Magas feldolgozottság mellett a szavazók 56,8 százaléka úgy döntött, hogy Új-Kaledónia továbbra is Franciaország egyik tengerentúli területe maradjon. A BBC szerint a részvételi arány 80 százalékos volt a függetlenségről tartott népszavazáson.

Emmanuel Macron francia elnök azt mondta, hogy a népszavazáson megmutatták, hogy bíznak a francia államban, és nagy büszkeséget érez.

A referendumot még évtizedekkel ezelőtt ígérték meg a területnek, miután szeparatisták erőszakos akciókat hajtottak végre. Az őslakosok és a francia hatóságok közötti feszültségek 1988-ban a polgárháború szélére sodorták Új-Kaledóniát. A békemegállapodások egyengették a függetlenségi népszavazás útját, amelyet eredetileg 1998-ban terveztek kitűzni, megrendezését azonban többször elhalasztották.

A függetlenség legelkötelezettebb támogatója az őslakos kanak népcsoport, amely már több mint három évtizede várt a népszavazásra. A felmérések már jelezték, hogy várhatóan a maradáspártiak lesznek többségben.

Új-Kaledónia 1853 végén került Franciaország birtokába III. Napóleon császár uralkodása idején, és kezdetben büntetőtelepként használták. Mára több mint 280 ezren lakják a szigeteket. A lakosság összetételében a legnagyobb csoportokat az őslakos kanakok (40 százalék) és az európai bevándorlók leszármazottjai (27 százalék) alkotják, az ázsiai országokból és a környező csendes-óceáni szigetekről származók mellett, írja az MTI.

Párizs évente egymilliárd eurót utal át Új-Kaledóniának, amely bár nem tartozik az Európai Unió területéhez, szavazópolgárai részt vehetnek az EP-választásokon. Emellett az EU is hozzájárul a Franciaországtól 17 ezer kilométerre fekvő szigetek költségvetéséhez.

A nikkelben gazdag Új-Kaledónia széles körű autonómiával rendelkezik például az adóügyeket és a munkajogi szabályokat illetően, míg Párizs kezeli a védelmi, rendőrségi, igazságügyi, felsőoktatási és külpolitikai kérdéseket.

(Borítókép:  Theo Rouby / AFP)