott választásokat. A mai választáson több mint 6 millió ember szavazhat legkésőbb 17 óráig. Ausztriában már 16 éves kortól lehet szavazni.
A parlament kétkamarás. Most az alsóházként funkcionáló Nemzeti Tanács (Nationalrat) 183 képviselőjéről döntenek. A Nemzeti Tanács hozza Ausztriában a fontos döntéseket, a tartományok képviselőiből álló felsőháznak, a Szövetségi Tanácsnak (Bundesrat) inkább csak véleményező szerepe van, nincs különösebb befolyása az ügyekre.
A választáson összesen 16 párt indul, de országosan csak tíz párt állított jelöltet, a többi szervezet csak egy-egy tartományban méretteti meg magát. A szavazólapokon egyetlen listás szavazatot kell leadni, egyéni képviselőre nem szavaznak.
Az osztrák választási rendszer érdekessége, hogy a választó a szavazólapon az általa előnyben részesített párt országos, tartományi és regionális listájáról egy-egy embert külön kiemelhet. Aki elegendő számú szavazatot kap, az a pártlistás helyétől függetlenül mandátumot szerezhet a Szövetségi Tanácsban. Ugyan ez a lehetőség több mint 4 évtizede megvan, eddig mindössze 4 képviselő jutott be így a parlamentbe.
Ausztriát 2007 óta a szociáldemokraták és a konzervatív néppárt kormányozza nagykoalícióban. A 2015-ös menekültválság ott is átrajzolta a politikai térképet:
Sebastian Kurz mögött gyors politikai karrier áll: 24 évesen integrációs államtitkár lett, 27 évesen pedig ő lett Ausztria edddigi legfiatalabb külügyminisztere. Idei pártelnökké választása után sikerült növelnie a hosszú ideje gyengélkedő Osztrák Néppárt támogatottságát: a párt 2002 óta először ismét a legerősebb párt lett. Kurz önálló listával indul a választásokon, hogy párton kívüli embereket is magához vonzzon, modernizálni igyekszik a megfáradt ÖVP-t, amit el is nevezett a kampányban "Új Néppártnak".
Kurzot elsősorban a menekültválság kezelésére kidolgozott karakteres álláspontja tette ismertté. Már 2015-ben sem volt hajlandó elítélni a Magyarország által felépített határkerítést, és a menekültek uniós elosztására kidolgozott kvótákat sem tartja működőképesnek. Szerinte az illegális bevándorlókat az EU külső határainál kell megállítani és ellátni, majd vissza kell szállítani őket származási országukba. Beengedni szerinte csak a valóban segítségre szorulókat szabadna Európába. Magyar szempontból Kurz személyében olyan kancellárja lenne Ausztriának, aki meglehetősen korán megértést tanúsított Orbán menekültpolitikájával, és a "magyar megoldást" külföldi fórumokon is védelmébe vette.
A Kurz által képviselt menekültpolitikát az osztrákok többsége támogatja. Ezzel sikerült szavazókat is elvonnia a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárttól (FPÖ). A belső feszültségektől szaggatott, korrupciós botrányokba keveredett, és 10 százalékos támogatottság alá esett Osztrák Szabadságpártot 2005-ben hagyták el Jörg Haider és hívei, akik megalapították a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) nevű pártot. Akkor lett az FPÖ elnöke a fiatalon még neonáci csoportokkal kapcsolatban álló Heinz-Christian Strache. A Jörg Haider "olcsóbb kiadásának" emlegetett Strache vezetésével a párt az iszlám- és bevándorlásellenes szólamokkal egyre több hívet szerzett magának. Már 2013-ban 20 százalékos eredménnyel jutott be a Szövetségi Tanácsba. A menekültválság óta tovább erősödtek. Strache a kerítésépítő Orbán Viktor nagy tisztelője. 2015-ben nagyon várta, hogy a bécsi választás előtt segítségére siet a kampányban, de Orbán akkor inkább a szociáldemokrata kancellárral találkozott.
A párt ma már igyekszik mérsékeltebb hangot is megütni, hogy támogatottságát tovább tudja növelni. "Szociális hazapártnak" nevezik magukat, akik svájci mintára a népszavazásokon alapuló közvetlen demokráciát akarják erősíteni, programjukban a gazdaság élénkítését, a bürokrácia leépítését, adó- és bérletidíj-csökkentést hirdetnek. Elemzők szerint az FPÖ már azzal sikert ért el, hogy témáit, politikai agendáját, mindkét nagy pártra rá tudta kényszeríteni.
Az Osztrák Szociáldemokrata Párt évek óta komoly nehézségekkel küzd: súlyos vereségeket értek el a tartományi választásokon, kancellárjukat is le kellett cserélniük. Mindezt tetézte, hogy a mostani kampányban súlyos botrányba keveredtek. Kiderült, hogy az általuk felkért izraeli kampánytanácsadó, Tal Silberstein hozta létre azokat a Facebook-csoportokat, amelyeken antiszemita kiszólásokkal akarták lejáratni Sebastian Kurzot, az ÖVP új elnökét. A párt most azzal kampányol, hogy Ausztria gazdasági teljesítménye hat éve nem volt ilyen jó. Crhistian Kern választási videójában azt ígérte: ezekből a gazdasági eredményekből nemcsak a multinacionális vállalatok és a gazdagok részesedhetnek, hanem az osztrák polgárok is. A párt programjában a munkavállalók járulékterheinek és adóinak csökkentését ígéri.
A három nagy párt mellett jelenleg a többi párt a parlamentbe jutáshoz szükséges 4 százalékos támogatottsági küszöb közelében áll. A Zöldek nagyon meggyengültek, miután egyik alapítótagjuk és meghatározó emberük, Peter Pilz kilépett a pártból, mert nem akarták a Zöldpárt negyedik helyére tenni a listán. Ő most Pilz Listája néven önállóan indul a választáson, és egyfajta hazafias zöldprogramot képvisel. A Zöldek listavezetője, Ulrike Lunacek programjában elsősorban az Európai Unió megerősítését hirdeti.
Érdekes, hogy igazi liberális párt nincs Ausztriában. Még ha a NEOS annak is nevezi magát, az "urbánus akadémikusok pártjának" programjában sem lehet felismerni egy egyértelműen piacbarát, antietatista liberális párt jegyeit.
A pártok és a jelöltek a választásokig közel 50 televíziós műsorban folytattak nyilvános vitát. A nagy pártok listavezetői párban és nagyobb körben is elmondták álláspontjukat a választás legfontosabb témáiról.
Elemzők szerint az osztrák választásnak nem lesz drámai hatása az európai politikára, de hangsúlyeltolódásokat okozhat. Egy ÖVP-FPÖ kormányzás esetén Ausztria sem fog mindig mindenben egyetérteni Németországgal, Franciaországgal vagy Brüsszellel, és a Visegrádi négyek különutas politikája nagyobb támogatásra számíthat majd az osztrákok részéről, mint eddig.
Borítókép: Dominic Ebenbichler / Reuters.