frissítés: Megszavazta az ukrán parlament hétfő este a hadiállapot bevezetését, az MTI szerint azzal a változtatással, hogy nem az egész országban, hanem csak tíz megyében vezetik be. A hadiállapot november 28-tól kezdődik. A hatóságok mostantól megtilthatják a tömeges felvonulásokat, és szabályozhatják a médiát is, írja a BBC.
Petro Porosenko elnök az ülésen elmondta, hogy megváltoztatta az előterjesztését, és nem az egész országban indítványozza bevezetni a hadiállapotot, hanem csak az Oroszországgal és a Moldovához tartozó, Ukrajna által el nem ismert szakadár Dnyeszter Menti Köztársasággal határos, valamint a Fekete és az Azovi-tengerpart mentén fekvő megyékben vezetik be, azaz Odessza, Mikolajiv, Herszon, Zaporizzsja, Luhanszk, Donyeck, Szumi, Harkiv, Csernyihiv és Vinnicja megyékben, tehát például a fővárosban, Kijevben nem.
A hadiállapot november 28-án helyi idő szerint reggel 9 órától lép életbe és harminc napig, azaz december 27-ig tart. Porosenko leszögezte, hogy az állampolgárok jogait a vezetés csakis orosz beavatkozás esetén fogja korlátozni.
Az ukrán parlament döntése a vasárnapi incidenst követi, amelynek során az orosz parti őrség fegyvereket is bevetve három ukrán katonai hajót vett őrizetbe az Azovi-tenger és a Fekete-tenger között lévő Kercsi-szorosnál. A konfliktusban legalább három ukrán katona könnyebben megsérült, a vontatóhajót és a két, kis méretű rakétahordozót (MRK) orosz kikötőbe szállították.
Az ukrán szolgálatok nyilvánosságra is hozták az orosz határőrség elfogott beszélgetését. (A káromkodásokkal teli, kicsit az orosz miniszterelnöknek, Dmitrij Medvegyevnek is beszóló beszélgetést, amelyből kiderül, hogy a művelet során két orosz hajó egymással is ütközött, itt hallgathatja meg.)
Az ukrán nemzetbiztonsági tanács (RNBO) hétfőre virradó ülése után azt javasolta Petro Porosenko elnöknek, hogy terjessze a parlament elé a hadiállapot bevezetéséről szóló javaslatát – ez történik meg hétfőn, magyar idő szerint délután négykor. Egy órával később pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa ül össze New Yorkban, hogy megtárgyalja a történteket. Ukrajna újabb szankciókat szorgalmaz Oroszország ellen, és nyugati szövetségeseivel együtt a hajók és legénységük elengedését követeli. Az EU mindenkitől visszafogottságot kért, hogy hamar enyhüljön a feszült helyzet, amit viszont Kijev némi nehezteléssel fogadott, mondván, Ukrajna egyértelműen szenvedő alanya az orosz agressziónak.
A Krímhez közeli vizeken történt közvetlen és nyílt incidens a két ország közötti feszültségek új eszkalálódását jelzi. Dühös tüntetők éjszaka az orosz nagykövetséghez vonultak Kijevben. A nagyjából 150 ember papírhajókat tett le az épülethez, de emellett többen fáklyákat is dobáltak, és egy követségi autót felgyújtottak.
A hadiállapotról szóló döntés megítélése az ukrán politikai erők között sem egyértelmű, még akkor is, ha Oroszország még a Krím elfoglalása nélkül is vitatható és súlyos lépést hajtott végre. A kérdés a parlamentben inkább az, milyen hatással lehet mindez a március 31-én esedékes elnökválasztásokra, amelyeknek messze nem Porosenko az esélyese, igaz, más kiugró favoritja sincs.
Októberi – kissé manipulatív vizualizációval tálalt – felmérések szerint Julija Timosenko egykori kormányfő 18,9, Volodimir Zelenszkij 10,7 százalékos támogatást tudhat maga mögött, az öt éve megválasztott elnöknek 9,9 százalék maradt, majdnem ugyanannyi, mint Jurij Bojkónak. Még két jelölt 8 százalékon áll, de az egykor sikeresebb, ám a parlamentből mostanra kiesett Szvoboda vezetőjének, Oleg Tyahniboknak is jut 2,6 százalék.
Annyi bizonyosnak tűnt, hogy ha a parlament megszavazza a hadiállapotot, akkor az elnökválasztást mindenképp később kell megtartani a tervezettnél.
Az ugyanis csak az első körben 60 napos hadiállapot letelte után 90 nappal tartható meg legkorábban. Ráadásul a hadiállapot meg is hosszabbítható, ennek megfelelően az elnökválasztás tovább halasztható.
