Ez a poszt a következő Percről percre része:
A demokraták megszerzik a képviselőházat, a szenátus a republikánusoké maradt
-
Aki amerikai IP-címről használja a keresőt, ez az üzenet fogadja.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
A szavazóterminálokkal továbbra is sok a probléma, többek között Georgia, Atlanta, Arizona, és New York államban is vannak kisebb-nagyobb fennakadások, ami miatt komoly sorban állás alakult ki. Chicago egyes körzeteiben pedig azért hosszabbítják meg a szavazási időt, mert sokan nem tudtak szavazni, mert hibás volt a kézhez kapott szavazólap.
Twitteren egy olyan Brooklynban készült videó terjed, amin az egyik önkéntes azt javasolja a sorban állóknak, hogy jöjjenek vissza később, mivel a terminálok meghibásodtak, és nagyon sokan várakoznak előttük.
-
Oké, lesz még kismillió izgalmas párharc, de most önkényesen ezt választjuk, elvégre
- Texas a legnagyobb, szimbolikus republikánus bástya, azt elveszíteni irtózatosan nagy égés lenne számukra
- A választás Ted Cruz szenátor székéért zajlik, aki 2016-ban a republikánus előválasztáson Trump legnagyobb ellenfele volt, és akit a későbbi elnök elég durva verbális alázás alatt tartott az egész kampányban, ráragasztva a hazudós Ted nevet, illetve elterjesztve, hogy Cruz apja benne volt a Kennedy-gyilkosságban annak idején. A Trump-rajongók számára ezért kicsit fura most rá szavazni, miután hónapokig hallgatták a bálványuktól, mennyire alkalmatlan nem hogy elnöknek, de az önálló életre is.
- Cruz ellenfele a demokrata oldalról Beto O'Rourke lesz, akinek a kommunikációs stratégiája kb. az, hogy a lehető legkeményebben kell beleszállni Trumpba. Felhívott már az elnök hivatalos visszahívására, kiállt az NFL-ben a himnuszt féltérden hallgató fekete focisták mellett, és úgy általában, igyekszik magát Anti-Trumpként pozicionálni
- O'Rourke nem volt hajlandó lobbistáktól elfogadni kampányadományt, viszont mikroadományokból nagyon sok pénzt szedett össze, és az állam új demokrata regisztrált szavazóinak számát megduplázta
- Az előrejelzések átlaga 52:47-es Cruz-előnyt jósol, ami tetemes, de azért nem behozhatatlan
-
A közösségi médiában általában aktív amerikai elnök eddig viszonylag visszafogott, csak kétszer posztolt. Az elsőben egy tájékoztatót linkelt, hol lehet szavazni, a második posztjában támogatásáról biztosította Bob Hugint, aki a New Jersey-i szenátori székért szállt harcba.
-
A 2016-os elnökválasztáson demokrata színekben indult, és Donald Trumppal szemben alulmaradt Hillary Clinton twitterén osztotta meg gondolatait a keddi félidős választással kapcsolatban.
Azt írta, "a mostani vezetés az elmúlt két évben a szemünk láttára építette le a demokráciát és annak értékeit. Ma végre kimondhatjuk, hogy ebből elég volt. De nemcsak a radikalizmus és a korrupció ellen szavazunk, hanem nagyszerű jelöltekért is, akik béreket akarnak emelni, harcolni akarnak az igazságért és egészségügyi ellátást akarnak biztosítani mindenkinek" - írja.
-
A szenátus összetétele: 51-47 a republikánusok javára + két független
A képviselőház: 235-193 a republikánusok javára (plusz 7 betöltetlen hely)
-
Az amerikai (papír)újságok mai címlapjait itt lehet végigböngészni, de a Houston Chronicle-nél erősebb szalagcímet úgyse talál köztük:
day of reckoning is here
Amit alapvetően úgy lehet fordítani, hogy itt a leszámolás ideje, de van benne némi plusz áthallás: a "day of reckoning" ugyanis egy bevett fordulat a bibliai végítélet napjára is. Ami azért, Trump ide vagy oda, egy icipicit talán mégiscsak túlzás.
-
Donald Trump amerikai elnök lánya, és Fehér házi tanácsadó, Ivanka Trump is közzétett egy szavazásra buzdító videót twitterén, melyben elhangzik, hogy az amerikaiak egyik nagy kiváltsága, hogy szavazhatnak, és ne hagyják, hogy az esős idő elvegye a kedvüket ettől.
