A döntésem végleges, és semmilyen törvénnyel vagy zsarolással nem lehet azt megváltoztatni
– mondta szerdán Gjorge Ivanov macedón köztársasági elnök. Az államfő elfogadhatatlannak és kártékonynak tartja, ezért nem támogatja és nem fogja aláírni a Macedónia nevének Észak-Macedóniára történő megváltoztatásáról szóló egyezményt – írja az MTI.
A macedón és görög miniszterelnök kedden jelentette be, hogy 27 év után kompromisszumos megállapodás született a görög-macedón névvita rendezésének módjáról, és a délszláv államot ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország eddigi ellenkezésének feladásával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé.
Macedónia és Görögország között azóta folyt vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, alkotmányában azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás.
Ivanov szerdai rendkívüli sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy elfogadhatatlannak tartja a megállapodást, ezért nem fogja azt törvényesíteni. A jobboldali elnök szerint a szociáldemokrata kormány nem törekedett arra, hogy minden párttal tárgyaljon a probléma megoldásáról, és hogy konszenzusra jusson a kérdésben.
A megállapodás szövege megalázó. Nem igazságos és nem hazafias lépés, hogy Görögország mindent megkap, amit a megegyezésért cserébe kért, Macedóniának viszont semmi sem jut. Ezzel a megállapodással az őseink egységes Macedóniára vonatkozó ígéretét tapossák sárba, és eltörlik az állam 27 éves történetét
– mondta Ivanov, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy meg akarják változtatni az alkotmányt és minden olyan jogszabályt, amely az ország nevére vonatkozik. Szerinte az európai uniós és NATO-tagság nem lehet igazolás egy "kártékony megállapodás" aláírására. Az államfő ehelyett olyan megoldás mellett kardoskodik, amely minden macedón állampolgár érdekeit szolgálja.
Zoran Zaev macedón kormányfő történelmi megoldásnak nevezte az egyezményt, és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök is jelentős diplomáciai győzelemről beszélt, amelynek köszönhetően szerinte hatalmas történelmi lehetőség nyílik a barátságra, az együttműködésre és a kölcsönös fejlődésre a térségben.
Nem mindenki nyilatkozott azonban ilyen kedvezően Görögországban az új név elfogadásáról. Az Új Demokrácia ellenzéki párt szerdán jelezte, hogy bizalmatlansági indítványt tervez benyújtani Ciprasszal szemben a megállapodás miatt – mondta a Reuters hírügynökségnek a párt egyik forrása. Az indítványt a segélycsomagok reformjáról csütörtökön folytatandó parlamenti vitát követően terjesztik elő.
A görög ellenzéket vezető Kiriákosz Micotákisz konzervatív politikus határozottan bírálta a megállapodást, szerinte "a macedón nyelv és nép elismerése elfogadhatatlan nemzeti kapituláció". Micotákisz azt kérte szerdán a parlamenttől, hogy bocsássa szavazásra az új elnevezést még azelőtt, hogy az erről szóló megállapodást aláírja a két ország külügyminisztere.
A csekély parlamenti többséggel rendelkező Ciprasznak kritikusai szerint nem áll hatalmában, hogy érvényt szerezzen a megállapodásnak, amelyet még koalíciós partnere, Panosz Kammenosz nacionalista politikus is elutasít.
A bolgár külügyminisztérium szerdai közleményében üdvözölte a megállapodást, ugyanakkor figyelmeztetett: az egyezmény nem használható fel jövőbeni területi követelések érvényesítéséhez a térségben. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a görög hivatali partnerével, Nikosz Kociasszal közösen Moszkvában tartott szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette: Oroszország támogatni fogja a megállapodást, ha az az összes érintett fél érdekeinek megfelel.
A névváltoztatásról szóló dokumentumot a két ország külügyminisztere várhatóan még a héten aláírja. Hivatalosan meg nem erősített görög sajtóértesülések szerint erre a görög-macedón-albán hármashatárnál található Preszpa-tónál kerülhet sor. Ezt követően a macedón és a görög törvényhozás elé kerül a megállapodás.
Miután a macedón parlament egyszerű többséggel ratifikálta azt, az államfőnek kell aláírnia, hogy életbe lépjen. Ha a macedón elnök nem írja alá, hanem visszautalja a képviselőháznak, a honatyáknak újra szavazniuk kell róla. Ha a képviselők másodszor is megszavazzák az egyezmény becikkelyezését, akkor az alkotmányban foglaltak értelmében az államfőnek kötelessége aláírni a dokumentumot.
Ezzel a huzavonával viszont értékes időt veszít Szkopje, és emiatt késhet az ország nevének megváltoztatásáról szóló népszavazás is, illetve az Európai Unió és a NATO is úgy dönthet, hogy amíg nem tisztázott a helyzet, nem folytatja a csatlakozási tárgyalásokat a nyugat-balkáni országgal.