"Észak-Korea elkötelezett a teljes atommentesítés mellett" - erősítette meg Mun a médiának csütörtökön az MTI szerint. "Nem szabnak olyan feltételt, amelyet az Egyesült Államok ne fogadhatna el, mint például a csapatok kivonását Dél-Koreából. Észak-Korea csak a vele szemben folytatott ellenséges politika feladásáról és egy biztonsági garanciáról beszélt" - tette hozzá.

Phenjan hozzáállásának változásával elhárulhat egy jelentős akadály egy jövendőbeli nukleáris leszerelési egyezmény elől.

Észak-Korea korábban az Egyesült Államok "ellenséges politikájával" igazolta fegyverkezését. Dél-Koreában 28 500, míg Japánban 50 ezer amerikai katona állomásozik. Emellett Szöul és Tokió nagyhatalmi szövetségesük nukleáris védelmét élvezi támadás esetén.

Bár Kim Dzsongun nem ragaszkodik már az amerikai csapatok távozásához, szeretné, ha az Egyesült Államok felhagyna Phenjannal szemben ellenséges politikájával, és biztonsági garanciákat adna. Phenjan korábban a Dél-Koreában állomásozó amerikai katonákat értette az ellenséges politika alatt.

Észak-Korea pontos szándékai csak azt követően derülhetnek ki, hogy Kim Dzsongun április 27-én találkozik Mun Dzseinnel, majd valamikor májusban vagy júniusban Donald Trump amerikai elnökkel - figyelmeztettek szakértők.

Az észak- és dél-koreai vezetők találkozóját megelőzően pénteken üzembe helyezik a forródrótot Phenjan és Szöul között - közölte a dél-koreai elnöki hivatal. Ezt követően alacsonyabb rangú tisztségviselők próbahívást folytatnak - tette hozzá Kim Uikjom elnöki szóvivő.

Kim Dzsongun és Mun Dzsein megegyeztek, hogy a csúcstalálkozó előtt maguk is kipróbálják a forródrótot. Az első beszélgetés időpontját egyelőre nem rögzítették - mondta el a szóvivő.

Eközben Mun Dzsein csütörtökön kijelentette: meg kellene próbálni békeszerződést kötni Észak-Koreával, hogy hivatalosan is véget vessenek az 1953-ban csak fegyverszünettel lezárt háborúnak a két ország között. Hozzátette: a békeszerződés megkötésének feltétele, hogy Észak-Korea adja fel atomprogramját és ballisztikus rakétáinak fejlesztését.

Az 1950-53 közötti koreai háborút nem békeszerződés, hanem csak fegyverszünet zárta le, ezért a két ország elvileg máig hadban áll egymással. Phenjan régóta szeretne békét kötni a konfliktus lezárása érdekében. Egyes aggodalmak szerint Észak-Koreának azért jönne jól a békeegyezmény, mert arra hivatkozva követelhetné az amerikai katonák kivonását Dél-Koreából.