Csehország második leggazdagabb embere, a Magyarországon is sok tízmilliárd forintos cégbirodalommal bíró Andrej Babiš pártja a pénteken és szombaton tartott cseh parlamenti választások nagy esélyese. Ezzel az egy ügyben éppen rendőrségi eljárással is szembenéző, a bulvárlapokban cseh Berlusconinak és Trumpnak is nevezett szlovák származású milliárdosból a pénzügyminiszteri poszt után már miniszterelnök lehet. Egyedül az tűnik igazán kérdésnek, hogy ehhez milyen koalíciós partnereket tud találni magának – könnyen lehet, hogy a kormányalakítási tárgyalások nem lesznek egyszerűek.
Pénteken délután 2-től este 10-ig lehetett szavazni, szombaton pedig reggel 8-tól délután 2-ig tart a választás. Az előzetes eredmények majd szombat estére várhatóak.
Babiš vagyonának nagy részét még a rendszerváltást követő években szerezte, és nem úgy indult, hogy egyszer majd belőle lehetne a cseh kisemberek bajnoka. A mai Szlovákia területén született diplomaták gyermekeként, gyerekkorának egy részét pedig Svájcban töltötte, innen is eredhet, hogy folyékonyan beszél németül és franciául, emellett oroszul és angolul is tud. Egy ideig Marokkóban is élt, mielőtt visszaköltözött Csehországba.
Kiterjedt cégbirodalmát látva nem hiába nevezték már évek óta a cseh Berlusconinak: a fő profiljának számító mezőgazdasági holdingja mellett vannak vegyipari cégei, Michelin-csillagos éttermei, egészségügyi érdekeltségei és a legfontosabb cseh médiumokba, a napilapok közül a Mladá Fronta Dnesbe és a Lidové Novinybe is bevásárolta magát az elmúlt időszakban. Ezeket a módosított összeférhetetlenségi törvény miatt egy speciális alapba helyezte.
Ráadásul Magyarországon is jelen van: IKR Agrár (Bábolna), NT Élelmiszer, Agrotec, Agrofert, Ceres – ismert és kevésbé ismert, de összességében óriási, sok tízmilliárd forintos forgalmat generáló magyar agrárcégek. A tulajdonosuk kivétel nélkül Andrej Babiš, aki tehát nagyon fontos szereplő a hazai gazdaságban is. Mivel azonban itteni aktivitása nagyjából már egybeesett azzal, amikor pénzügyminiszter volt Csehországban, így az őt közelről ismerők szerint a hazai cégek irányításába gyakorlatilag egyáltalán nem szól bele, erre megvannak a szinte minden cégnél felbukkanó cseh és szlovák (igaz, részben magyar anyanyelvű) bizalmi emberei.
Babiš szlovák származású, aki kifejezetten rosszul beszél csehül, de ez ott senkit nem zavar. Meglepő módon az egymással hol versengő, de valamelyest össze is tartó szlovákok igen jelentős szereplők a cseh gazdaságban, Babiš mellett ilyen szlovák csapat a Moszkvában végzett közgazdászok által vezetett, elsősorban húsipari érdekeltségeiről ismert Penta csoport és a rafinált pénzügyi szakemberek irányította J&T Group is.
Csehország második leggazdagabb emberének figyelme 2011-ben fordult a politika felé, amikor megalapította a jobbközép, elitellenes és populista ANO (csehül IGEN, de egyben az Akce Nespokojenych Obcanu, vagyis Elégedetlen Polgárok Akciója rövidítése) mozgalmát, ami meglepetésre rögtön második helyen végzett a 2013-as előrehozott parlamenti választásokon.
A Berlusconi-analógia részben innen is ered, hiszen mindketten temérdek pénzzel bírtak, amiből sok médiát vásároltak, és a politika felé kacsintgatva soha nem fogták vissza magukat, ha ezeket használni kellett. Babišnál is a média, de a politikai párt is egyes-egyedül személyesen róla szólt, miközben mindenhova a kipróbált céges alkalmazottait ültette be.
