A múlt hét kedden született eredmény nem volt meggyőző. Túlságosan a funkcionalitással és a belügyminisztériumban zajló folyamatokkal foglalkoztam, és nem figyeltem arra, mi foglalkoztatja az embereket, ha egy előléptetésről hallanak. Nagyon sajnálom, hogy ez megtörténhetett.
Ezt mondta Angela Merkel, miután a hétvégén a német nagykoalíció pártjainak újra össze kellett ülniük, hogy módosítsák öt nappal korábbi megegyezésüket. Most arról állapodtak meg, hogy mégsem buktatják fölfelé a német elhárítás múlt héten menesztett vezetőjét. A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) éléről távozó Hans-Georg Maaßen így nem lesz államtitkár, csak főtanácsadó a belügyminisztériumnál.
Első látásra nincs olyan nagy jelentősége ennek, de ez az egész ügy jól mutatja a német politika működését és dilemmáit. Magyarországon már elszoktunk attól, hogy egy koalíciós kormányban eltérő nézetek és érdekek vannak, és ezeket a nyilvánosság előtt egyeztetik a felek. Válságnak ezért nem neveznénk azt, ami történik, még ha a nehezen összetákolt német nagykoalíció még egy ilyen ügy miatt is eléggé sérülékenynek tűnik. Az esetnek azonban számos egyéb tanulsága van: a berlini nagypolitika eltávolodott a pártok tagságától, Kelet-Németországban a szélsőjobb egyre erősebb az utcán, és a jelek szerint se a rendőrség, se a német titkosszolgálattal nem áll éppen a helyzet magaslatán.
A német titkosszolgálat vezetőjét a nyár végi és szeptember eleji chemnitzi tömegdemonstrációk után váltották le, miután Maaßen a német sajtó, a kormányszóvivő, sőt Merkel állítása ellenére azt mondta: Chemnitzben a szélsőjobboldali elemek nem folytattak hajtóvadászatot migránsok és baloldaliak ellen. Ugyan emiatt a keményvonalas Horst Seehofer belügyminiszter (CSU) nem látta indokát Maaßen leváltásának, a szociáldemokraták kezdeményezésére múlt hét kedden az a döntés a született a német nagykoalícióban, hogy Maaßent érdemei elismerése mellett menesztik, de államtitkári rangot kap a belügyminisztériumban. Felfele buktatták tehát, amihez helyet is kellett csinálni neki, azaz nyugdíjba küldték Gunther Adler addigi belügyi államtitkárt.
A német koalíció pártjai (CDU, SPD, CSU) ezzel megoldottnak tekintették a kérdést, azzal azonban nem számoltak, hogy ez mekkora felzúdulást okoz elsősorban a szociáldemokrata tagság körében. Sven Krüger, a 41 ezer lakosú Freiberg szociáldemokrata polgármestere például bejelentette: ő szégyelli magát a többiek helyett, ezért kilép a pártból. Nem volt sokkal finomabb Raed Saleh, a berlini szociáldemokraták frakcióvezetője sem, aki ezt mondta: „Ez megint azt a benyomást erősíti, hogy a szocik minden szarban benne vannak, mert ragaszkodnak a székükhöz", amivel arra utalt, hogy a Merkellel kötött újabb nagykoalíció megint rossz döntésekbe viszi a pártot.
A másik oldal, a CDU frakcióvezető-helyettese sem üdvözölte a dolgot. Szerinte a pártelnökök által kialkudott deal számára sem érthető és főképp nem magyarázható meg a választóknak, mert távol áll a realitástól. Öt nappal később így a három koalíciós párt elnökének ezért ismét össze kellett ülnie. Vasárnap született meg az új kompromisszum, amely szerint nem nyugdíjazzák az eddigi államtitkárt, ő marad a helyén, a titkosszolgálati vezető pedig csak főtanácsadó lesz a belügyminisztériumban. Maaßen anyagi értelemben így sem veszít semmit, hiszen közszolgaként ugyanaz a fizetési besorolása lesz, mint ami a német elhárítás vezetőjeként járt neki. Főtanácsadóként az európai és nemzetközi ügyekért felel, azon belül is kiutasított migránsok visszafogadását kell letárgyalnia az észak-afrikai és közel-keleti országokkal.
