A keddi félidős választás egyik nagy kérdése, hogyan fognak szavazni a nők, meglátszik-e majd az eredményen az elnök szexuális zaklatással vádolt főbírójelöltjének, Brett Kavanaugh-nak a megválasztása körüli vita. Annyi biztos, hogy a nők a megszokottnál nagyobb erőt mutatnak a választás előtt: soha nem volt még ennyi női képviselőjelölt, soha ennyi pénzt nem adtak még nők kampánytámogatásra. Az viszont kérdés hogy a Kavanaugh-ügy képes-e olyanokat is szavazásra bírni, akiket amúgy nem nagyon érdekel a politika, és az is, hogyan csapódik le, hogy a főbírójelöltet megvádoló nők egyike a napokban beismerte, a sajátjának hazudott egy anonim levelet.
Csak alig több, mint egy hónap választja el a keddi félidős amerikai választást azoktól a sokak által történelminek tartott, maratoni meghallgatásoktól, amelyek megelőzték Brett Kavanaugh-nak, Donald Trump szexuális zaklatással megvádolt főbírójelöltjének a megválasztását. A tömegek által élőben követett, egész Amerikát lázban tartó szeptember végi esemény óta foglalkoztatja az elemzőket, hogy mindez hogyan csapódik majd le a kongresszusi választáson.
Mit szólnak – elsősorban a női – szavazók ahhoz, hogy a washingtoni szenátus 50:48 arányban támogatta Kavanaugh kinevezését az Egyesült Államok alkotmánybíróságaként is működő legfelsőbb bíróság tagjává, miután több nő is szexuális zaklatással vádolta meg? Mozgósítja-e őket, hogy az egyik vádló, a kaliforniai pszichológia professzor, Christine Blasey Ford négy órán keresztül beszélt a nyilvánosság előtt az eredmény, azaz a mindent tagadó férfi kinevezése szempontjából hiába? Vagy a másik oldalról közelítve: az is nagy kérdés, hogyan csapódik majd le, hogy a Kavanaugh-t vádoló nők egyike, egy bizonyos Judy Munro-Leighton napokkal a választás előtt beismerte: hazudott, a sajátjaként vállalt fel egy anonim levelet.
A Vox már október elején, még a szenátus döntése előtt körkérdést intézett közvélemény-kutatókhoz és elemzőkhöz arról, hogy a tüntetések kísérte meghallgatások vajon az urnákhoz fogják-e vezetni a nőket.
Annyi biztos, hogy az amerikai nők már a Kavanaugh-ügy előtt is eléggé fel voltak tüzelve, köszönhetően például a #metoo-mozgalomnak és magának Trumpnak, illetve az ő sokat támadott viszonyulásának a nőkhöz.
Először is: soha ennyi nő nem indult kongresszusi helyért, mint most. 2017 és 2018 során összesen 556 tagja volt a kongresszusnak (ide számolva azokat is, akik időközben nyugdíjba mentek vagy lemondtak), közöttük csak 113 nő akadt. Most pedig: a 919, a nagy pártok egyike által indított jelöltből 267 nő. A demokratáknál jelentek meg tömegesen a női jelöltek: náluk a 276 férfi induló mellett 204-en vannak a nők. A republikánusok nagyon távol vannak az ilyen aránytól, ott 376 férfi jelöltre 63 nő jutott. A Voxnak és a Reutersnek is nyilatkozó egyik demokrata elemző, Celinda Lake, a Lake Research Partners nevű cég elnöke szerint
meg fogják még bánni a republikánusok, hogy nem állítottak több női jelöltet.
Női jelöltekre ugyanis szerinte nagyobb kedvvel indulnak el szavazni a női szavazók, és ennek a tényezőnek fontos szerepe lesz a demokraták eredményében.