Sikerét a meglehetősen egyedi politikai-gazdasági környezetnek is köszönheti: Csehországban a legalacsonyabb, 3,8 százalékos a munkanélküliség az egész EU-ban, a költségvetés pluszos, de a bérek nem nőttek ugrásszerűen, és az a benyomás, hogy a politikai osztályt még több évtizeddel a rendszerváltás után is átjárja a korrupció. Ezek kombinációja megfelelő táptalajt jelentett Csehországban is a populizmusnak, Babiš pedig megragadta a kínálkozó lehetőséget.
Azért is lehetett nagyon sikeres, mert soha nem ügyelt a politikai korrektségre vagy finomkodásra, és ez a hangnem most mindenhol menő. Ugyanakkor Babiš azért nem annyira anti-establishment politikus, mint Orbán Viktor, vagy a német AFD, esetleg a lengyel PiS. A cseheknél erre nem volt annyira szükség, mert ott nem divat a kommunista-ellenesség. A lusztráció jegyében a cseh közéletből ki voltak zárva az ügynökök, illetve a magasabb rangú párttisztviselők, ráadásul az elmúlt húsz év is alapvetően sikeres volt a cseh gazdaságban. Így a mérsékelt populizmus elegendőnek bizonyult a népszerűség megszerzéséhez.
A 2013-as választásokat a szociáldemokraták (ČSSD) nyerték meg 20,45 százalékkal, az ANO 18,65 százalékkal lett második, a hárompárti kormánykoalícióba pedig a kereszténydemokraták (KDU-ČSL) kerültek még be. Babiš pénzügyminiszterként is a legnagyobb nyugalommal bírálta folyamatosan a hagyományos pártokat, miközben egyik fontos eredményének a bevételek elektronikus regisztrációját tartotta. Ezzel nőttek az állami bevételek, de több ellenzéki párt is bírálta miatta a kormányt.
Babiš ANO nevű pártja a vezető erővel, vagyis a Cseh Szociáldemokrata Párttal mindvégig egyfajta kényszerházasságban kormányzott. Ő miniszterelnök akart lenni, a szocdemek pedig azt várták, hogy majd kipukkan a Babiš-lufi. Nem így történt, végül a szocdemek pukkantak ki. A belső ellentétek mellett a szociáldemokratákat az is ledarálta, hogy a Babišsal szimpatizáló Miloš Zeman lett Csehország elnöke. Ő egykoron a szocdemek vezetője volt, de miután leváltották, éles kritikusa lett a pártnak, és elnökként sem felejtett el keresztbe tenni nekik.
Babiš a négyéves ciklus alatt a legnépszerűbb politikusok közé került, miközben saját mozgalmát a közélet megtisztítójaként is próbálta eladni, és a korrupció elleni küzdelmet a kormányprogramba is belevették. Ehhez képest májusban azért volt kénytelen távozni egy rövid kormányválság után – Bohuslav Sobotka miniszterelnök előbb az egész kormány lemondását belengette a vállalhatatlannak tartott minisztere miatt – a kabinetből, mert adócsalással vádolták. A rendőrség aztán uniós támogatásokkal való visszaélés gyanújával eljárást is indított ellene. Az EU csalásellenes hivatala, az OLAF is vizsgálódik.
Röviden arról van szó, hogy a Gólyafészek nevű szabadidő- és kongresszusi központ 2007-2008-ban épült meg, a cég pedig akkoriban a cseh sajtó szerint Babiš Agrofert holdingjához tartozott. Miután tulajdonost váltott, az MTI szerint kisebb vállalkozásként jogosult lett kétmillió eurós (kb. 580 millió forint) EU-s támogatásra. Aztán évekkel később az Agroferthez került, Babiš állítása szerint teljesen szabályos üzleti tranzakcióval.
Egy másik régi ügy pedig konkrétan közvetlenül a választás előtt egy héttel vett újabb fordulatot. Babišról még évekkel ezelőtt Szlovákiában kerültek elő olyan iratok, amik alapján rajta volt a korábbi csehszlovák állambiztonsági szolgálattal együttműködők listáján. Babiš emiatt pert indított a szlovák Nemzeti Emlékezet Intézete ellen, és első fokon nyert is. Az intézet fellebbezése azonban pont a múlt héten jutott el odáig, hogy a szlovák alkotmánybíróság megsemmisítette a korábbi ítéletet, és új eljárást rendelt el.