Mint megírtuk: augusztus 26-án éjszaka a chemnitzi városi fesztiválon egy kisebb utcai incidens után egy irakiakból, szírekből álló csoport késsel támadt rá egy társaságra. Egy 35 éves német–kubai állampolgár a kórházban belehalt sérüléseibe, két német–orosz állampolgár pedig megsérült. Az eset után tömegdemonstrációk kezdődtek. Ezeken szélsőséges és neonáci csoportok mellett részt vettek a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt képviselői, a muszlimellenes Pegida mozgalom tagjai, a szélsőjobboldali Pro Chemnitz civil szervezet aktivistái is, de teljesen hétköznapi polgárok is.
A tömegdemonstrációkon előfordult, hogy arabnak vagy menedékkérőnek kinéző embereket fenyegettek vagy bántalmaztak az utcán, többen náci karlendítést használtak. Kezdetben a rendőrség nem volt képes megfelelően kezelni a helyzetet, és Németországban sokakban felötlött az utcán randalírozó nácik képe 80 évvel ezelőttről.
A német országos sajtó nagyon hamar szabályos hajtóvadászatról beszélt, amelyet neonácik követtek el Chemnitz utcáin. Nem sokkal később ezt a szót használta a német kormányszóvivő, majd pedig maga Angela Merkel is. Maaßen az alkotmányvédelmi hivatal vezetőjeként azonban azt mondta: nincsenek arra utaló jelek, hogy hajtóvadászat zajlott volna a város utcáin.
A hajtóvadászatról szóló hírek alapját egy Twitteren megjelent videó jelentette. Ezen annyi látszik, hogy két afgán a felvonulók közé keveredik, akiket néhányan elkezdenek szidalmazni, fenyegetni, „takarodjatok innen", mondják nekik, majd az egyiket megkergetik. A német titkosszolgálat feje a videóról azt mondta: ez nem utal szabályos hajtóvadászatra, viszont felmerül a gyanú, hogy szándékos dezinformációról van szó.
A videó eredetileg az Antifa Zeckenbiss („Antifa Kullancscsípés") nevű szervezet Twitter-oldalán jelent meg „embervadászat" címmel. Az oldal látszólag egy baloldali szervezeté, de Maaßen elmondása szerint felmerül a gyanú, hogy nincs köze sem a baloldali, sem a szélsőbaloldali mozgalmakhoz: ezzel akarja valaki elterelni a figyelmet a demonstrációt kiváltó késelésről a hajtóvadászatra, hogy így heccelje a közhangulatot.
Maaßennek ezután nagyon sokan vetették a szemére, hogy megpróbálja meghamisítani a Chemnitzben történteket, sőt a szélsőjobb által sulykolt értelmezést akarja alátámasztani, amely szerint Chemnitzben csak egy „teljesen békés megemlékezés történt". A másik oldalon viszont ott állnak a tények. A rendőrség több mint száz bűncselekmény gyanúja miatt indított eljárást a tömegdemonstrációk után garázdaság, rongálás, hivatalos személy elleni erőszak és tiltott önkényuralmi jelképek (náci karlendítés) használata miatt.
Szemtanúk arról számoltak be, hogy a demonstrációk egyes résztvevői igenis szidalmazták és bántalmazták az arab migránsnak kinéző járókelőket, megrongálták az arab neveket tartalmazó postaládákat és feliratokat a társasházak alagsorában, baloldali ellentüntetőkre támadtak, és kövekkel, üvegekkel dobáltak meg egy zsidó éttermet is.
Külön érdekessége ennek a történetnek, hogy a szélsőjobb egy olyan ember megkéselése miatt ment ki az utcára, aki amúgy kubai származása miatt korábban maga is elszenvedője volt a neonáci erőszaknak. Max Czollek esszéista keserűen polemizált is ezen: hogyan dönti el ezután a szélsőjobb, hogy egy nem német származású német állampolgár rendes német-e? Úgy, hogy ha egy szíriai és egy iraki megöli.