A nők aktivizálódásának másik látványos jele, hogy rekordokat döntögetett a nők által nyújtott kampányfinanszírozás is. A Center for Responsive Politics nevű független, nonprofit kutatóműhely, amely a pénz útját figyeli az amerikai politikában, részletes számokkal állt elő. Az összes adományozó 36 százaléka nő. A demokrata női jelöltek a mostani félidős választás előtt kapták az eddigi legnagyobb összeget női adományozóktól. 159 millió dollárról van szó, ami jelentős történelmi csúcsnak számít, majdnem 2,5-szer annyi pénz ez, mint amennyit 2016-ban gyűjtöttek be a női demokrata jelöltek nőktől. Most történt meg először, hogy a nők több pénzt adtak a női demokraták kampányára, mint a férfiakéra (nekik 148 millió jött össze).
az, hogy megjött a nők adakozó kedve, inkább a demokratáknak jó hír.
A republikánusoknál – ahogy a női jelöltek száma – a női adományozók száma sem nőtt jelentősen. Abban a táborban nőktől összesen 90 millió dollárt szedtek össze a jelöltek, és a pénz nagyobb része férfiakhoz vándorolt (71-19 millió a megoszlás a férfi republikánus indulók javára).
Kérdés, hogy hány nőnél fog a Kavanaugh-ügy számítani a végén a szavazásnál. Tim Malloy, a Quinnipiac University Poll igazgatóhelyettese szerint a Kavanaugh-ügy attól különleges, hogy maradandó. Malloy a Voxnak október elején arról beszélt: míg a legtöbb dolog, ami Trump megválasztása óta történt, egy-két nap alatt le is csengett, Kavanaugh olyan témának tűnik, ami ma is, holnap is előjön a beszélgetésekben, kitart minimum a választásig.
A jóslat csak részben vált be, és nem is egészen úgy, ahogy azt a demokraták remélték. Mivel ugyanis Kavanaugh ellen semmilyen konkrét bizonyítékot nem sikerült felhozni, ezért az ügy inkább a beiktatott főbíró áldozat-karakterét erősítette, és ez mozgósító hatással volt a republikánus szavazókra. Ennek köszönhetően október elején több közvélemény-kutató is jelentős csökkenést mért a demokraták és a republikánusok közti különbségben. Mondjuk az olló pár héttel később újra kinyílt, amikor egymást követték a különböző szélsőjobboldali merényletek, és ezekkel kapcsolatban felmerült Trump, illetve a republikánusokhoz köthető média felelőssége.
Ráadásul a választás előtti utolsó napokban is volt a demokraták számára kedvezőtlen fejlemény az ügyben. Néhány napja jött a hír, hogy a Kavanaugh-t vádoló nők egyike beismerte: hazudott. A nő hazugsága abban állt, hogy a sajátjaként vállalt fel egy anonim levelet, melyben az állt, hogy a levél íróját Kavanaugh a barátaival megerőszakolta egy autóban. Azt továbbra sem tudni, hogy valójában ki küldte a levelet, és a tartalma hamis-e vagy valós. Judy Munro-Leighton beismerése ettől függetlenül a Kavanaugh-t sajnáló, lejáratásról beszélő republikánusok alá adja a lovat, Trump elnök is rögtön rárepült a Twitteren.
Celinda Lake szerint akiket leginkább mozgósítani látszik a főbíró ügye, azok a színesbőrű nők, a millenniumi generációba tartozó nők, a férjezetlenek és persze a demokraták. Ugyanakkor Lake már a meghallgatások után azt mondta:
arra is lehet számítani, hogy egyes Trump-szimpatizánsokat is ez az ügy, az ő olvasatukban ártatlanul meghurcolt férfi miatt érzett düh fog végül elvinni az urnákhoz.
Ha így van, a Judy Munro-Leighton-féle újabb fejlemény ezt a hatást erősítheti.
Patrick Murray, a Monmouth egyetem kutató cégének az igazgatója korábban készített egy közvélemény-kutatást Virginia 10. kongresszusi körzetében, amelyben arra volt kíváncsi, lehet-e olyan hatása a Kavanaugh-ügynek, hogy az amúgy egyik vagy másik nagy párttal szimpatizáló polgárok emiatt átszavaznának az ellentétes oldalra. Arra jutott, hogy a Kavanaugh-ügy csak megerősítette az embereket a saját meggyőződésükben: akik támogatják az elnököt és a republikánusokat, visszautasították a szexuális zaklatásról szóló vádakat és fordítva: akik elutasítják az elnököt, hitelt adtak a vádoló nők szavának. Szóval eszerint a Kavanaugh-ügy nemigen fogja megfordítani senki szavazatát.