Babiš azzal próbálta lesöpörni az egészet, hogy ez is az ellene indított politikai hadjárat része, és cseh ellenfelei mozgósították szlovák kapcsolataikat. Kritikusai szerint azonban nem véletlen, hogy az első fokú ítéletet kidobta az alkotmánybíróság, mert a tárgyalás mindvégig elég furcsa volt, Babišról gyakorlatilag volt munkatársai bizonygathatták, hogy szerintük nem volt ügynök.
Ezek az ügyek biztosan napirenden maradnak, habár több lap hozzáteszi, hogy a választások után az új többségű parlamentnek is meg kell szavaznia a mentelmi jogának felfüggesztését, hogy folytatni lehessen ellene a vizsgálatot. Azonban a felmérések folyamatosan azt mutatták, hogy a támogatói szemében leperegnek Babišról a botrányok, miközben ő olyan politikai kívülállónak próbálta mutatni magát, akit a hatalmához mindenáron ragaszkodó elit akar eltüntetni.
„Az emberek azt mondják, veszélyt jelentek a demokráciára, ami természetesen nevetséges. Erre a korrupt rendszerre jelentek veszélyt" – mondta, hozzátéve, hogy ő az üzleti életben már bizonyított. A kampányban azzal is próbálta magát a nép jelöltjének beállítani, hogy simán megadta a mobilszámát egyszerű embereknek, hívják fel, ha elakadnak a cseh bürokrácia útvesztőiben. „Ő egy normális ember. Ráadásul van elég pénze, ezért nem kell lopnia az emberektől" – hangoztatta a Washington Postnak a Donald Trump esetében is gyakran hallott érvet egy prágai asszony.
Főként azok a kiábrándult csehek fordultak felé, akik azt várták, hogy a rendszerváltás után sokat javulnak az életkörülményeik, azonban csalódniuk kellett. Babiš támogatottsága elsősorban a kisebb településeken összpontosul, amik nem fejlődtek olyan rohamosan, mint Prága. Sok támogatója idősebb, a gyengekezűnek és korruptnak tartott politikusok után megint egy határozott központi irányítást látna szívesebben.
Visszatérő retorikai fogása az önsajnálat, szereti magát áldozatnak beállítani, olykor kissé megkeseredett. „Miért kellett nekem ez a politika, élhettem volna visszavonultan a családommal." (Nemrég elvett feleségétől kettő, korábbi feleségtől szintén kettő gyermeke van.) Gyakran kérdez ilyeneket az őt támadóknak: "mit tudok én így magamnak elérni? Pénzem úgyis van elég, a drága hobbikhoz már öreg vagyok."
„A Magyarországnál polgárosodottabb és sokkal jómódúbb Csehországban minden uszítás kicsit visszafogottabb. Itt a ne islami tényleg a szélsőség jelszava. Babiš inkább az EU ellen hegyezi ki a menekültellenességet, elmondja, hogy ő élt Marokkóban, vannak muszlim barátai, viszont az EU kvótapolitikáját szidja. Babiš ilyenkor is jól lovagolja meg a csehek eurószkepticizmusát" - meséli egy közvetlen prágai tapasztalatokkal bíró magyar.
Az üzleti életből érkezett Babiš meglepő módon a kisemberek között hiteles, viszont egyáltalán nem népszerű a gazdaság felső köreiben. Ellenfelei szerint pénzügyminiszterként az általa felügyelt adóhivatalt a saját céljaira, illetve üzleti ellenfelei ellen használta, olyan volt, mint Petro Petrosenko ukrán elnök, aki Ukrajnában szinte semmiben nem volt sikeres, csak abban, hogy a többi ukrán oligarchát gyengítette.
Másfél éve igen keserű interjút adott a Financial Timesnak, ahol kifejezetten pesszimistán arról mesélt, hogy ha nem haladna előre a politikában, akkor az ellenfelei sikeresebben lépnének fel ellene. Ez a politikai hitvallás, amelyből teljesen hiányzott az országa sorsa iránti elkötelezettség, még a sokat látott Kelet-Közép-Európában is szokatlanul szomorú volt.
