Élesen elvált Vlagyimir Putyin utolsó parlamenti üzenetének első és második fele, 17 nappal az elnökválasztás előtt. Az első fele szokatlanul került minden katonai vonatkozást, a demokrácia, és a gazdaság erősítése volt a középpontban, a második fele azonban kizárólag az ország katonai erejének növeléséről szólt, amit több rakétaindítást bemutató videóbejátszás tett szemléletessé. A katonai rész volt valójában a lényeg, amely során elsősorban az Egyesült Államokat okolta az újabb fegyverkezési versenyért. "Senki nem hallgatott ránk, hát halljanak meg minket most" - jelentett ki az elnök, akit ekkor felállva tapsolt meg a közönség.
Az orosz elnök egyébként nem vesz részt a választási kampányban, a további hat elnökjelölt nélküle tart rendszeresen televíziós vitákat, amelyekben döntően egymással foglalkoznak, sokkal kevésbé Putyinnal, aki a politikai redszer ismeretében nyilvánvalóan nyer, hogy újabb hat évre Oroszország elnöke maradjon.
Vlagyimir Putyin - aki az elnökválasztási kampányfilmekben sem jelenik meg - a felsőház tagjai és más meghívottak előtt tartotta csütürtöki beszédét.
Beszédének első része kizárólag belpolitikával, a szociális helyzettel, a gazdasági fejlődés fontosságával foglalkozott.
Olyan szavakat használt, amelyeket inkább a parlamenten kívüli ellenzék szokott. „Régóta esedékes lépésekre kell elszánnunk magunkat”:
A fejlődést a beszéd középpontjába állítva Putyin a technológiai kihívásokról szólt, amelyekre Oroszországnak reagálnia kell. "Meg kell értenünlk, mi folyik körülöttönk a világban. Technológiai fejlődés gyoirs, aki nem követi, gyorsan lemarad." Ebben az esetben "az új munkahelyek, modern cégek máshol, sikeresebb országokban jönnek létre, ahová elmennek a tehetséges fiatalok."
Ha nem mozdul a technológiai fejlődés irányába az ország, nem lesz jövője, veszélybe kerül a szuverenitása.
És nem azért, mert jön valaki és elfoglalja a területünket, Hanem azért, mert elmaradunk. A lemaradás a mi ellenségünk.
- mondta érezhetően máshova téve a fókuszt a korábbi beszédekhez képest, ahol egyértelműbben jelent meg a növekvő külső fenyegetés, amiről nem esett szó.
Putyin a szegénység visszaszorításáról beszélt, elismerve, hogy volt már a helyzet jobb is, igaz, rosszabb is: 2000-ben a lakosság 30 százaléka, 42 millió ember élt a szegénységi küszöb alatt, ez 14 millióra csökkent, de a gazdasági válság után mostanra ez megint 20 millió főre nőtt.
Jelenleg 73 évnél tart Oroszország, ez a kilencvenes években 67 év volt, Putyin szerint tíz év alatt el kell érni, hogy a születéskor várható élettartam meghaladja a 80 évet.
A születések száma ugyan nőtt egy ideig, ám most ismét csökken, mert szülőképes korba ért a 90-es évek csekélyebb létszámú generációja. Putyin ezért a családokra szánt támogatások további növeléséről szólt.
A Krím félsziget - amelynek egyoldalú elfoglalása miatt Oroszország külpolitikailag részben elszigetelődött, a nyugati világ célzott szankciókat vezetett be - csak a közlekedési infrastruktúra fejlesztése kapcsán jött el, miután az elnök bejelentette, hogy jövőre elkészül a Kercsi-szoroson átívelő híd, amelyen az autós, majd a vasúti közlekedés is megindul.
Putyin beszélt a kommunikációs infrastruktúra, az úthálózat, az egészségügyi rendszer fejlesztéséről, a környezetkímélőbb ipar, hulladékkezelés feltételeinek megteremtéséről. Külön kitért az elmaradt ivóvízellátó rendszerre, hiszen ma is vannak Oroszországban települések, ahol a napnak csak egy bizonyos részében biztosítanak ivóvizet.