Erin Cassese, a delaware-i egyetem politikatudományi professzora a Voxnak azt magyarázta: a Kavanaugh-ügy választásra gyakorolt hatása, illetve hogy lesz-e egyáltalán hatás, azon múlik majd, hogy az adott körzetben zajló küzdelemhez kapcsolódik-e valahogy az ügy, vagy sem. Ha nem lesz kapcsolódási pont azzal a konkrét személlyel, akire szavazni lehet, akkor valószínűleg a választás és a főbíró ügye elkülönül a fejekben.
A közvélemény-kutatásokból viszont kirajzolódik egy nemek közti törésvonal.
A demokratáknak kedvez, hogy a nők inkább feléjük hajlanak, és nagyobb valószínűséggel szavaznak, mint a férfiak. A Reuters/Ipsos október 25-én publikált felmérése például 5 százalékpontos demokrata előnyt mért általánosságban a szavazni készülőknél, de a nők körében nagyobb, 8 százalékpontos volt ez az előny, míg a férfiaknál csak 2.
A Reuters/Ipsos kutatói azt látták, hogy a demokraták, de főleg a felsőfokú végzettségű női demokraták sokkal lelkesebbek a szavazással kapcsolatban, mint a legutóbbi félidős választáskor, 2014-ben voltak. A szavazókedvük nagyobb mértékben nőtt, mint a férfiaké. Eközben szélesedett a szakadék a férfiak és nők között Trump megítélését illetően. Mikor májusban kérdezték az alanyaikat, hogy helyeslik vagy helytelenítik-e Trump elnöklését, a férfiak 47, a nők 43 százaléka helyeselt. Október közepére a férfiaknál alig volt elmozdulás, 46 százalék volt a helyeslők aránya, a nők körében viszont 36 százalékra zuhant.
A nemek közti szakadék a választás előtti utolsó napokban sem szűkült. A CNN megbízásából készített, hétfőn publikált SSRS-felmérés azt hozta ki, hogy a szavazni készülő nők 62-35 százalékos megoszlással a demokratákkal szimpatizálnak, míg a férfiaknál majdnem egyforma nagyságú a két tábor (49 százalék a republikánus, 48 a demokrata jelöltet választaná). A férfiak és nők közti különbség megfigyelhető bőrszíntől és képzettségtől függetlenül minden csoportban, de a legnagyobb arányban a nem fehérbőrű nők (79 százalék) és a felsőfokú végzettségű fehér nők (68 százalék) állnak be a demokraták mögé. Más kérdés, hogy önmagában ez a különbség valószínűleg csak egy szolid demokrata győzelmet eredményezhet (a párt a Képviselőházban átveheti az irányítást, de a Szenátusban marad a republikánus többség)
Közhely, hogy ha szavazásról van szó, a düh nagyobb mozgósító erő, mint az elégedettség. A Kavanaugh miatt dühös nők hangadói mindenesetre bíznak abban, hogy az az energia, ami a tüntetéseket fűtötte, megmutatja majd magát a félidős választás eredményében is.
Korábban sosem éltem át ilyen hullámát a szomorúságnak, a gyásznak és a dühnek, mint amit ez előtt a hatalmas csoport előtt éreztem.
– emlékezett vissza egyikük, Kelley Robinson, a Tervezett Szülőség Akció Alap igazgatója, milyen volt a legfelsőbb bíróság lépcsőjén állni, miután Kavanaugh-t megszavazták.
(Borítókép: Brett Kavanaugh ellen tüntetők a Legfelsőbb Bíróság épülete előtt Washingtonban, 2018. október 6-án. Roberto Schmidt / AFP)