Csak egy dolog nem hangzik el benne, hogy szavazzanak az apjára.
-
Trump migránshajrával zárta az amerikai választási kampányt, és saját pártját is kioktatta: az ideológiánál fontosabb az identitás. A részletekről ebben a cikkünkben olvashat.
-
Nemrég írtunk arról a jóslatról, hogy mennyien szavazhatnak a félidős választásokon, a CNN-en meg is jelentek az első információk: a korai órákban 33,1 millió amerikai adta le a szavazatát.
Ez jóval több, mint a 2014-es félidős választásokon, amikor 20,6 millóan mentek el eddig a pontig.
-
A félidős kongresszusi választásoknál a szavazási kedv jóval alacsonyabb szokott lenni, mint az elnökválasztásnál - kisebb kampány körüli show is, nincsenek gigászi tévéviták, meg úgy általában, az embereket könnyebb szavazásra bírni, ha két konkrét ember közti párbajjá egyszerűsödik a választás, és minden ezzel van tele, mintha mindenhol közepesen ismert helyi figurák csapnak csak össze. A Reuters adatai szerint az elmúlt évtizedekben 40-50% között mozgott a részvételi arány, a legmagasabb 1982-ben volt (49%), a legalacsonyabb 2014-ben (42%).
-
Leginkább sehogy. Bár nekünk az lenne a fura, hogy nem papíron kell szavazni, de Amerikában már terminálokon intézik ezt, kivéve, amikor nem.
A Tennessee állambeli Knoxville egyik választókörzetében ugyanis reggel óta nincs áram, és a tartalékgenerátorok sem működnek, szóval kénytelenek voltak papíron szavazni órákon át, ráadásul a kinti esős időben. Utóbbit azért, mert az épületben, ahol a szavazókör van, az áramszünet miatt a lámpák sem működnek, és nem akarták, hogy valaki megsérüljön a sötétben botorkálva.
A szavazóterminálokkal kapcsolatban amúgy országszerte jelentettek problémákat, de ez ilyenkor megszokott, többek között Ohio, Georgia, és Texas államban is voltak fennakadások.
-
És ez valószínűleg mindennél jobban idegesíti a Twitter- és népszerűség-függő Trump elnököt. De hát mit van mit tenni, a volt elnök tegnapi bejegyzése, amit simán csak szavazásra buzdít, és azt sulykolja, hogy milyen nagy a tét, a maga 430 ezer lájkjával nagyjából mindent leköröz, amit Trump valaha twittelt a választási győzelme óta.
Tomorrow’s elections might be the most important of our lifetimes. The health care of millions is on the ballot. Making sure working families get a fair shake is on the ballot. The character of our country is on the ballot.
— Barack Obama (@BarackObama) 2018. november 5. -
Igaz, most nem azért, hogy a lehetséges befolyásolásról beszéljen, bár lehet, ez is szóba kerül, hanem azért, hogy szavazásra ösztönözze őket.
James Comey twitterén tett közzé egy posztot, hogy ő és felesége már szavazott, és most elmegy az emberekhez bekopogni, hogy erre biztassa őket is.
-
Amerikában nem parlamentnek hívják a törvényeket alkotó állami szervezetet, mint nálunk, hanem a kongresszusnak. A kongresszus két részből áll: szenátusból és képviselőházból. Egy új törvény úgy születik, hogy a képviselőházban a képviselők kitalálják, megbeszélik, és készítenek egy javaslatot. Ezt átküldik a szenátusba, ahol a szenátorok is megvitatják, esetleg módosítanak rajta. Végül, ha mindenki egyetért, hogy így jó lesz, továbbküldik az elnöknek. Az elnök pedig vagy aláírja, és azzal életbe lép a törvény, vagy megvétózza. Ilyenkor a kongresszus összeül és szavaz - és ha nagy többséggel melléállnak, akkor az elnököt is felülbírálva mégis csak törvény lesz a dologból.
Jelenleg a szenátusban és a képviselőházban is a republikánus párt emberei vannak többségben, ráadásul az elnök is ebből a pártból való - tehát nagyjából úgy mennek a dolgok az országban, ahogy ők szeretnék. A mai szavazáson új szenátorokat és képviselőket választanak, és előfordulhat, hogy a másik nagy párt, a demokraták szerzik meg valamelyikben a helyek többségét. Ha ez így lesz, változnak az erőviszonyok, az elnök és a republikánusok hatalma kisebb lesz, és a következő években egy csomó dologban muszáj lesz egyezkedniük és engedményeket tenniük. Ez a mai választás tétje.