Porosenko a szavazás előtt a parlamentben tartott konzultáció után bejelentette, hogy azt javasolja majd, hogy a hadiállapotot első körben 30 napra vezessék be, és fixálják a március 31-i elnökválasztás időpontját. Azt mondta, azért javasolja ezt, hogy a mostani döntés ne befolyásolja a kampányt. A hadiállapot szerdán reggel nyolctól lépne életbe, de Porosenko szerint az állampolgárok jogaival szemben semmilyen korlátozást nem jelent, csak a védelmi képességek megerősítése a célja.
Azt, hogy az elnökválasztáshoz több köze lehet a döntésnek, mint az egyébként az Azovi-tenger térségében Oroszország által valóban növelt feszültséghez, jelzi az is, hogy a Moszkvával szembeni tiltakozásra Porosenkónak más eszköze is lehetett volna, nem számítva a mindennél erősebb hadüzenetet:
Egyiket sem választotta, sőt, Porosenko maga is hangsúlyozta, hogy a hadiállapot bevezetése kizárólag Ukrajnát érintő intézkedés, az ország védelmét erősíti, de nem jelent háborút Oroszországgal.
A védelem erősítése annyiban igaz, hogy a döntés megszavazása esetén a hadsereget harckészültségbe helyezik. De ez nem jelent mobilizációt, és a határok is a szokásos módon üzemelhetnek, még Oroszország felé is.
A parlament támogatása esetén lép életbe az elnök rendelete a hadiállapot bevezetéséről.
Ez az állam szükségleteire hivatkozva lehetővé tesz az ingó és ingatlan vagyon elkobzását, nem automatikusan, de módot ad a határok gyors lezárására vagy az ellenőrzés szigorítására.
Az ipar is átállítható a hadi helyzet szükségleteire, korlátozható a kereskedelem, bevezethetnek kijárási tilalmat.
Korlátozható a sajtó működése, nem tarthatók utcai gyűlések, tüntetések.
A kockázatosnak minősített külföldi állampolgárok elkülönítése is lehetséges, az ukrán állampolgárok állami munkára kötelezhetők.
Az alkotmány ez alatt az idő alatt nem módosítható.
Viszont ennek alapján nem tarthatók tüntetések, utcai megmozdulások, értelemszerűen a kampány sem folytatható az elnökválasztáshoz közeledve.
Épp ezért kerül csapdába az ellenzék: vagy megszavazza a hadiállapotot, azzal a hivatalban lévő elnököt erősíti, aki nemcsak hogy időt nyer, de felmutathat valamiféle intézkedést az orosz agresszorral szemben – miközben valódi eredményekről sem a Krím, sem Kelet-Ukrajna kapcsán nem tud beszámolni elnöksége alatt.
Vagy nem szavazza meg, akkor az ellenzékre süthető, hogy ott mindenki hazaáruló, de legalábbis Moszkva ügynökei, akik simán szemet hunynának az újabb orosz jogsértés felett.
Pedig joggal merül fel a kérdés, hogy ha az ukrán vezetés most indokoltnak tartja a hadiállapot bevezetését, akkor addig miért nem, elvégre a Krím annexiója, és Kelet-Ukrajna szeparatistáinak orosz támogatása erre bőven adott alkalmat. Az is kérdés, miért az egész országra kiterjedően vezetné be a hadiállapotot az azovi incidens kapcsán – ha nem a választások elodázása miatt.
A kételyeket a parlament elnökének helyettese is megfogalmazta hétfőn:
„Amikor mi sürgettük a hadiállapot bevezetését Donyeck és Luganszk megyékben, akkor azzal vádoltak minket, hogy háborút akarunk indítani... Azt mondták, erre nincs mód a minszki megállapodás értelmében... A hadiállapotot nem vezették be ott, ahol kellett volna, akkor, amikor kellett volna, mert a vezetés köpött az áldozatokra. Az elnök és a nemzetbiztonsági tanács vezetője nem látott benne politikai hasznot... Most már látjuk: a hadiállapot országos bevezetése remek lehetőség a választások manipulálására és szükség esetén egy kis diktatúrára” – írta az ellenzéki Szamopomoscs (Önrendelkezés) párt színeiben mandátumot nyert Okszana Szirojid.
A házelnök helyettesének felvetésével szemben a kijevi vezetés érve az, hogy 2014-ben nem volt fegyveres összetűzés az orosz erőkkel, és a szeparatista Kelet-Ukrajnában is csak a felkelőkön keresztül került az ukrán hadsereg fegyveres harcba,
most viszont valóban közvetlen és nyílt konfrontáció történt a két ország között, ez indokolja a hadiállapotot, szemben az elmúlt évek valójában sokkal súlyosabb fegyveres konfliktusaival.
