Hónapokkal a jövő tavasszal esedékes parlamenti választások előtt megint a botrányai ellenére visszatérő Silvio Berlusconi lett az egyik legfontosabb tényező az olasz politikában, míg legnagyobb ellenfele a populista és elitellenes 5 Csillag Mozgalom (M5S) 31 éves miniszterelnök-jelöltje lehet, miközben a széttöredezett baloldal nem nagyon tud összeállni a tavalyi alkotmányos népszavazásba egyszer már belebukott, de szintén visszatérésre készülő Matteo Renzi volt miniszterelnök mögött.
A kormányzó szocialisták márciusra vagy áprilisra írhatják ki a választásokat. A Reuters szerint a legutóbbi felmérések alapján az 5 Csillag Mozgalom kapná önmagában a legtöbb szavazatot 28 százalékkal, szemben a Renzi-féle Demokrata Párt (PD) 24 százalékával. Berlusconi Hajrá, Olaszország! (Forza Italia) pártja csak 15 százalékra számíthatna, viszont az új választási törvény ösztönzi az előzetes koalíciókötéseket, a volt miniszterelnökkel szövetkező pártok együtt pedig 35 százalék körül végeznének (ami így is elmaradna a parlamenti többséghez várhatóan szükséges 40 százalék feletti eredménytől).
A baloldal a tavaly decemberi, Renzi politikájáról is szóló népszavazás bukása óta nem találja magát. Az akkor még a helyzetet kihasználó, és felfelé ívelő M5S lendülete viszont valamelyest megtört, így meglepetésre Berlusconi mozgalma tudott újra erősödni. Már a június végi helyhatósági választásokon is a szélsőséges Északi Ligával együtt felálló jobbközép tudott tarolni, leginkább azonban a november elején Szicíliában tartott tartományi választásokat tartották az utolsó nagy főpróbának.
A jobboldali pártszövetség, a Hajrá, Olaszország!, az Északi Liga és az Olasz Testvérek jelöltje kicsit kevesebb mint 40 százalékkal győzött, míg a második helyen 35 százalékkal futott be az 5 Csillag Mozgalom. A sziget egyébként hagyományosan a jobbközép erőssége, de az előző ciklusban baloldali tartományi elnöke volt Szicíliának. A PD most viszont jelentősen lemaradva csak 20 százalékot ért el, amit újabb komoly pofonként könyveltek el.
Silvio Berlusconi visszatért az olasz politikába
– így kommentálta a Corriere della Sera olasz napilap a szicíliai választási eredményeket. A jobboldali kampány élére a 81 éves volt miniszterelnök állt, aki egy hete az országos kampányt is személyesen indította el. A milliárdos médiamogult nagyrészt leírták, miután véget nem érő szexbotrányokba keveredett, aztán 2011-ben a nehéz gazdasági helyzetben le kellett mondania. Akkoriban egy 17 évig tartó korszak végéről cikkeztek, de a tavaly szívműtéten is átesett Berlusconi megint bebizonyította, hogy számolni kell vele.
Persze nem Berlusconi megítélése változott meg hirtelen gyökeresen, ahogy Giovanni Orsina politológus is elmondta, valójában csak az olaszok 7-8 százaléka kedveli a volt miniszterelnököt, viszont sokan benne látják a hagyományos ellenpontot az 5 Csillag Mozgalommal szemben, és azt remélik, hogy kordában tudja tartani az Északi Ligát is. Erre a most bölcs vezető képében tetszelgő Berlusconi is próbált rájátszani, amikor az első számú vetélytársként az 5 Csillag Mozgalmat nevezte meg. Berlusconi szerint az M5S győzelme egész Olaszországot romba döntené, és rosszabbnak tartja őket a kommunistáknál, akik ellen 1994-ben belépett a politikába. Közben viszont előhúzta a populista ígéreteit is: többek között ezer euróra emelné a havi nyugdíjminimumot, ingyenes fogászati és szemvizsgálatot ígért az időseknek, és adómentessé tenné a házi állatok eledelét.
