Megegyezés született a német kormánykoalíción belül menekültügyben, így sikerült elkerülni a komolyabb kormányválságot. A német Bild információi szerint kompromisszumos megoldás született azon a mai egyeztetésen, amelyen Angela Merkel CDU-jának vezetői és a kancellár menekültpolitikáját hetek óta élesen bíráló bajor Keresztényszociális Unió (CSU) delegációja találkozott.
A megegyezés lényege: aki nem jogosult menekültstátuszra Németországban, azt nem engedik be az országba.
A zárt menekültcentrumokban a német repülőtereken már 1993 óta alkalmazott eljárást alkalmazzák. Aki ide érkezik és menedékkérelmet nyújt be, azt addig elzárva tarthatják, amíg kérelmét ki nem vizsgálják.
Horst Seehofer belügyminiszter, a CSU elnöke azt mondta: egyértelmű és világos megállapodás született, amivel a jövőben meg tudják akadályozni az illegális bevándorlást Ausztria felől. Seehofer, aki vasárnap lemondását is kilátásba helyezte, most azt mondta: ilyen feltételek mellett ő marad a belügyminiszter.
Angela Merkel azt mondta: "A kemény bokszolás és a nehéz napok után ez jó kompromisszum". A német kancellár külön kiemelte, hogy a Bajorországban felállítandó tranzitzónák nemzeti hatáskörben hozott intézkedés eredményei, de Németország továbbra is európai partnereivel közösen dolgozik a menekültválság megoldásán, azaz ezzel megvédték az EU-n belüli partnerség eszméjét.
Az egyezséget még el kell fogadtatni a nagykoalíció harmadik szereplőjével, a Szociáldemokrata Párttal (SPD). Ahogy a Spiegel megjegyzi: 2015-ben a szociáldemokraták még tiltakoztak a tranzitzónák ötlete ellen.
A CSU június elején általános támadást indított a kormánykoalíción belül Merkel menekültpolitikája ellen. Horst Seehofer belügyminiszter azzal állt elő, hogy akár saját hatáskörben is kész utasítást adni a német ha tárok fokozott ellenőrzésére. Ha ezt megtette volna, Merkel már akkor kirúgta volna a kormányból. Félő volt azonban, hogy így vele együtt megy az egész CSU, és alig 100 nap után máris borul Merkel kínkeservesen összehozott kormánykoalíciója .
A CSU ezután két hét türelmi időt adott Merkelnek, hogy a brüsszeli uniós csúcson érjen el valami hatékony megoldást. Megítélés kérdése, de Merkel itt sokat lépett előre: nem lesznek kötelező menekültbefogadási kvóták, Görögország, Olaszország vagy Spanyolország kész önként menekültbefogadó központokat nyitni. Merkel arra is szerzett ígérvényt, hogy akiket már ezekben az országokban regisztráltak, azokat a német határról visszavihetik oda.
A CSU-nak azonban ez sem volt elég. Seehofer vasárnap azt mondta: az ő javaslataihoz képest ezek az eszközök jóval kisebb hatást fognak elérni. Vasárnap ezért belengette lemondását , mondván, hogy a hitelessége csak így őrizhető meg. Annyi kiskaput még nyitva hagyott magának, hogy hétfőn egy utolsó kísérletet tett a Merkellel való megegyezésre. Ezen született meg a mostani egyezség.
A CSU szerint a menekültválság 2015-ös kezdete óta számos problémára nem sikerült megoldást találni : a német határokon most is bárki bemehet, ha menedékkérelmet nyújt be, az érkezők valós identitását nem ellenőrzik, az országból kitoloncoltak hetek-hónapok múlva újra visszatérnek, több állami segélyből élő emberről pedig kiderült, hogy szabadságra visszajár hazájába, ahonnan elvileg menekülnie kellett. A német kormánykoalíció pártjai menekültügyben eléggé eltérő álláspontot képviselnek - várható volt, hogy ezt nehéz lesz egyben tartani.
Angela Merkel érdekes módon azt mondta a CSU javaslatára, hogy a 63 pontból 62 és féllel egyetért. Merkel mégis alapjaiban máshogy akarja kezelni a válságot: ő meggyőződésesen európai összefoglalásban gondolkodik, szerint a CSU által javasolt önálló lépések csak konfliktusokat keltenek a tagországok között (az ő esetükben például Ausztriával vagy Olaszországgal).
A hétvége után mindenki békülékenyebb hangot ütött meg hétfőn. Markus Söder a bajor tartomány miniszterelnöke hétfőn azt mondta: a CSU nem akarja felszámolni a CDU-val közös frakciót a szövetségi parlamentben, és a CDU/CSU pártszövetségnek a Német Szociáldemokrata Párttal közös kormányát sem. A CSU "készen áll a kompromisszumokra, a politikában ennek mindig így kell lennie".
A CSU m ár a 2015-ben kitört menekültválság idején nem értettek egyet a Merkel által képviselt, de a szociáldemokraták által sugallt willkommenskulturral. A CSU már akkor ultimátumszerűen a határok lezárásával fenyegetőzött, a Bundestag épületéhez akarta buszoztatni a menekülteket vagy a befogadható menekültek számának korlátozását követelte. Ezzel már akkor sikerült egy kormánykoalíción belüli válságot előidézniük.
A CSU mindehhez egy olyan párt, amely csak Bajorországban működik, csak ott indul a választásokon, országosan nem is méreti meg magát. A CSU-val szemben a CDU nem indít jelöltet a bajor tartományban, a CSU-nak így az elmúlt évtizedekben rendre kényelmes abszolút többsége volt az izmos iparáról és mezőgazdaságáról híres Bajor Szabadállamban, voltak képviselői a szövetségi parlamentben és miniszterei a szövetségi kormányban.
A tömeges bevándorlás gazdasági és társadalmi következményei azonban a 2017-es választásokra alaposan megtépázták a német pártok támogatottságát. A CDU/CSU és az SPD nagykoalíciója súlyos veszteségeket szenvedett, miközben egyre erősebbé vált és szavazókat hódított el tőlük a nyíltan bevándorlásellenes, jobboldali populista Alternatíva Németországnak (AfD).
A CSU a tavalyi szövetségi választásokon elveszítette abszolút többségét Bajorországban, és történelme legrosszabb eredményét érte el (38 százalékot). A párt azóta mindent elkövet, hogy a most októberi tartományi választáson visszaszerezze erejét. Támogatottságuk csökkenését a CSU-ban sokan annak tulajdonítják, hogy nem voltak elég karakának Merkellel szemben menekültügyben, így a tömeges bevándorlást ellenző szavazók őket is büntették a választásokon. Ezt még egyszer nem engedhették meg maguknak.
Borítókép: Angela Merkel és Horst Seehofer. Fotó: Hannibal Hanschke / Reuters.