Háromból egy cikk, ami a svéd választással foglalkozik: álhír, és/vagy a szavazók szándékos félretájékoztatása. Legalábbis erre jutott egy új tanulmány, ami a Twitteren megosztott híreket, cikkeket összegezte.
Az Oxfordi Internet Intézet kutatói csütörtökön publikálták az eredményeiket, miután 275 ezer Twitter-posztot vizsgáltak meg egy 10 napos intervallumban, még augusztusban. Ebből derült ki, hogy utoljára a 2016-os amerikai elnökválasztáson láttak ilyen méretű, professzionális félretájékoztatást. Európai választáshoz kapcsolódóan még sosem keringett ennyi hazugság az interneten.
Őszintén szólva nem erre számítottunk a magasan iskolázott Svédországban, ahol az emberek digitális szövegértése jónak számít
– mondta az Euronewsnak a kutatást társszerzőként jegyző Lisa-Maria Neudert.
A kutatók szerint az álhírek döntő többsége svéd forrásból származott, azok nem egy külső ország befolyásolási kísérletének termékei. Viszont egy szervezetet találtak a legnépszerűbb álhírgyárak mögött: a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Svéd Demokraták pártot. A három legnépszerűbb álhírportálnak mind voltak valamilyen kapcsolatai a választáson nagy áttörésre készülő svéd párttal.
Emiatt nem meglepő, hogy a párt kedvenc témái uralták az álhíreket, mint például a bevándorlás, az iszlámellenesség, idegengyűlölet.
És, hogy mire lesz ez elég? Az csak a vasárnapi választáson derül ki. Arra azonban a kutatók figyelmeztettek, hogy korábbi tapasztalatok alapján a választók kisebb mértékű félrevezetése is nagy eltérést hozhat a választás napján.
"Korábban láttunk két esetet, hogy az oroszok hogyan befolyásoltak választásokat. Mind az Egyesült Államokban, mind Nagy-Britanniában a brexit-népszavazáson nagyon kevés szavazaton múlt a végeredmény. Tehát a kisebb mértékű befolyás is radikálisan más választási eredményt hozhat" – nyilatkozta Neudert.
Érdekes, hogy az adatok feldolgozása során a "fake news" helyett a "junk news" fogalmat használták a kutatók, amit magyarul talán hírszemétnek lehetne fordítani. A fake newst politikailag túlságosan telített szónak tartották, mivel gyakran használják politikusok a nekik nem tetsző híreket, véleményeket közlő újságok megbélyegzésére. Azt, hogy mi számított hírszemétnek 5 különböző jellemző alapján döntötték el: szakértelem, stílus, hitelesség, elfogultság, megtévesztés. Ha az első három hiányzott, a második kettő viszont megvolt, akkor a Twitteren terjedő hír könnyen megkapta a junk news címkét.