A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította Anders Breivik, neonáci tömeggyilkos emberi jogi kérelmét: kimondta, hogy nem sérülnek Breivik jogai amiatt, hogy a többi rabtól elszigetelve tartják fogva. Ezzel egy évek óta húzódó pereskedés zárulhat le, írja a Reuters.
A pert először, első fokon Breivik nyerte, akkor a bíróság azt mondta, hogy az összesen 77 ember haláláért felelős Breivikre is vonatkozik az embertelen és megalázó bánásmód tilalma. A norvég állam fellebbezett, arra hivatkozva, hogy a háromhelyiséges magánzárkában őrzés részben Breivik érdekében is áll, hiszen a többi rab bánthatná őt azért, amit 2011-ben tett. Az elzárás azonban azért is fontos, hogy ő se bánthasson másokat. Továbbá nem utolsósorban azért kell, hogy – a tárgyalóterembe többször náci karlendítéssel belépő – Breivik ne tudja terjeszteni szélsőséges nézeteit a többi fogvatartott között. Másodfokon a norvég állam győzött, a fellebbviteli bíróság szerint nem sérülnek Breivik emberi jogai.
A férfi egyébként nincs teljesen elvágva a külvilágtól, heti rendszerességgel találkozik egy pappal, kéthetente látogatja önkéntes, és folyamatosan kapcsolatban van a börtönőrökkel.
Breiviknek egy 32,5 négyzetméteres, háromcellás zárkája van: az egyikben tanul, a másikban alszik, a harmadikban edz. Van saját fürdőszobája, futópadja, Playstationje, DVD-lejátszója és számítógépe is – netkapcsolat azonban nincs a gépben, hogy ne tudja tartani a kapcsolatot komoly neonáci rajongótáborával.
A most 38 éves Anders Behring Breivik 2011 júliusában előbb Oslóban egy autóba rejtett pokolgépet robbantott fel, megölve nyolc embert, majd két órával később rendőregyenruhában áthajózott Utoya szigetére, ahol hatvankilenc fiatalt – zömmel tizenéveseket – lőtt agyon az akkor kormányon lévő Munkáspárt ifjúsági táborában. A Norvégiában kiszabható legmagasabb büntetést, 21 év fegyházat szabtak ki rá, de ez meghosszabbítható bármeddig, tehát életfogytig is. Breivik a tárgyalás során és azóta sem bánta meg tettét.