A szombati isztambuli török-orosz-francia-német csúcstalálkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy minél hamarabb, lehetőleg még az év vége előtt meg kell tartani az új szíriai alaptörvényt kidolgozó alkotmányozó bizottság első ülését – írta az MTI.
A török államfő a szombati esemény házigazdájaként Vlagyimir Putyin orosz elnököt, Angela Merkel német kancellárt és Emmanuel Macron francia elnököt fogadta Isztambulban a Vahdettin elnöki rezidencián, de részt vett a találkozón Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja is.
Erdogan kifejtette: Szíriában elsődlegesen egy általános tűzszünet elérése a cél. Kiemelte: a tárgyaló felek megerősítették álláspontjukat Szíria területi és politikai egysége mellett, valamint arra vonatkozóan is, hogy a konfliktus csak katonai módszerekkel nem megoldható. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a tartós megoldáshoz az út a Szíria népének irányításával, továbbá az ENSZ megfigyelésével folytatott tárgyalásokon keresztül vezet - fogalmazott a török államfő.
Erdogan az északnyugat-szíriai Idlíb térségét illetően az ottani fegyvernyugvás fenntartását és így egy újabb menekülthullám megelőzésének fontosságát hangsúlyozta. Erdogan arról számolt be, hogy az utóbbi évek szíriai török hadműveleteinek köszönhetően eddig 260 ezer szíriai tért haza Törökországból.
A török elnök ismertette azt is, hogy a felek szintén egyetértettek a Szíriában található terrorszervezetek elleni együttműködés fokozásában, a civileknek juttatott humanitárius segélyszállítmányok folytatásában, illetve abban, hogy a menekültek hazatérésének a nemzetközi jognak megfelelően önkéntes alapon, továbbá az ENSZ-szel együttműködésben kell történnie.
A tél közeledtére való tekintettel Erdogan arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy fokozottabban támogassa a menekülteket.
Putyin a sajtótájékoztatón bejelentette: egy menekültekről szóló nemzetközi konferencia szervezésén gondolkodnak.
Putyin egyúttal reményét fejezte ki, hogy a szeptember 17-én megkötött orosz-török megállapodás értelmében a török erőfeszítések következtében rövid időn belül létrejön az idlíbi demilitarizált övezet.
Az egyezmény 15-20 kilométeres sávot jelölt ki a térség peremén, ahonnan október 15-ig a lázadóknak nehézfegyverzetükkel együtt ki kellett volna vonulniuk, azonban a dzsihadisták ezt nem tették meg.
Macron azt mondta, hogy Idlíbben tartós és fenntartható tűzszünetre van szükség a kormányerők és a térséget ellenőrző lázadók között. Szerinte egy esetleges támadás Idlíb térsége ellen humanitárius szempontból elfogadhatatlan. Ez az ottani terrorista csoportok elvándorlását hozná magával, és egy újabb menekülthullámot idézne elő - tette hozzá.
Angela Merkel szombati felszólalásában nyomatékosította: határozott az álláspontja Szíriában a vegyi fegyverek használatával kapcsolatban, amit Macron ugyancsak elutasított. Merkel kijelentette azt is, hogy a szíriai polgárháború politikai megoldását az ENSZ keretein belül kell megtalálni.
A német kancellárral szemben a damaszkuszi vezetés ellenzi, hogy egy ENSZ által javasolt delegáció is része legyen az új szíriai alaptörvényt összeállító alkotmányozó bizottságnak.
Merkel egyúttal a folyamat későbbi állomására utalva jelezte: Szíriában olyan választásokra lesz szükség, amelyen a diaszpórában élőkkel együtt "az ország népének egésze" leadhatja szavazatát.