Lehetséges-e úgy Szerbia és Koszovó határait kiigazítani, hogy Szerbia eleve nem is ismeri el a határokat, ráadásul a tervet nem is nevezik határmódosításnak – ez a furcsa játék zajlik jelenleg.
Aleksandar Vučić szerb és Hashim Thaçi koszovói elnök rendszeresen Brüsszelben próbálnak valamilyen megoldást találni arra a különleges helyzetre, hogy Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, csakhogy így nincs sok esélye az unióhoz csatlakozni.
Hashim Thaçi most sajtótájékoztatót tartott, ahol azt ecsetelte, hogy Szerbia déli részén vannak olyan albán települések, míg Koszovó északi részén szerb falvak, ahol némi határkorrekció indokolt lenne, de ez nem etnikai jellegű határmódosítás lesz.
A Balkan Insight szerint a szerb Presevo völgyében található pártízezres térség három települése jöhet szóba,
Ezek vélhetően albán többségűek, igaz erről hivatalos adat nincsen, mert az albán lakosság bojkottálta a legutóbbi népszámlálást, így a friss adatok szerint szinte nem is élnek albánok a településeken.
Ezek a települések válhatnának Koszovó részévé, míg Koszovó északi részén elsősorban a gyorsan népesedő Mitrovica rendelkezik szerb lakossággal.
Thaçi szerint ez a kiigazító lépés támogatná azt, hogy akár Szerbia közeledhessen az unióhoz, akár Koszovó közeledjen aa NATO-hoz.
A nemzetközi kritikusok szerint azonban minden európai határmódosítás rossz példa, destabilizálhatja a régiót, ahol rengeteg hasonló korrekció felmerülhetne és több állam retteg a területi sérthetetlenségének megkérdőjelezésétől.
Szerbia alapvetően nem nyugszik bele, hogy elveszítette az általa a szerb kultúra bölcsőjének tartott, de „elalbánosodott” Koszovót, ugyanakkor Pristina joggal bízhat abban, hogy vélhetően Belgrádnak könnyebb elengedni a mélyszegénységben élő területet, ha már nem is élnek ott szerbek.