Az Egyesült Államok Afrika több országában is titkos háborút vív a terroristák ellen. A Pentagonnak ugyanis titkos programok teszik lehetővé, hogy Szomáliától Nigeren át Kenyáig több országban is közvetlenül kezdeményezzen és irányítson kommandósakciókat. - írta a Politico amerikai lap hétfőn publikált tényfeltáró cikkében.
Az amerikai kormányzat hivatalos álláspontja szerint az amerikai hadsereg különleges hadműveletekkel foglalkozó elitegységei (például a zöldsapkások, vagy a haditengerészeti különleges alakulatok) csupán "tanácsadóként", esetleg az iszlamista gerillák és terroristák ellen harcoló kormánycsapatok "kiképzőiként" vannak jelen, és az USA közvetlen módon egyedül a levegőből avatkozik be a harcokba. A Politicónak megszólaló bennfentesek azonban állítják,
az ameriaki kommandósok már legalább öt éve közvetlenül is harcolnak a terroristák ellen
Csak éppen ezek az akciók titkosítottak, és a védelmi miniszter egyik különleges felhatalmazása alapján hajtják végre. A titkolózásnak leginkább az az oka, hogy az Obama- és a Trump-kormányzat - az iraki és afganisztáni missziók népszerűtlenségéből kiindulva - még a látszatát is el akarta/akarja kerülni annak, hogy amerikai katonák az amerikai közvélemény előtt teljesen ismderetlen országokban (Trump szavaival: pöcegödrökben) teszik kockára az életüket. Egyedül a költségvetési háttér alapján lehet nyilvános adatokat szerezni a missziókról.
Viszont a titkos programokban részt vevők, illetve ezek irányítói - akik név nélkül nyilatkoztak a Politicónak - azt vallják, hogy gyorsabb és hatékonyabb a terrorellenes harc, ha nemcsak a terveket készítik el és segítik a helyi erőket, hanem aktívan részt vesznek a végrehajtásukban is. Joseph Votel tábornok, aki jelenleg a közel-keleti amerikai csapatok vezetője, még 2014-ben, a Különleges Hadműveleti Parancsnokság programfelügyelőjeként így ecsetelte a program előnyeit egy kongresszusi meghallgatáson:
Ezek a hadműveletek nem kerülnek sokba, és diszkrétek.
A nyilvánosság hiánya miatt nehéz mérlegre tenni a program valódi költséghatékonyságát, de az biztos, hogy 2017-ben az amerikai közvélemény nem értette, hogyan veszthette életét négy amerikai kommandós Nigerben, miközben elvileg csak kiképzőként tevékenykedtek a közép-afrikai országban (mondjuk ezt a kérdést utána mellékvágányra terelte egy igazi Trump-balhé).
Az amerikai hadsereg afrikai főparancsnokságának szóvivője nem kívánta részletezni, hogy mely afrikai országokban vannak jelen a titkos program értelmében amerikai elitegységek, és a Politico állításaira sem reagált; csak annyit szögeztek le, hogy "Afrika északnyugati vidékein" az Al-Káida és az Iszlám Állam ellen harcolnak.
Az amerikai beavatkozás nem csak a titkolózás miatt aggályos, hanem azért is, mert katonai kérdéssé szűkít le egy komplex problémahalmazt. Ahogy azt az ENSZ egyik fontos tavalyi jelentése egyértelműen kimutatta, a terrorszervezeteknek minden szélsőséges ideológiánál nagyobb vonzerőt kölcsönöz a rossz kormányzás: az állami erőszak, a szegénység, az intézmények széthullása és a helyi közösségek meggyengülése. A világszervezet ezért felhívja a figyelmet arra, hogy alapvető állami szolgáltatások javítása mellett szükség lenne az antiterrorista akciók brutalitásának visszafogására is.