Oliver Szpaszovszki belügyminiszter bejelentette, hogy megerősítették a rendőri védelmét mind a 80 parlamenti képviselőnek, aki a múlt pénteken igennel szavazott az alkotmánymódosításra, ugyanis közülük néhányan halálos fenyegetést kaptak, írja az MTI.

A szkopjei képviselőház a múlt pénteken 80-39 arányban szavazta meg az alkotmánymódosítást, amelynek következményeként a délszláv országot ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni. 

A jobboldali ellenzék legnagyobb pártja, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) a múlt szerdán közölte: nem vesz részt a parlamenti vitában, és azonnali szavazást követel. A VMRO-DPMNE képviselői akkor bejelentették, hogy mindenképpen az alkotmánymódosítás ellen fognak szavazni, így nincs értelme a további vitának. Az ellenzék legalább 9 képviselőjének támogatása nélkül viszont nem lett volna meg az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többség. A voksoláskor jobboldali képviselők a pártfegyelmet megszegve igennel szavaztak. A párt vezetése szerint legalább hármuknak kenőpénzt ajánlott a kormánykoalíció.

Macedóniában szeptember 30-án tartottak népszavazást az ország nevének megváltoztatásáról, s noha a voksolók túlnyomó többsége támogatta a javaslatot, a referendum érvénytelen lett, mert a részvételi arány nem érte el az 50 százalékot. Míg a kormány úgy értelmezte a népszavazást, hogy akit érdekelt az ország sorsa, és elment voksolni, az támogatta a javaslatot, ezért mindenképpen meg kell változtatni az ország nevét, addig a jobboldal kijelentette, a sikertelen referendum azt bizonyítja, hogy a lakosság nagy része nem akarja, hogy megváltozzon az ország neve. A jobboldal már a népszavazás megtartása előtt tiltakozott a névváltoztatás ellen, mert szerintük azzal elveszik a macedón identitás. 

Macedónia és Görögország júniusban állapodott meg abban, hogy lezárja a Macedónia nevéről szóló, 27 éve húzódó vitát. A megállapodás értelmében Macedónia megváltoztatja a nevét, cserébe pedig Görögország a jövőben nem gátolja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

Az EU általános uniós ügyekben illetékes miniszterei június végén hagyták jóvá, hogy Macedóniával 2019 júniusában megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, és a NATO is júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.

(Borítókép: A névváltoztatás ellenzői tüntetnek Szkopjében, 2018 szeptember 30-án. Fotó:  Armend NIMANI / AFP)