-
A Facebook megelőző akciójával egyidőben az FBI és több más amerikai bűnüldözési szerv közös közleményt adott ki a félidős választással kapcsolatban.
Azt írják, hogy az amerikaiak számoljanak azzal, hogy külföldi erők, különösen az oroszok, továbbra is megpróbálnak hamis információkat terjeszteni politikai szereplőkről, álhíreket terjeszteni a közösségi médiában, hogy feszültséget és zavart keltsenek, olvasható a közleményben.
Azt javasolják, hogy ha valaki bizonytalan, akkor a helyi választási irodában informálódjon, valamint leszögezik, hogy az Egyesült Államok semmilyen külföldi beavatkozást nem fog tolerálni. Az oroszokat, Iránt és Kínát említik név szerint, mint lehetséges beavatkozni próbáló külföldi erőt.
-
Amerika keleti partja 6, a nyugati 9 órával van korábban, mint mi, ezért aztán ami ott késő este ér véget, az nálunk bizony bőven hajnal lesz. Itt a menetrend, hogy magyar idő szerint hol mikor zárnak a szavazóhelységek, vagyis mikortól várhatók eredmények:
- Éjfél - Indiana nagy része, Kentucky keleti fele
- hajnali 1 óra - Florida, Georgia, a maradék Indiana és Kentucky, New Hampshire, South Carolina, Vermont és Virginia nagy része
- fél 2 - North Carolina, Ohio, West Virginia
- 2 - Alabama, Connecticut, Delaware, Illinois; Kansas, Maine és Maryland nagy része, Massachusetts, Michigan, Mississippi, Missouri, a maradék New Hampshire, New Jersey, North Dakota, Oklahoma, Pennsylvania, Rhode Island, South Dakota keleti fele, Texas nagy része, Tennessee
- fél 3 - Arkansas
- 3 - Arizona, Colorado, Louisiana, a maradék Kansas, Michigan, Minnesota, Nebraska, New Mexico, New York, a maradék South Dakota és Texas, Wisconsin, Wyoming
- 4 - Idaho déli része, Iowa, Montana, Nevada, Oregon egyes részei, Utah
- 5 - Kalifornia, Hawaii, a maradék Idaho és Oregon, Washington
- reggel 6-7 - Alaszka
-
2016 óta muszáj azt a LOL-t odatenni a közvélemény-kutatók minden egyes említése mögé, emlékezhetünk ugye, mennyire kikutatták, hogy Hillary Clinton lesz az elnök, és mennyire lett igazuk. Ennek ellenére most is van kismillió előrejelzés, és hát megint azt hozzák ki óriási többséggel, hogy a demokraták állnak jobban.
A Fivethirtyeight gyűjtése szerint a különféle kutatások átlagosan 51:42 arányú szavazattöbbséget jósolnak a demokrata jelöltek felé, a legbátrabbak az LA Times (56:41), és a Rasmussen Reports (46:45 a republikánusok javára), a részletekért errefelé lehet böngészni.
-
Ma már többé-kevésbé tényként lehet kijelenteni, hogy az oroszok meghekkelték a 2016-os amerikai elnökválasztást, és segítettek Donald Trumpnak a Fehér Házba jutni. Azóta Amerikában szokássá lett a misztikus orosz hekkerekre és trollokra fogni azt is, ha esik az eső, vagy kikap az ember kedvenc focicsapata - de ezzel együtt jó kérdés, hogy a mostani választáson mire készül Putyin. Erről itt írtunk bővebben:
-
A két közösségi oldal azért zárt be átmenetileg néhány oldalt, illetve zárolt néhány hozzáférést, mert azok a választással kapcsolatos gyanús tevékenységet folytattak, és külföldi személyekhez köthetők, írja a BBC közvetítésében.
Nem kell nagy számra gondolni, 30 facebookos, illetve 85 instagramos hozzáférést zároltak eddig, de ez vélhetően növekedni fog.
Mindez csak azért érdekes, mert a 2016-os amerikai elnökválasztás miatt a Twitter tömegesen törölte azokat a fiókokat, amelyek kapcsolatban álltak az amerikai elnökválasztásba való beavatkozással vádolt orosz trollgyárral