A világ egyik nagyhatalmának vezetője most a világ másik nagyhatalmának vezetésével tárgyal. Donald Trump amerikai elnök Pekingban van, ahol csütörtökön azt kérte a kínai vezetéstől, hogy gyakoroljon nagyobb nyomást Észak-Koreára nukleáris és rakétaprogramjának feladása érdekében.

Trump konkrétan azt kérte  Hszi Csin-ping kínai államfőtől,  hogy Kína szakítsa meg pénzügyi kapcsolatait Észak-Koreával: 

Kína gyorsan és könnyen meg tudja oldani ezt a problémát. Arra kérem, hogy dolgozzon ezen nagyon kitartóan.

Hszi Csin-ping azt mondta: Kína elkötelezte magát amellett, hogy együttműködik az Egyesült Államokkal több nagy jelentőségű regionális és globális kérdésben. Ezek között van az Észak-Korea okozta válság megoldása is. Kína nem adja fel azt a célt, hogy békés úton oldják meg a problémát, és így tegyék  atomfegyvermentessé   a Koreai-félszigetet. 

A tárgyaláson arról is szó volt, hogy a  két ország közötti kétoldalú kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozatlansága hátrányos az Egyesült Államok számára. Trump Pekingben azt mondta: ezért nem Kínát, hanem saját hivatali elődjét, Barack Obamát hibáztatja.

A kínai elnök arra tett ígéretet, hogy Kína egyre nyitottabb és átláthatóbb lesz a külföldi cégek, köztük az amerikaiak előtt. Hszi üdvözölte, hogy amerikai cégek is részt vesznek az "egy övezet, egy út" elnevezésű, nagyívű kínai gazdasági tervben, amelynek középpontjában az infrastruktúra építése áll.

Bejelentették, hogy Trump látogatása alkalmával kínai és amerikai cégek mintegy 250 milliárd dollár értékű kereskedelmi megállapodást kötöttek. A legnagyobb értékű megállapodások szerint a China Energy Investment kínai energetikai befektetési vállalat 83,7 milliárd dollár értékben ruház be a palagáz-kitermelésbe és a vegyipari gyártásba Nyugat-Virginia államban.

A legnagyobb kínai olajipari vállalat, a Sinopec, a Bank of China és a China Investment befektetési cég megállapodott az Alaska Gasoline Development fejlesztési céggel az alaszkai földgázkitermelés és a cseppfolyósított földgáz előállítása fejlesztésébe 43 milliárd dollár értékben, és ez 12 ezer amerikainak is munkát adhat az építkezés idején.

A Boeing amerikai repülőgépgyártó cégtől 260 gépet vásárol 37 milliárd dollár értékben a China Aviation Supplies kínai légiforgalmi eszközellátó vállalat. A Reuters hírügynökség megjegyezte: nem egyértelmű, hogy a megállapodás nincs-e átfedésben korábbiakkal, és mennyi az újonnan megrendelt darabszám.

Az amerikai üzleti közösségben többen attól tartanak, hogy a kereskedelmi megállapodások nagy összértékük révén elterelik a figyelmet arról, hogy a külföldi cégek csak nehezen tudnak bejutni és terjeszkedni a kínai piacon.

Kína kereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben az év első tíz hónapjában 223 milliárd dollárra rúgott a kínai vámhivatal szerint. Ezzel kapcsolatban Trump kormánya egyik ülésén azt mondta: az összeg olyan nagy, hogy még kimondani is szörnyű.