Nem rejti véka alá a véleményét, és bármelyik politikusról megmondja, ha agyalágyult, elnyomó rasszistának tartja. Az ENSZ emberi jogi főbiztosát ezért sokan utálják, köztük a magyar kormány is, amelynél éppen akkor húzta ki a gyufát, amikor az egész ENSZ a kormányzati kampány kereszttüzébe került. Szijjártó Péter lemondásra szólította fel, aminek ugyan nem tett eleget, a külügyminiszter mégis örülhet: Zeid Raad al-Husszein hamarosan amúgy is távozik a posztjáról. De ki ez a szókimondó, közel-keleti arisztokrata férfi, aki mindig olyan, mintha skatulyából húzták volna ki? Az Abcúg bemutatja a kormány legújabb ellenségét!
Az idegengyűlölők és a rasszisták Európában már nem is feszengenek – mint Orbán Viktor Magyarországon, aki ebben a hónapban azt mondta, “nem akarjuk, hogy a színünk keveredjen másokéval”. Nem tudják, hogy mi történik a kisebbségekkel az olyan társadalmakban, amelyekben a vezetők etnikai, nemzeti vagy faji tisztaságot akarnak?
Ezt Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa mondta februárban, az ENSZ közgyűlésén. Szijjártó Péter külügyminisztert annyira felháborította a beszéd, hogy még aznap lemondásra szólította fel a főbiztost, mivel “ez elfogadhatatlan egy nemzetközi szervezet tisztségviselőjétől, méltatlan és felháborító a vád”.
Önmagában semmi meglepő nincs abban, hogy Al-Husszein az ilyen mondatok után a kormány céltáblájává vált, sok hasonló csatát láttunk az elmúlt években. A mostanit viszont a szokottnál érdekesebbé teszi az ENSZ-főbiztos származása és izgága karaktere: a hivatalosan hercegi címmel bíró Al-Husszein a fél világgal összerúgta már a port, benne az ENSZ Biztonsági Tanácsának mind az öt tagjával az Egyesült Államoktól Kínán át Oroszországig. Általában nem fukarkodik a jelzőkkel, szívesen nevezi az elnyomónak ítélt kormányokat például “fájdalmasan hülyének”.
Miután Szijjártó Péter lemondásra szólította fel, a főbiztos válaszában újra rasszistának nevezte Orbán Viktort, és emlékeztetett a Nemzeti Konzultációban szereplő hazugságokra. Szerinte egyre kiábrándítóbb Orbán “faji alapú retorikája”, a kormány lebontotta a fékek és ellensúlyok rendszerét, korlátozta az Alkotmánybíróságot és aláásta a bíróságok, valamint a sajtó függetlenségét. Nem mondott le, mert szerinte éppen itt az ideje, hogy szót emeljenek az uszítással szemben.
Szerdán meg is jött Szijjártó viszontválasza:
Felvesszük a kesztyűt!
– mondta a külügyminiszter egy sajtótájékoztatón. Szerinte a főbiztos egy “szélsőségesen bevándorláspárti hivatalnok”, aki harcot hirdetett Orbán Viktor ellen. “Viszonylag hosszú harcra kell berendezkedni, hiszen a globális migrációs csomagról szóló vita decemberig el fog tartani”.
Szijjártónak már 2016-ban is volt egy köre a főbiztossal, amikor arról beszélt, hogy Orbán Viktor, Donald Trump és más radikális európai politikusok szellemisége hasonlít az Iszlám Államéhoz. “Eltérő módon, de mindannyian arra vágynak, hogy olyan tiszta és csodálatos formában támasszák fel a múltat, amelyben a napsütötte mezőket a nemzetiségi vagy vallási alapon egységbe tömörült népek lakják” – mondta. Al-Husszein az amerikai választási kampány idején felelőtlennek és veszélyesnek nevezte Donald Trumpot, mire nekiesett az amerikai orosz nagykövet, hogy “időről időre túllépi a hatáskörét”, aminek egyáltalán nem örülnek, és jobban tenné, ha saját dolgával törődne, az is éppen elég fontos.
Ez igaz is, Al-Husszeinnek tényleg elég fontos feladata van, hiszen ő vezeti az ENSZ Titkárságához tartozó Emberi Jogi Főbiztosságot. Ezt azért hozták létre, hogy dolgozzon az emberi jogok és a demokrácia nemzetközi erősítésén, küzdjön a diszkrimináció ellen, és háborús, erőszakos helyzetekben is tegyen meg mindent az alapvető jogok védelme érdekében. Magyarán, ő a világ emberi jogi főnöke.
De hogyan került egy muszlim királyi család sarja ilyen fontos diplomáciai pozícióba, és egyáltalán kicsoda a kormány legújabb ellensége?
Zeid Raad al-Husszein herceg 1964-ben született Jordániában: főbiztosként ugyan nem használja a címét, de a Wikipedia-oldalán például így szerepel. Al-Husszein azonban nem egy tipikus herceg, hanem az 1958 óta nem létező Iraki Királyság hivatalos trónörököse, akiből királyság híján már soha nem lesz uralkodó. Ettől függetlenül igazi arisztokrata családból származik. Dédapja a mai Szaúd-Arábia területén lévő Hidzsáz királya volt, nagyapja nagykövetként képviselte Irakot Ankarában, Berlinben, majd Londonban, apja pedig a jordán királyi bíróság kincstárnoki pozíciójáig vitte.