A beszéd kétharmadánál Putyin továbbra is a gazdaság versenyképesebbé tételéről beszélt, példaként a gyógyszergyártás és mikroelektronika fontosságát hozva fel, amelyek újabb szakembereket tarthatnak az országban és vonzhatnak be újabbakat külföldről - megfordítva ezzel az agyelszívás irányát, bár Putyin nem tért ki az eláramló szakemberekre. Előre kell lépni a digitális gazdaságban is matematikai központokkal, amelyek egy része már működik, de újabbakat nyitnak - mondta Putyin, megjegyezve, hogy a nemzetközi versenyeken az oroszországi diákok rendszeresen az élen végeznek, például a programozás területén.
Dicsérte az alacsony inflációt, amely megteremti a tervezhető gazdaság alapját. Ennek kapcsán megemlítette, hogy az ország nyersanyag- energiaexportra épülő gazdaságának szerkezetét át kell alakítani, támogatást adni a késztermékek exportjának növelésére.
A mezőgazdaság külön tapsot kapott a 2017-es gabonatermés rekordja kapcsán. Tavaly Oroszországban 134 millió tonnát takarítottak be, 2016-ban 120 milliót, míg 1998-ban csak 47-et. a 134 millió tonnás termés több, mint a még szovjet időkból származó, 1978-as rekord 124 milló tonnával.
Kitért a gazdasági versenyképességet gyengítő adminisztrációra, érintőlegesen a korrupcióra, a tulajdont veszélyeztető, szervezett bűnözéshez köthető akciókra, amelyek nyomán vállalkozások, ingatlanok, vagyonok cserélnek gazdát, ami miatt kockázatos lehet a beruházás.
Ezt azonban Putyin nem részletezte hosszan, inkább a lakosság számára az adminisztrációt megkönnyítő - a kormányablakokhoz hasonló - rendszer ígéretes működéséről szólt.
A gazdaságról és a demokráciáról szóló rész azonban csak a felvezetésnek bizonyult a lényegi részhez, amely az ország védelmi és legalább ennyire támadó potenciáljának bemutatásáról szólt. Putyin éles váltással kezdett beszélni a rakétafejelsztésekről, amelyekre elmondása szerint az Egyesült Államok kényszerítette az országot, miután Washington évekkel ezelőtt egyoldalúan kilépett a rakétaelhárító rendszerek telepítését korlátozó, még az Egyesült Államok és a Szovjetunió között kötött megállapodásból.
A védelmi rendszerek korlátozása értelme abban volt, hogy sérülékennyé tette volna az agresszort is, ez - a kölcsönösen biztosított pusztítás - volt a hidegháború békét biztosító egyensúlyának alapja.
Putyin szerint Oroszország győzködte az Egyesült Államokat, hogy egyezzenek meg, ám az amerikai fél minden orosz javaslatot elutasított és folytatotta globális rakétavédelmi rendszerének telepítését. Ezzel az orosz atomarzenált súlytalanítaná el, amit Oroszország nem hagyhat. Putyin azonban érthetőnek nevezte, hogy a Szovjetunió széthullása után a Nyugat - az Egyesült Államok - úgy gondolhatta, végleg bebiztosíthatja globális katonai fölényét, hogy utána minden más területen saját érdekeinek megfelelően diktáljon.
Putyin ezután több rakétindítást modellező videólejátszást mutatott be. "Elég már tovább rángatni a csónakot, amelyet úgy hívnak, Föld" - figyelmeztette az egyensúlyt egyoldalúan felborító Egyesült Államokat vádolva Putyin, hangsúlyozva, hogy Oroszország nem akar senkit sem megtámadni.
"Atomtámadásnak fogjuk tekinteni, ha bárki ellenünk vagy szövetségeseink ellen bármilyen teljesítményű nukleáris fegyvert vet be. Azonnal válaszolunk egy ilyen akcióra" - közölte Putyin, újra megegyezésre szólítva fel.
Az ENSZ-t a béke biztosítása legfőbb fórumának mondta az orosz elnök, hangsúlyozva, hogy saját érdekeit védei, de másokét is tiszteletben tartja.
"Bízunk benne, hogy a józan ész győz partnereinknél, az Egyesült Államoknál, és az EU-nál is, és ha nem is értünk mindenben egyet, partnerek maradunk" - mondta Putyin.