Iszmáil Haníje, a radikális iszlamista Hamász szervezet Gázában élő politikai vezetője csütörtökön hadüzenetnek nevezte, hogy Donald Trump szerdán bejelentette: az Egyesült Államok immár Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának, és Tel-Avivból oda is költözteti a nagykövetségét. A bejelentésről és hátteréről itt olvashat bővebben.
Megtorlásul Haníje az MTI tudósítása szerint péntektől újabb intifádát – azaz felkelést – hirdetett meg az izraeli „megszállással” szemben.
Csakis úgy lehet megbirkózni az Egyesült Államok támogatását élvező cionista politikával, ha új intifáda indul a megszállás ellen, és dicséretes ellenállás kezdődik vele szemben.
Eddig a palesztin–izraeli konfliktus hosszú történetében két intifáda volt: az első 1987-től nagyjából 1991-ig tartott, és véglegesen csak az oslói békemegállapodás zárta le. A második pedig 2000-től 2005-ig tartott, és a sarm es-sejki megállapodás jelentette a végét. Mindkét intifáda több ezer halálos áldozatot követelt.
A Hamász 2007-ben puccsal vette át a hatalmat a Gázai övezetben a Palesztin Nemzeti Felszabadítási Mozgalomtól, és azóta több korlátozott háborút is kiprovokált, majd elvesztett Izraellel szemben. A szervezet azonban hamar bebizonyította azt, hogy képtelen a kétmillió fős, igen zsúfolt övezet kormányzására, ezért 2017-ben megállapodott a Ciszjordániát ellenőrző Palesztin Hatósággal, hogy kész feladni hatalmát.
Több okból kétséges, hogy a Hamász – néhány kisebb szabású merénylettől eltekintve – képes lehet egy széles körű felkelést kirobbantani Izrael ellen. Egyfelől ugyanis a zsidó állam hatékonyan elszigetelte, és katonai potenciálját komolyan visszanyesegette a 2008–2009-es és a 2014-es háborúk során. Másfelől nemzetközi támogatóinak – talán Iránt kivéve – nem áll érdekükben egy fegyveres konfliktus. Harmadrészt pedig a Palesztin Hatóság nem akarja megkockáztatni a nemzetközi szimpátia elvesztését, és az Izraellel kialakított bonyolult, konfliktusokon és engedményeken keresztül bukdácsoló, de mégis működőképes együttműködést. Ezért Rámalláh csak egy háromnapos sztrájkot hirdetett meg.
Persze vannak olyan tényezők, melyek az intifáda esélyét növelik. Egyfelől az évtizedes Izrael-ellenes indoktrináció, ami áthatja az egész palesztin lakosságot. Másfelől a valódi sérelmek, melyek Jeruzsálem szimbolikus elvesztésében csúcsosodnak ki (ugye a várost már ötven éve teljes mértékben Izrael ellenőrzi), de valójában áthatják a mindennapokat. Harmadrészt pedig fontos szempont lehet, hogy a két eddigi intifáda is politikailag jelentéktelennek tűnő ügyekből indult ki, és jórészt spontán népharagként szökött szárba.
Csütörtökön összecsapások törtek ki az izraeli hadsereg egyes egységei és palesztin tiltakozók között a Gázai övezetben Hán-Júnisztól keletre, Ciszjordániában Hebronnál és Túl-Karmnál, valamint Jeruzsálem óvárosában a Damaszkuszi kapunál. Legkevesebb 80-an sérültek meg az izraeli hadsereg lövéseitől és gumilövedékeitől. A források szerint tizenegy aktivista éles lövedéktől, további húsz pedig gumilövedéktől sérült meg.
Az izraeli hadsereg néhány zászlóaljjal megerősítette a Ciszjordániában állomásozó erőit. Szemtanúk beszámolói szerint a ciszjordániai Al-Birehben több ezer tiltakozó palesztin gyűlt össze, és olyan jelmondatokat skandáltak, hogy „Jeruzsálem a palesztin állam fővárosa". Néhányan köveket dobáltak a katonákra. A hadsereg közlése szerint tömegoszlató felszerelést alkalmaztak több száz kődobáló ellen. Úgy tudni, négyen éles lőszertől, húszan pedig gumilövedéktől kaptak sebet.
Hasonló jelenetek játszódtak le a Gázai övezet és Izrael határán. Több tucat tüntető palesztin itt is kövekkel dobálta a kerítés túloldalán lévő katonákat, akik éles lőszerrel lőttek vissza rájuk. Egészségügyi tisztségviselők szerint heten lőtt sebet kaptak, egyikük súlyos állapotban van.
Több palesztin politikai csoport tiltakozó mentekre hívott fel a déli imát követően a nagyobb ciszjordániai városokban, ahol az üzletek is bezártak, mert a szerdán még csak iskolákra meghirdetett sztrájk csütörtökre általános munkabeszüntetéssé szélesedett.
Címlapján Halál Amerikára! felirattal jelent meg csütörtökön a libanoni Hezbollah síita politikai/terrorszervezethez közel álló al-Akbár nevű hírlap. Haszan Naszrallah, az Irán által anyagilag és katonailag is támogatott, és Izraellel legutóbb 2006-ban összecsapó radikális szervezet vezetője helyi idő szerint csütörtök este 6 órakor tart hivatalos televíziós beszédet a témában.
Az al-Akbár Trump döntését „Amerika új Balfourjának" nevezte, amivel az I. világháború alatt szolgáló brit külügyminiszter, Arthur Balfour 1917-ben jegyzett nyilatkozatra utal. Ez a nyilatkozat volt a zsidók palesztinai letelepedésének első hivatalos nagyhatalmi támogatása – mondjuk azzal a fontos kikötéssel, hogy „ez nem jár együtt a területen élő más népek önrendelkezési jogainak csorbulásával”.
A lap utalt arra is, hogy Trump döntése a Hezbollah számára felhatalmazással bírhat egy új háború indítására:
Ma Palesztinában létezik egy erős, felhatalmazott ellenállás, amely több ezer rakétával rendelkezik, ezek csapást mérhetnek Tel-Avivra.
Máshol is történtek atrocitások, Amszterdamban egy kóser étterem ablakát betörte egy palesztin zászlót lobogtató férfi, a rendőrség vizsgálja az esetet.
Közben az EU azt ígérte, hogy újabb diplomáciai lépéseket tesznek, hogy Oroszországgal, az Egyesült Államokkal és Jordániával közösen biztosítsák, hogy a palesztinoknak is legyen fővárosuk, írja a Reuters.
(Palesztin tiltakozók Jeruzsálem óvárosában 2017. december 7-én - fotó: Ammar Awad / Reuters)