Minden adott volt tehát ahhoz, hogy felmenőihez hasonlóan Al-Husszein is sikeres karriert építsen. Nagy hírű iskolákban tanult, először a John Hopkins Egyetemen, majd a Cambridge-en. 1989 és 1994 között az Arab Légió egyik utódszervénél szolgált Jordániában, aztán két évig ENSZ-békefenntartó volt Jugoszláviában, ahonnan egyenes út vezetett az egyre magasabb pozíciókig.
1996 és 2000 között Jordánia állandó ENSZ-képviselőjének helyettese volt, 2000-től 2007-ig pedig már ő képviselte Jordániát az ENSZ-ben. A következő három évben amerikai nagykövet, majd ismét ENSZ-képviselő lett, és ott volt Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár öt legfontosabb tanácsadója között.
Kulccsszerepe volt a Nemzetközi Büntetőbíróság 2002-es létrehozásában, amely a népirtással, emberiesség elleni bűcselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűncselekményével vádolt emberek ügyeit tárgyalja. 2004-ben megbízták a kongói ENSZ-békefenntartókat ért szexuális zaklatásos vádak kivizsgálásával, ebből született egy évvel később a Zeid-jelentés néven ismert dokumentum. Sokan ezt úttörő jelentőségűnek tartják, mert ebből derült ki, hogy kéksisakosok széles körben, rendszeresen fiatal lányokat és nőket erőszakoltak meg.
Al-Husszein népszerű ember, a karrierdiplomata archetípusa: felsőosztálybeli brit akcentussal beszél, a hangja kellemesen mély, és még a humora is a helyén van – írta róla kinevezésekor a USA Today. Amikor egy nyilvános beszélgetésen megkérdezték, hogyan írná le a családja Szíriához, Irakhoz és Jordániához fűződő kapcsolatát, visszakérdezett:
Ugye mindannyian látták az Arábiai Lawrence-t, hogy érthető legyen?
A közönség nevetett, főleg, amikor hozzátette, hogy az apja nagybátyja Alec Guinness, a film egyik főszereplője. Pedig csak félig viccelt, mert az apja nagybátyja tényleg az Alec Guinness által játszott Fejszál volt, aki T.E. Lawrence-szel együtt az 1916-1918-as arab nemzeti felkelést vezette, később pedig iraki király lett. De amennyire úrias a modora, politikai értelemben annál modernebb nézeteket képvisel.
Sokan kellemesen meglepődtek, amikor 2014-ben kinevezték emberi jogi főbiztosnak, hiszen addigra bizonyította, hogy ha kell, akár a saját munkahelyét is szívesen felbosszantja. A lesújtó Zeid-jelentés mellett emlékezetes, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsát is kritizálta már azért, amiért nem tudja megállítani az erőszakot, és “földi pokol” szabadul el a világban.
Kinevezését üdvözölték a világ legnagyobb jogvédő szervezetei és nyugati diplomaták is, mert úgy látták, hogy muszlim és arab háttere, valamint az általa képviselt nyugatias értékek együtt csökkenthetik a szakadékot az ENSZ nyugati és közel-keleti államai között. Néhányan egyenesen azt várják tőle, hogy ő fogja kiépíteni és megerősíteni a még gyenge arab liberalizmust. Mások viszont kritizálták a döntést, mert attól tartottak, Jordániának jobban elnézi majd a szabad véleménynyilvánítás korlátozását. Ezt támasztotta alá, hogy ENSZ-nagykövetként támogatta az 57 tagállamból álló Iszlám Konferencia Szervezete által indított “vallásgyalázás elleni harcot”, amely kritikusai szerint szűkítette a vallással kapcsolatos elítélő vélemények kifejezését.
Al-Husszeintől azonban nem áll távol, hogy a saját hazáján ironizáljon. Amikor ENSZ-nagykövetként Jon Stewart tévéműsorában mutatta be a jordán király új könyvét, a beszélgetés közben azt mondta: “visszatérve őfelsége könyvére... mert biztosra kell menni, hogy pár héten belül best seller legyen”.
– Mi történik, ha nem lesz az? – kérdezett vissza Stewart. – Valószínűleg Trenton, New Jersey-ben leszek nagykövet – válaszolta.
Tavaly decemberben kiderült, hogy Al-Husszein nem vállal újabb ciklust főbiztosként, persze eleve kérdés, hogy a Biztonsági Tanács országai támogatták-e volna, akiknek egytől egyig szeret odamondogatni. Ezért, ha nem is mondott le Szijjártó Péter kérésére, idén szeptemberben biztosan távozik a pozíciójából.
A Foreign Policy cikke szerint ezt azzal indokolta, hogy egy olyan világban, amelyben az Egyesült Államok és más nagyhatalmak visszavesznek az emberi jogok iránti elkötelezettségükből, az ő szavát sem lehet már hallani. A lap úgy tudja, Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is rászólt már Al-Husszeinre, hogy ne kritizálja olyan élesen Donald Trumpot, mert félő, hogy Amerika nem fogja támogatni az ENSZ munkáját.
A New York Times összegzése szerint Al-Husszein az első közel-keleti főbiztosként élesen kritizálta az arab országok által elkövetett jogsértéseket, és elítélte az iszlám harcosokat. A cikkben idézik a stábjának küldött levelét is: “Még sok hónap áll előttünk. Harcokkal és talán bánattal teli hónapok — mert bár az előző év sokunk számára nehéz volt, szörnyű volt azoknak, akiket szolgálunk”.