Az egyértelmű, hogy Berlusconi viszi majd a kampányt, de az még a győzelme esetén sem valószínű, hogy ötödször is miniszterelnök lehetne. 2013-ban adócsalásért elítélték, és azt is kimondták, hogy nem tölthet be közhivatalt. Büntetését szociális munkával töltötte le egy milánói idősotthonban, de a tiltás ellen fellebbezett az Emberi Jogok Európai Bíróságánál (EJEB). Viszont akármi is lesz a döntés, az ítélet majd csak a választások után várható. A kormányfőről ennek ellenére is a 81 éves politikus akar dönteni: hétfőn például a most az olasz doppingellenes ügynökséget vezető volt olasz tábornok nevét dobta be, korábban pedig Mario Draghit, az Európai Központi Bank (EKB) elnökét, és Sergio Marchionnét, a Fiat-Chrysler vezérigazgatóját is lehetséges miniszterelnök-jelöltnek nevezte.
Az elitellenes hullámot meglovagolva nemcsak miniszterelnöknek vonna be külső embert, hanem azt ígérte, hogy egy jobboldali kormányba is csak nyolc politikust választana be, a miniszterek közül tizenketten kívülről érkeznének. Viszont az még papíron megkavarhatja az elképzeléseit, hogy nem mindegy, a szövetségén belül hogyan alakulnak majd az erőviszonyok. A Hajrá, Olaszország! valamivel az Északi Liga előtt van a pollokban, de ha ez megfordulna, akkor utóbbi adhatná a miniszterelnököt is.
A régi-új Berlusconi igazi ellenfele majd a szeptember óta az 5 Csillag Mozgalmat vezető, még csak 31 éves Luigi Di Maio lehet. Az eredetileg baloldali populista, euroszkeptikus és euróellenes 5 Csillag Mozgalmat 2009-ben alapította a szókimondó humorista, Beppe Grillo. 2010-ben indultak először választáson, de 2013-ban már 25,5 százalékukkal a legnagyobb párt lettek. Bár az EP-választáson alulmaradtak, tavaly nyáron Virginia Raggi megszerezte a színeikben a római polgármesterséget, és Torinóban is ők tudtak győzni. A mozgalomból és protestpártból az olasz politika egyik meghatározó erejévé előlépő 5 Csillag Mozgalom többek között az elitellenes hullámot meglovagolva próbált tovább erősödni.
Grillo szeptemberben adta át a mozgalom vezetését, elvileg egy teljesen nyitott online szavazáson, csakhogy nagy meglepetés nem volt. Már korábban is sejthető volt, hogy Di Maio veszi át a pártot, miután pedig súlytalan riválisokat indítottak vele szemben, toronymagasan győzött is. A nápolyi Di Maio nagyjából egész eddigi életét a politikában töltötte, ugyan tanult programozni, a jogra is járt, de diplomát nem szerzett, rövid ideig pincérkedett. Az M5S előretörésével elmondhatta magáról, hogy 26 évesen az olasz törvényhozás legfiatalabb alelnöke lett.
Az is látszik, hogy szélesebb tömegek megszólítására készül, mint egykori mentora, és átgondolt nyilatkozataival több kérdésben is finomított a párt álláspontján. Az EU-val még mindig megvan a baja, de a Local.it szerint reformokat akar, miközben elhatárolta magát Grillo zsigeri euroszkepticizmusától, és még azt is hangosan próbálta elutasítani, hogy egyáltalán populista mozgalomnak nevezzék őket. Besorolni egyébként nem lenne könnyű a mostani formájában a pártot, ahogy arról az egyik politikai ellenfelük írt a New York Timesban,
A saját botrányokba is belekeveredő párt – a Róma 2024-es olimpiai pályázatát bohózatba illő kavarás után visszavonó Raggi ellen is eljárás folyik – a korrupció elleni kampányt ígért, és bár támogatnak olyan haladó ügyeket, mint az azonos neműek házassága, a környezetvédelem vagy a társadalmi igazságosság, a bevándorlás esetében már az Északi Liga álláspontjához közeledtek. „Nem hiszünk fizikai falakban, de a nem létező láthatatlan falakban sem" – mondta Di Maio, aki szerint elfogadhatatlan, hogy Olaszország Európa menekülttábora lett. Viszont nem gondolja, hogy Berlusconi jelentene bármilyen megoldást. „Nem hiszek a feltámadásában" – mondta. Szerinte kicsinálták a baloldalt, és ez a sors vár a jobboldalra is.