A chemnitzi késelés után egy iraki férfit és egy magát szírnek valló, de hivatalosan nem tisztázott származású menedékkérőt vettek őrizetbe. Harmadik társuk, egy a 2015-ös menekülthullámmal Európába érkezett kurd férfi ellen körözést adtak ki. Tovább fokozta a felháborodást, hogy az iraki férfit nem sokkal az eset után el is engedték, szemtanúk szerint ugyanis nála az összetűzés után nem is volt kés.
A német elhárítás vezetőjének menesztésében nem csak a chemnitzi ügy játszhatott szerepet. Hans-Georg Maaßen 2012. augusztus elsején került az alkotmányvédelmi hivatal élére, amelynek működését addig is folyamatos botrányok övezték. A német elhárítás például csak nagyon későn szerzett tudomást a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű szervezetről, amelynek tagjai 2000 és 2007 között kilenc migránst és egy rendőrnőt gyilkoltak meg, három robbantásos merényletet követtek el és 15 rablást hajtottak végre. A szervezetet 2011-ben sikerült felgöngyölíteni, de kiderült az is, hogy a neonáci hálózatnak kapcsolatai voltak a titkosszolgálattal. Az NSU leleplezése előtt például nem sokkal valaki aktákat semmisített meg erről a hivatalban.
Maaßen 2012-ben azt ígérte: visszaállítja a bizalmat a titkosszolgálatok iránt. A botrányok azonban nem szűntek, sőt működése alatt szinte minden évben akadt egy nagyobb figyelmet kiváltó ügy. 2013 tárta fel a Süddeutsche Zeitung a Snowden-akták alapján, hogy a német elhárítás folyamatosan bizalmas adatokat szolgáltatott az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA). A német titkosszolgálat az amerikai XKeystore nevű kémszoftvert használta, amely az internethasználók kapcsolati adatai alapján készít elemzéseket. A szoftver tartós használatát az amerikaiak csak úgy engedélyezték a németeknek, ha azok cserébe kiadják nekik az összegyűjtött adatokat. Az amerikai titkosszolgálat így évi 500 millió bizalmas adathoz jutott a németektől.
Maaßen 2015-ben a német legfőbb ügyésszel közösen két blogger ellen lépett fel bírósági úton. A netpolitik.org című oldalon ugyanis egy titkos dokumentum jelent meg, amely szerint a német titkosszolgálat évi 3 millió eurót fordít tömeges adatgyűjtésre. Maaßen azzal indokolta a két blogger ellen indított pert, hogy így legalább kiderülhet, ki a „vakond" a német elhárításnál, aki ilyen bizalmas dokumentumokat szivárogtat ki. A bíróság azonban ezt nem így látta. Az ügybe a legfőbb ügyész bele is bukott.
Maaßen 2017-ben félrevezette a német parlamentet, amikor azt állította, hogy a berlini karácsonyi vásár elleni kamionos támadást elkövető Anis Amri környezetébe a német titkosszolgálat nem épített be hálózati személyt. 2018-ban aztán kiderült, hogy ez nem igaz, Maaßen azonban ügyészi felszólítással próbálta megakadályozni, hogy erről a média tudósítson (ez a hálózati személy védelme miatt részben érthető).
Maaßent az utóbbi időben amiatt érték támadások, hogy több alkalommal tanácskozott a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak párt vezetőivel, és ezeken a megbeszéléseken bizalmas információkat is megosztott velük. A teljes képhez tartozik, hogy az elhárítás vezetője a többi párttal is találkozott, nemcsak az AfD-vel. 2018 augusztusában Alexander Gauland, az AfD egyik vezetője azt mondta: több találkozó is lezajlott az akkori pártvezetés és Maaßen között, mert felmerült a gyanú, hogy az AfD-frakcióban egy orosz beépített ügynök is lehet. A titkosszolgálat állítólag kivizsgálta az ügyet, de nem talált semmit.
(Borítókép: Angela Merkel és Hans-Georg Maaßen 2014-ben - fotó: Wolfgang Rattay / Reuters)