Miközben a visegrádi országok lakói általában nagyon szeretik az EU-t, a csehek a kivételek. Ugyan a többségük, 56 százalék még így is hasznosnak tartja az uniós tagságukat a legutóbbi európai parlamenti közvélemény-kutatás szerint, de ugyanez az arány 72 százalék Magyarországon, 74 Szlovákiában és 84 Lengyelországban.
Az elmúlt négy év is sokat alakított az álláspontján. Babiš az előző választás előtt például még támogatta az euró bevezetését, most viszont már elutasítja azt, ami összhangban van azzal, hogy Csehországban Magyarországgal és Lengyelországgal összehasonlítva viszonylag sokan EU-ellenesek. „Nem vagyok euroszkeptikus" – jelentette ki egy interjúban, azonban gyorsan hozzátette, hogy reformokra van szükség. Miközben többen a perifériára sodródástól féltik Csehországot, Babišnak a Politico szerint semmi gondja sem lenne egy többsebességes Európával.
Szerinte az EU nem jó prioritásokat helyezett előtérbe az integráció erősítésével, le kellene zárni a külső határokat, és a válságövezetekben kéne felállítani a menekülttáborokat. A migránsellenes érzések annak ellenére is érezhetőek Csehországban, hogy nem nagyon érintette őket közvetlenül a 2015-ös menekültválság: a L'Express.fr szerint egy áprilisi felmérésben 60 százalék ellenezte a befogadást, miközben Zeman is rendszeresen szervezett invázióról beszélt.
Babiš már jelezte, hogy ebben a kérdésben kész felvállalni csatákat európai vezetőkkel, egy interjúban például a 2015-ös menekültválságért „Merkel asszony ostobaságát" okolta. A szocdemek is próbáltak jobbra tolódni ezen a téren, és Prága a V4-ek keretében is tiltakozott a menekültkvóták ellen, bár Budapesttel és Varsóval szemben nem perelte be az EU miniszteri tanácsát az átmeneti, eredetileg 120 ezresre tervezett EU-n belüli áthelyezés miatt. Az EU mégis kötelezettségszegési eljárást indított Csehország ellen, mert nem tartotta be a döntést, csak 12 menekültet fogadtak be a 2691 helyett.
Babiš Zemanhoz hasonlóan Oroszország felé is nyitottabb lehet, mint az eddigi kormány, a Moszkva elleni szankciókról például azt mondta, azok nem sokat érnek. „Megváltoztak az idők, mióta a NATO-t megalapították" – mondta. Sokkal nagyobb ellenségnek tartja az embercsempészeket a Földközi-tengeren. Szerinte Szíriában egy új Marshall-tervre van szükség, ehhez pedig „Trumpot, Putyint és Erdoğant is egy asztalhoz kell ültetnünk" – mondta a Telegraph-nak. „Vagy továbbra is felszólíthatjuk Putyint, hogy hagyja el a Krímet, és aztán várunk száz évet." Bevédte Kaczyńskiékat is, és konkrétan képmutatásnak nevezte, hogy a PiS-t csuklóztatják az EU-ból a demokratikus értékek leépítése miatt, de közben Törökországgal szemben már nem ilyen hangosak, mert szükségük van rá a menekültválság megoldásához.
Ha Babiš hatalomra kerülne, azzal Prága a visegrádi négyeken belül az eddig óvatosabb, EU-barátabb cseh-szlovák tengelytől átsodródhatna a lengyel-magyar duóhoz. Ehhez persze az kellene, hogy az ANO kormányképes koalíciót hozzon össze.
Előképei között említik Berlusconi mellett a szintén az üzleti életből érkezett, bár más nézeteket valló Andrej Kiska szlovák elnököt, és persze Donald Trumpot is. Utóbbi párhuzamnak Babiš annyira nem örült, de viccelődve azt fűzte hozzá, hogy fontos különbség: „Én soha nem mentem csődbe!" Az oligarcházó ellenfelei azonban attól félnek, hogy az említett országokkal ellentétben beláthatatlan hatalom kerülne a kezébe, ha a gazdasági érdekeltségei mellett belőle lenne a következő miniszterelnök is.