Lett volna egy vita Di Maio és Renzi között is az elmúlt hetekben, de ezt végül a PD gyenge szicíliai szereplése miatt lemondta az 5 Csillag Mozgalom vezetője, mert politikai halottnak tartja a volt miniszterelnököt. A 44 éves Renzi 2014-ben azzal az ígérettel került hatalomra, hogy felrázza a bénultságból Olaszországot, és magát szintén az elitellenes vonal képviselőjének beállítva azt ígérte, hogy újjáépíti a hírhedten rosszul működő intézményeket. A tavalyi népszavazással pont a szenátus és a régiók jogköreit akarta csökkenteni, mivel szerinte a törvényhozás felsőházának túlhatalma kormányozhatatlanná teszi az országot.
Azonban a népszavazás bukásával Renzinek is le kellett mondania, akkor jött helyette a mostani miniszterelnök Paolo Gentiloni és technokrata kormánya. Renzi ambícióiról azonban sokat elmond, hogy miután februárban lemondott a párt éléről, április végén máris újra indult a pártelnökségért. A szocialisták közül sokan kijózanító pofonnak tartották Szicíliát, de hiába próbálja a PD valahogy egyesíteni a baloldalt, többen pont azért léptek ki a pártból, mert túlságosan centristának tartják Renzit, akit azzal is vádolnak, hogy jobboldali ötleteket is gond nélkül magáévá tett reformnak álcázva. A jól hangzó ígéretek tőle sem állnak távol, például a családi pótlék rendszerét rázná fel teljesen.
A héten a hivatalosan is meginduló kampány egyik első központi témája a fake news lett. A Demokrata Párt hangosan kifogásolta, hogy az 5 Csillag Mozgalmat támogató, de nem hivatalosan hozzájuk köthető oldalakon elterjedtek olyan képek, amikről azt állították, hogy az egyik baloldali miniszter éppen Salvatore Riina maffiafőnök temetésén gyászolva látható. Valójában azonban a képek még korábban, egy meggyilkolt migráns temetésén készültek.
Renzi a New York Times és a Buzzfeed cikkeire is utalt, amikben a különböző oldalak közötti kapcsolatokat vizsgálták, hogy mennyiben köthetőek az M5S-hez vagy pedig az Északi Ligához. Renzi arra kérte a Facebookot és más közösségi médiás szolgáltatókat, hogy járuljanak hozzá a választási kampány tisztaságához, és bejelentette, hogy havonta kétszer gyűjtést ad majd ki a terjedő álhírekről. A New York Times szerint a Facebook tényleg felállít majd egy csapatot kifejezetten az olasz álhírek kiszűrésére.
Az M5S viszont azzal vágott vissza, hogy az amerikai lapokban megjelent cikkeket Renzi megrendelésére készítették. Di Maio azt elismerte, hogy vannak álhírek, de szerinte egyáltalán nem ők profitálnak az orosz dezinformációs kampányokból, habár az 5 Csillag Mozgalom a Putyin-ellenes kezdetekhez képest már támogatja az orosz vezetőt. „Nem Beppe Grillo látogatja meg minden hónapban Putyint" – utalt Berlusconi közeli kapcsolataira az orosz elnökkel.
Az 5 Csillag Mozgalom azzal érvel, hogy nem tisztességesen kezelik őket a mainstream médiában. A populistázást visszautasító M5S mindent összegezve úgy látja, hogy nemzetközi megfigyelőkre lenne szükség az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettől (EBESZ) a választások monitorozásához. „Miért nem hívja rögtön az ENSZ békefenntartóit és a Vöröskeresztet, vagy akár telefonál oda azoknak, akik folyamatosan ezt a szemetet posztolják?" – replikázott Renzi.
Messze van még a választás, de az már most látszik, hogy meglehetősen intenzív kampányidőszak jön, amiben nagyjából az lesz a kérdés, ki tud végül populistább lenni a másiknál. Az egészet pedig aggódva figyelik a piacok is, hiszen egyáltalán nem mindegy, merre mozdul el az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága, ahol egyelőre egyik oldal sem tudna stabil, nem kisebbségi kormányt alakítani.
(Borítókép: A Hajrá, Olaszország! párt vezetője, Silvio Berlusconi az Európai Néppárt találkozóján az olaszországi Fiuggiban 2017. szeptember 17-én. Fotó: REUTERS/Remo Casilli)