Lengyelországot, Magyarországot és Csehországot érintheti a legkeményebben az a reform, ami az Európai Bizottság 2021–2027-es EU-költségvetési tervezetének részeként átalakítaná az úgynevezett kohéziós támogatások rendszerét – írja a 444 a Financial Times cikkére hivatkozva.
A cikk szerint az EU alapjaiban változtatná meg azt a jelenlegi rendszert, ami a kohéziós támogatásokat lényegében mechanikusan, a GDP alapján osztja ki. Az új szisztémában más szempontokat is mérlegelnének, ilyen például az ifjúsági munkanélküliség, az oktatás helyzete vagy éppen a migrációs helyzet.
Ezeken kívül a jogállamiság állapota is fontos tényező lenne.
A Financial Times szerint jelzésértékű, hogy a tervezet egyik vázlata a „kohézió és értékek” munkacímet viseli. Ez ugyanis egyértelmű célzás arra, hogy az EU a támogatásokért cserébe az alapértékei elismerését követeli meg.
A lap szerint a reform egyértelműen Varsót és Budapestet érintheti a legérzékenyebben. Egyrészt azért, mert Lengyelország és Magyarország a kohéziós támogatások legnagyobb haszonélvezői, másrészt a jogállam és a demokrácia kérdéseiben is egyre többször kerülnek konfliktusba Brüsszellel. Most például Orbán Viktor készül arra, hogy a bíróságok függetlenségét súlyosan veszélyeztető törvényt hozzon a parlament, ugyanezt korábban a lengyelek is meglépték.
Ha ezeket a jogállamiságokat romboló lépéseket az EU szóvá teszi, akkor az érintett országok vezetése azt kezdi el hangoztatni, hogy Brüsszel a nemzeti szuverenitásukat akarja korlátozni.