Index Vakbarát Hírportál

82 politikust öltek meg eddig a mexikói választási kampányban

2018. április 22., vasárnap 10:09

Mexikóban idén nyáron általános választásokat tartanak, a július elsejére kiírt szavazáson összesen 3400 pozícióra választanak meg vezetőket. Ezek többsége persze kisebb hatalommal járó, helyi poszt, de emellett az is biztos, hogy új elnöke lesz az országnak, az alkotmány ugyanis nem engedi az újraválasztást, így Enrique Peña Nieto biztosan leköszön.

Az országban a drogkartellek háborúskodása miatt a közbiztonság csapnivaló, egyes vidékeket teljesen a bűnözők tartanak az uralmuk alatt, és időnként még közép-amerikai mércével mérve is durva erőszakhullámok csapnak át az országon. Tavaly közel 30 ezer gyilkosságot regisztráltak az országban. Emiatt természetesen a választáson szinte minden jelölt a bűnözés visszaszorításával és a közbiztonság visszaállításával kampányol - amit viszont a kartellek nem néznek jó szemmel, és ezt a maguk módszereivel igyekeznek is a politikusok tudomására hozni.

Amióta elkezdődött a kampány, 82 politikust vagy jelöltet öltek meg Mexikóban.

A vérfürdő Újévkor kezdődött, amikor az ünnepek alatt öt politikus esett gyilkosság áldozatául. És hol van még július.

A Reuters beszámolója szerint az áldozatok a pártok teljes palettáját lefedik a jobboldaltól a baloldalig, és a legnagyobb támogatottságú politikai mozgalmaktól a független jelöltekig. A meggyilkolt politikusok nagy többsége nem országosan ismert, inkább a kisebb, helyi választások aspiránsai közül kerültek ki. Szakértők szerint a gyilkossági hullám nem feltétlenül célzott, inkább csak egy általános figyelmeztetés, fenyegetés a politikai színtér felé, hogy mindenki már jó előre pontosan tisztában legyen azzal, mit kockáztat, ha fel akar lépni ellenük. Egyben az egész választás manipulálását is szolgálja, hogy minél több helyen nyerjenek olyan jelöltek, akik már alapban a drogbárók zsebében vannak.

A gyilkosságok nagy többsége megoldatlan marad, a tetteseket még azonosítani sem sikerül, és - papíron legalábbis - az indítékok is ismeretlenek maradnak. A kormány elvileg minden jelöltnek védelmet biztosít, de a kirendelt testőrök, golyóállóvá tett, biztonsági autók és egyéb felszerelések a gyakorlatban nem képesek megakadályozni a vérontást.

A mexikói drogháború akkor durvult el, amikor az ország az évtized elején, amerikai segítséggel megkísérelte felszámolni a piacot uraló legnagyobb szindikátusokat. Ebben sikerült is komoly eredményeket elérni, jó néhány nagyobb kartellt lefejeztek, és börtönbe került például Joaquin "El Chapo" Guzman, a Sinaloa kartel feje, akit Pablo Escobar óta a legnagyobb drogbárónak tartanak. Az akció, és a nagyobb bandák vezetőinek kiiktatása azonban azzal járt, hogy feltörekvő, új kartelek, és a kisebb csoportokra szakadt régiek véres háborúban álltak neki újra felosztani a piacot; ez pedig a mai napig tart.

Rovatok