Az ENSZ adatai szerint 2017-ben is rekordot döntött a véres konfliktusok miatt külföldre menekültek vagy a hazájukon belül elvándorolni kényszerült, úgynevezett belső menekültek száma a világban, már
elérte a 68,5 milliót. A menekültek mintegy fele gyermek.
Ez már ötödik egymást követő éve így van.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban dúló válság, a dél-szudáni háború és a rohingja kisebbségiek Mianmarból Bangladesbe való tömeges menekülése 2017-ben rekordszintre emelte a kényszerű lakhelyváltoztatások számát az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) éves jelentése szerint.
A statisztikák szerint a tavalyi 3,1 milliós ugrás, amely jóval több, mint a tavalyelőtti 600 ezer fős növekedés, a külföldre menekültek számának rohamos emelkedésével magyarázható, míg a belső menekültek száma némileg csökkent.
Összességében minden 110. ember számít menekültnek vagy belső menekültnek a világban a főbiztosság megállapítása szerint.
Az UNHCR szerint a konfliktusok és az üldöztetés elől országukból elmenekültek a 68,5 millió hontalanná vált között 25,4 millióan vannak, azaz számuk 2016-hoz képest 2,9 millióval nőtt. Ez az egyetlen év alatt regisztrált legnagyobb növekedés.
A menekültstátuszra váró kérelmezők száma 2017 végére mintegy 300 ezerrel nőtt, és elérte a 3,1 milliót. A belső menekültek száma 40 millió, ez a szám kisebb csökkenést mutat. A belső menekültek száma továbbra is Szíriában a legmagasabb, az arab országot Kolumbia, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Afganisztán követi.
A menekültek kevéssel több mint egyötöde palesztin, akiknek helyzete a palesztinokat támogató ENSZ-szervezet, az UNRWA illetékességébe tartozik. A többi menekült nagy többsége öt országból - Szíriából, Afganisztánból, Dél-Szudánból, Mianmarból és Szomáliából - származik.
A nagyszámú menekülteket befogadó országok száma szintén alacsony.
Abszolút értékben Törökország az első számú befogadó ország, 3,5 millió menekült él itt,
többségükben szíriaiak, míg Libanon fogadja be a legtöbb menekültet a saját népességének létszámához viszonyítva.
A statisztikák szerint
a hontalanná vált emberek többsége nem az északi félteke országaiban, hanem 85 százalékuk fejlődő országban él.
Csaknem felével csökkent idén az illegálisan Európába érkező bevándorlók száma a tavalyi adatokhoz képest,
az év első öt hónapjában mintegy 43 ezer embert regisztráltak a főbb migrációs útvonalakon.
Az EU part- és határvédelmi ügynöksége, a Frontex kedden közzétett értékelése szerint a múlt hónapban nagyjából 12 100-an érkeztek a négy fő migrációs útvonalon keresztül az EU-ba, ami 56 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest.
Az Olaszországban tapasztalt visszaesés miatt a legfőbb belépési pont ezúttal Görögország volt,
ahol májusban 4400 - többségében szíriai és iraki - menedékkérőt regisztráltak. Ezen az útvonalon idén eddig 19 800 embert regisztráltak, és ez 90 százalékos növekedést jelent a megelőző évhez képest.
Az olasz partokon nagyjából 4100 embert regisztráltak, ez 82 százalékkal alacsonyabb a tavalyi adatoknál. Az érkezők között legtöbben a tunéziai és az eritreai állampolgárok voltak. Spanyolországban májusban 3400 illegális bevándorlót regisztráltak, háromszor annyit, mint egy egy évvel korábban, idén összesen pedig 8200-at. Az érkezők legnagyobb csoportját a guineaiak és a marokkóiak alkották.
A nyugat-balkáni útvonalon továbbra is viszonylag alacsony volt az érkezők száma, a Frontex szakértői azonban új útvonalak kialakulására figyelmeztettek egyebek mellett Albánián, Montenegrón és Bosznia-Hercegovinán keresztül. Mint írták, ezekben az országokban az utóbbi hónapokban fokozódott a migrációs nyomás.
(Borítókép: Rohingja menekültek érkeznek Bangladesbe 2017 októberében - fotó: Paula Bronstein / Getty Images Hungary)