Albánia nem kíván menekülttábort építeni az Európai Unióba igyekvő menedékkérőknek - jelentette ki Edi Rama albán kormányfő a Bild című német lapnak. Ilir Meta albán elnök eközben Magyarországon tárgyal.
Edi Rama, Albánia baloldali miniszterelnöke kijelentette, hogy Albánia akkor sem hajlandó tábort építeni a menedékkérőknek, ha cserébe azonnal felvennék az EU-ba. A menekültválságot Albánia uniós csatlakozási folyamatától függetlenül kell megoldani – mondta az MTI tudósítása szerint.
„EU-s menekülttábort építeni Albániában azt jelentené, hogy az EU lerakja valahová az elkeseredett embereket, mint a veszélyes hulladékot, amelyet egy ország sem akar elhelyezni a területén” - mondta Edi Rama.
Korábban az unió több vezetője, így a magyar politikusok is előszeretettel hangsúlyozták, hogy az EU-n kívül kellene felállítani központokat a közösség területére szóló menedékjogi kérelmek elbírálására.
A lehetséges helyszínek között említették Líbiát és Albániát, de mindkét ország vezetése (már, ha Líbia esetében egyáltalán beszélhetünk ilyenről) elutasítja a gondolatot, ami a Bild szerint erőteljesen visszavetheti a terv megvalósítását.
Az EU-tagállamok szakminiszterei kedden hagyták jóvá az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint 2019 júniusában el lehet kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Macedóniával. A tárgyalások hivatalos megkezdéséről a tagországok állam- és kormányfői döntenek.
Eközben Ilir Meta, az Albán Köztársasági elnöke Magyarországon tárgyalt, találkozott Áder János köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is. A tárgyalásokon a kétoldalú kapcsolatok fejlődéséről, a határok védelméről, valamint az Európai Unió balkáni bővítéséről is szó esett.
A megbeszéléseken elhangzott: az elmúlt évben több komoly áttörést sikerült elérni a két ország kapcsolatában, az áruforgalom 35 százalékkal, 114 millió euróra növekedett, és megindult a két főváros közötti közvetlen repülőjárat is, amely magas kihasználtsággal működik.
Orbán Viktor biztosította vendégét arról, hogy Magyarország minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja Albánia EU-csatlakozási törekvéseit.
Magyarország eddig is jól vizsgázott az unió bővítésével kapcsolatban, ellentétben más országokkal, elsősorban a Macedónia és Albánia ellen is fellépő Görögországgal, nem élt vissza a vétójogával bizonyos kétoldalú vitás ügyek rendezése érdekében. Ez Macedónia és Albánia esetében nem is merül fel, de például Horvátországgal szemben voltak fennálló gazdasági vitáink, ám ezek ellenére Magyarország határozottan támogatta a horvát csatlakozást.
(Borítókép: Szír menekültek Tiranában. Fotó: REUTERS/Florion Goga)