Olasz mintát követ, vagyis rendkívül nehezen bontakozik ki a szlovén választások után az, hogy ki alakíthat kormányt. Az államfő ugyan most felkérte a jobboldali Janez Jansa volt miniszterelnököt a koalíciós partnereinek felkutatására, de ez nem lesz könnyű feladat.
Szlovéniában június 3-án tartottak parlamenti választásokat. Röpke öt héttel később addig már eljutottak, hogy Borut Pahor államfő egy hetet adott a jobboldali Szlovén Demokrata Pártnak (SDS), hogy tárgyalásokat folytasson egy lehetséges koalícióról, és eldöntse, elfogadja-e a kormányalakítási megbízást - közölte a szlovén sajtó nyomán az MTI.
Július 23-án jár le ugyanis az a határidő, amikor az államfőnek javaslatot kell tennie a Parlamentnek a miniszterelnök-jelölt személyéről. A Jansával folytatott együttműködést erőteljes migránsellenes politikája és részben éppen a Magyarországról is finanszírozott propagandamédiája miatt eddig elutasították a többiek, vagyis a Parlamentbe még bejutott, javarészt baloldali pártképződmények.
Jansa, aki eddig nem folytatott formális koalíciós tárgyalásokat más pártokkal, bejelentette: minden parlamenti pártnak küld meghívót, és hétfőig várja a visszajelzéseket. Mint mondta, csak abban az esetben fogadja el a jelölést, ha leendő partnereivel, akikkel hasonló nézeteket vallanak az ország jövőjét illetően, erős parlamenti többséget tud biztosítani.
A kormányalakításhoz ugyanis legalább 46 képviselő támogatására van szükség a 90 fős parlamentben. A parlamenti választásokon az SDS 25 mandátumot szerzett a Parlamentben. De nem látszik igazán természetes szövetséges, mert a következő pártok inkább baloldaliak, így Marjan Sarec nemrég alapított balközép pártja, a Marjan Sarec Listája (LMS), amely 13 mandátummal a második lett, a Szociáldemokrata Párt (SD) és Miro Cerar ügyvivő kormányfő pártja, a Modern Közép Pártja (SMC) 10-10 mandátummal a harmadik-negyedik helyen végzett.
Az említett pártok mellett még átlépi a 4 százalékos parlamenti bejutási küszöböt a Baloldal (Levica) 9 mandátummal, az Új Szlovénia (NSi) 7 mandátummal, Alenka Bratusek volt miniszterelnök pártja (Stranka AB) és a Nyugdíjaspárt (DeSUS) 5-5 mandátummal, valamint a Szlovén Nemzeti Párt (SNS) 4 mandátummal.
A nemzeti kisebbségeknek két garantált helyük van az új összetételű parlamentben. Horváth Ferenc magyar és Felice Zizan olasz képviselő már korábban jelezték, nem kívánnak a mérleg nyelve lenni, és azt a miniszterelnök-jelöltet támogatják majd, aki többséget tud szerezni a parlamentben.
Egyelőre tehát mind az eddigi ellenzéki jobboldali SDS, mind a második helyen végzett balközép LMS vezetésével lehetséges kormányalakítás, de mindkettőnek további koalíciós partnerekre van szüksége.
Amennyiben az első körben a parlament nem választja meg az államfő által javasolt miniszterelnök-jelöltet, a második körben már a frakciók is javasolhatnak az elnök mellett. Ha ez sem jár sikerrel, a harmadik körben a képviselők, azaz pártjaik is jelölhetnek, de ekkor már nem kell a megválasztáshoz abszolút többség, vagyis 46 szavazat, elég a jelenlevők többségének támogatása.