Nagyjából hét méter hosszú rozoga csónak sodródott partra november végén Japánban, amiben nyolc, részben már felismerhetetlen holttestet talált a parti őrség. Mellettük fokhagyma, halászhálók, kötelek, egy sárga felső, meg néhány doboz cigaretta volt, utóbbi árulkodó koreai figyelmeztetésekkel.
Néhány nappal korábban több ember csontvázát találták meg egy másik hasonló csónakban, és a cigaretta, valamint a koreai feliratú életmentő mellények miatt ebben az esetben is feltételezték, hogy eredetileg Észak-Koreából indulhattak útnak.
Novemberben sok, egyes források szerint közel harminc ilyen rejtélyes csónak, kisebb hajó ért el Japánig, és voltak, amelyek utasai élve jutottak át az ezekben a hónapokban meglehetősen viharos tengeren. A közeli településeken élő japánok közül többen aggódnak, hogy esetleg észak-koreai kémek lehetnek az érkezők között, mások azt feltételezik, hogy az éhínség és az elnyomás elől próbálnak egyre többen ilyen kétségbeesetten elmenekülni. A legtöbb jel azonban arra utal, hogy tényleg halászokról van szó, akik kénytelenek voltak veszélyesen messzire merészkedni.
A parti őrség fokozta a járőrözést a nyugati partoknál, de a novembert leszámítva éves szinten valójában egyáltalán nem kiugró jelenségről van szó. A csónakok körüli bizonytalanságra jellemző, hogy nem mindegyiket tudták beazonosítani, ezért is lehet, hogy a New York Times szerint év eleje óta 76, míg a Guardian szerint 64 sodródott partra, vagy a japán parti őrség valamelyik hajója elé, míg tavaly összesen 66-ról volt hír.
Mivel a 2017-ben felpörgő észak-koreai rakéta- és atomprogram miatt különösen feszült a helyzet a Koreai-félsziget körül, ráadásul Phenjan kétszer is átlőtt rakétákat Japán felett, sokan meglehetősen aggódva figyelik ezeknek a csónakoknak a feltűnését is. „Nem tudom, vajon miért került elő ilyen sok ilyen rövid idő alatt" – mondta a novemberi esetekre utalva a New York Timesnak a parthoz közel lakó egyik asszony.
Satoru Mijamoto japán Észak-Korea-szakértő azt mondta, hogy 2013 óta szaporodtak meg a partra sodródó hajók és csónakok. Szerinte azért, mert Kim Dzsongun észak-koreai diktátor akkor jelentette be, hogy nagy erőket kell fordítani a halászatra. Propagandavideókon 2017-ben is azt sulykolták, hogy meg kell kétszerezni a kifogott halak számát. „A halászhajók olyanok, mint a hadihajók, megvédik a népet és az országot. A halak pedig olyanok, mint a lőszer" – állt a Rodong Sinmun, az állampárt lapjának egyik vezércikkében.
Az ország elleni nemzetközi szankciók miatt Észak-Korea nem nagyon tudja eladni a tengeri áruit külföldön, de elsősorban Kínába exportálnak, amivel a rezsim egyébként is a kereskedelmi kapcsolatainak 90 százalékát lebonyolítja, másrészt a feketegazdaságon keresztül is jelentős pénzeket tudnak beszedni a halászatból. A Bloomberg szerint Észak-Korea emellett egész egyszerűen a saját élelmiszerszükségletei miatt is a halászat felé fordult, az rakéta- és atomprogram miatt kiszabott újabb szankciók miatt ugyanis az eddiginél is kevésbé férhet hozzá a külföldi piacokhoz.
Hidesi Takeszada, az egyik tokiói egyetem oktatója egy másik vetületre is rávilágított: Észak-Korea külföldi valutáért cserébe átengedett halászati jogokat Kínának a Sárga-tengeren. A Yonhap szerint ebből állítólag éves szinten 75 millió dollár folyhat be Kim Dzsongunnak, viszont a kieső halmennyiséget mind a Japán-tengerről kellene fedezniük.
Sokakat pedig az éhínség hajt arra, hogy vállalkozzanak az életveszélyes tengeri utakra a Japán körüli kizárólagos gazdasági övezetben bőséges halfogással kecsegtető vizekhez. Észak-Koreában az 1990-es években pusztító éhínségben egymillióan meghaltak, de az ENSZ becslései szerint még is a 25 milliós lakosság 70 százaléka nem jut hozzá megfelelően változatos étrendhez.
Nyolc, még élve elfogott észak-koreait egy héttel ezelőtt átszállítottak egy bevándorlási létesítménybe Nagaszakinál. Az AP szerint nem lehet általában kizárni, hogy az érkezők nem disszidálni akartak-e, de ők nyolcan állítólag kifejezetten hangsúlyozták, hogy csak bajba került halászok, és haza akarnak menni. 2017-ben volt több látványos disszidálás is, legutóbb egy észak-koreai katona hajtott végre drámai szökést november 13-án. Azonban a disszidenseknek a családtagjaikon állhatnak bosszút, őket küldhetik munkatáborba, ezért is akarhatnak mindenképpen visszamenni a csónakon elfogott férfiak.
A nem szokványos úton érkező észak-koreaiak megjelenése Japánban azért kelt félelmet sokakban, mert északi ügynökök az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején japán állampolgárokat raboltak el, akikért aztán váltságdíjat követeltek. A bevándorlási hatóságok viszont a nyolc férfiről is megállapították, hogy nem kémekről van szó. Szakértők szerint ügynökök egyébként sem ilyen szedett-vedett csónakokkal próbálkoznának.
Viszont tíz másik elfogott férfi esete alapján az sem biztos, hogy mindig akaratukon kívül elsodródott halászokról van szó. Amikor Hokkaido mellett egy szigetnél horgonyzó csónakot találtak a japán parti őrség emberei, az észak-koreaiak bevallották, hogy közülük többen partra szálltak, és hűtőket, televíziókat, mosógépeket és egy motort szereztek a közelből.
A Japánba vetődött észak-koreaiak abban megegyeznek, hogy túl kicsi és elavult csónakokkal és hajókkal próbálkoznak, amikkel a part menti vizeket elhagyva máris veszélybe kerülnek, ha a nyílt tengeren elromlik az idő. Ha pedig irányíthatatlanul elsodródnak, akkor könnyen éhen halhatnak, mielőtt az áramlatok Japánig sodornák őket.
Arra is megvan a magyarázat, miért szaporodtak meg pont az elmúlt hetekben az esetek. „Nyáron a Japán-tenger elég nyugodt, de aztán novemberben felkorbácsolódik, az észak-nyugati szelek veszélyessé teszik" – mondta Josihiko Jamada, a Tokai Egyetem oktatója a Reutersnek. Ezek a szelek aztán már Japán felé lökik az októbertől februárig a halak mellett tintahalakra és királyrákokra is utazó halászokat.
Ráadásul az elmúlt évek alapján úgy tűnik, hogy sokszor a halászathoz nem értő, tapasztalatlan férfiakat is kiküldenek a tengerre. Az Asia Press egyik újságírója azt mondta, hogy Észak-Korea keleti partjai mentén egyre több „az özvegy falunak" nevezett település, annyian vesznek oda a férfiak közül a tengeren.