Márpedig erre a visszás ügyei ellenére is nagyon jó esélye van a pénteken és szombaton tartott választáson. Tavasszal a felmérések még azt valószínűsítették, hogy az ANO 30 százalék felett végezhet, most már inkább valamivel alatta mérik, de így is kétszer akkora a támogatottsága, mint az azt követő két pártnak együttvéve. Miloš Zemannal kifejezetten egy húron pendülnek, úgyhogy a kormányalakítási megbízással nem, de a kormányalakítással mégis lehet problémája Babišnak, mert a többi párt előzetesen látványosan elzárkózott attól, hogy ilyen múltú miniszterelnököt támogasson. A prágai lapok azért úgy vélik, hogy az eredmények ismeretében már változni fog a helyzet.
A szocdemeknek eddig 50, az ANO-nak 47 képviselője volt a 200 fős törvényhozásban. Már tavalyi regionális választásokon is látszott, hogy a ČSSD teret veszít, már csak 12,5 százalékra jósolják őket a legutóbbi 20,46-tal szemben. Azonban az sem lenne kizárt, hogy ők is beszállnak újra Babiš mellé. Sobotka júniusban elbukta a pártelnöki tisztséget is, a miniszterelnök-jelöltjük Lubomír Zaorálek lett. A mostani külügyminiszter ugyan hangos EU-támogató, és sok szempontból Babiš ellentéte, de ha kikapnak, akkor az új pártelnök Milan Chovanec belügyminisztertől sokkal megalkuvóbb stílust várnak. Ő támadta az uniós kvótákat, és a fegyvertartást korlátozó uniós szabályokon is kiakadt.
Az eddigi három kormánypártnak valószínűleg a továbbiakban is meglenne a többsége, ha mindegyik bejut, de más felállású koalíció is elképzelhető. A harmadik helyen végezhet Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM), szintén biztosan bejuthat a konzervatív Polgári Demokratikus Párt (ODS), a cseh-japán üzletember, Tomio Okamura vezette bevándorlás- és EU-ellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD), Babištól elzárkózó Top 09, és a Kalózpárt is.
Egy olyan forgatókönyv sem lenne kizárt, hogy Babiš Jaroslaw Kaczyńskihez vagy a románoknál Liviu Dragneához hasonlóan nem lenne miniszterelnök, csak a háttérből irányítana, habár a cseh milliárdos ettől elzárkózott. Ha mégis kellene helyette másik kormányfő, akkor Richard Brabec környezetvédelmi miniszter, nem mellesleg az Agrofert egy másik korábbi vezetőjének nevét rebesgették.
Ha 25 százalék alatt végezne az ANO, és összezárnának ellene, akkor nem lenne teljesen kizárt egy Babišt kihagyó koalíció sem, de azért ennek jóval kisebb az esélye. Annak viszont elég nagy, hogy akármilyen kormány áll is fel, komoly konfliktusok és viták várhatóak az üzleti életben sem éppen a kompromisszumjairól ismert Babišsal.
Meglepő, de igaz, a cseh politikában lényegesen kisebb kaliberek mozognak, mint akár Magyarországon. Nem véletlenül, itthon a kormány közelében lehet sok pénzt keresni, ott az üzleti élet sokkal nagyobb, jóval izgalmasabb pálya. A cseheknél van legalább 3000 jobb állás az üzleti életben, mint a politika tetején. Talán emiatt is a cseh politika sokszor olyan, mint egy kínos burleszk, vagy paródia.
A legkínosabb az volt, amikor 2013-ban Petr Necas miniszterelnök többek között azzal bukott meg, hogy titkos viszonya volt a kabinetfőnökével (Jana Nagyovával), akit le is tartóztattak, mert kiderült, hogy a kabinetfőnök a katonai titkosszolgálattal figyeltette a miniszterelnök feleségét.
A cseh gazdaság viszont nagyon erős, aminek főleg az az oka, hogy a cseh üzletemberek – ellentétben Magyarországgal – bátrak és sikeresek a nemzetközi piacokon is.
(Borítókép: Martin Divisek / MTI / EPA)