A választások közeledtével a hadiállapot haszna ugyan látható, túlzás lenne azt állítani, hogy Porosenko a semmiből húzta elő a konfliktust.
Azóta lett különösen érzékeny a helyzet, hogy Oroszország megépítette és májusban átadta a kercsi hidat, amellyel az orosz területeket kapcsolta össze az annektált Krímmel. Ezt az EU és a NATO is Ukrajna területi egységének megsértésének tartotta, és tiltakozott ellene. A híd azt is jelenti, hogy Oroszország erre hivatkozva ellenőrizni kezdte az egy ponton mindössze 3,2 kilométer széles Kercsi-szoroson áthaladó hajókat, ami Ukrajna húsba vágó gazdasági érdekeit is sérti. A kialakult helyzetet Ukrajna mellett az Egyesült Államok is bírálta már. Az EU még korábban jelezte novemberben, hogy célzott lépéseket tesz majd az orosz ellenőrzések miatt.
A Kercsi-szoros mindkét országnak stratégiai fontossággal bír, de Ukrajnának ez azért is nagyon fontos útvonal, mert ezen keresztül juttatják ki az olyan exporttermékeiket, mint az acél, a vas és a búza. Az importált szenet is Mariupolon keresztül szerzik be. (Bizonyos esetekben a szén jelenleg is Oroszországból jön.) Mariupol Ukrajna fő kikötője az Azovi-tengeren, egyszerre tizennyolc hajó is ki tud ott kötni. Viszont az elmúlt időszakban visszaesett az érkező teherhajók száma.
Az azovi-tengeri kikötőket használó kereskedelmi hajókat egyre többet vegzálják, és egyre több a csúszás is. Állítólag a korábban Mariupolból a Fekete-tengerre vezető nagyjából egynapos út mostanában akár egy hétbe is telhet a kényszerű várakozások miatt. Ez pedig naponta akár 15 ezer dolláros (kb. 4,3 millió forintos) kiesést jelenthet egy hajózási társaságnak.
Oroszország azt állítja, hogy ezekre az új ellenőrzésekre a híd biztonsága miatt van szükség, mert ukrán radikálisok a megtámadásával fenyegetőztek. Szerintük minden lépésük teljesen legális, és semmi rosszat nem tesznek. Azzal is érveltek, hogy Ukrajna elfogott egy Krímből induló halászhajót még márciusban.
Ukrán aktivisták viszont ezt a helyzetet már korábban is gazdasági blokádnak nevezték.
„Nem tudták 2014-ben erővel megszerezni Mariupolt, ezért most egy gazdasági blokáddal próbálják megbüntetni” – mondta Galina Odnorog a BBC-nek. Az ukrán vezetés is próbálja tartani a pozícióit. „Ez nem lesz egy újabb Krím” – mondta Ihor Voroncsenko, az ukrán flotta parancsnoka. Azonban az ukrán parti őrség mérete és ereje is eltörpül az oroszé mellett, a legtöbb hajójukat korábbi halászhajókból alakították át.
Oroszország fokozatosan a gázmezőket is rejtő sekély Azovi-tengerre a Krímen túl is kiterjesztené egyre nagyobb befolyását. Növelte katonai jelenlétét a térségben, és nem véletlen az sem, hogy milyen nagy erőkkel vetette rá magát az orosz flotta a jelentéktelen erőt képviselő három ukrán hajóra.
Ukrajna szerint előre értesítették az oroszokat a várható áthaladásról, ehhez képest a szoros felé nyílt agressziót elkövetve megpróbálták befogni őket, és az egyik orosz hajó neki is ment a vontatóhajónak.
Az ukrán kötelék ennek ellenére folytatta útját a Kercsi-szoros felé, ott azonban egy orosz olajtanker állt keresztbe a híd alatt átvezető részen, miközben vadászgépeket és helikoptereket is a helyszínre küldtek az oroszok. Az ukránok szerint megpróbáltak megfordulni, de az orosz parti őrség lövéseket is leadva megtámadta a hajóikat. Hat ukrán megsérült, a hajókat pedig elfoglalták.
Később az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) is elismerte, hogy őrizetbe vették az ukrán hajókat, de azt állították, hogy azok megsértették a felségvizeiket. Szerintük nem voltak hajlandóak megállni, és veszélyes manővereket hajtottak végre. Ők három ukrán sérültről beszéltek. Oroszország biztonsági okokra hivatkozva egy időre felfüggesztette az áthaladást a Kercsi-szoroson, de azóta már helyreállt a forgalom a civil hajók előtt.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint az ukránok „útonállókként" viselkedtek a Kercsi-szorosban. Először provokáltak, aztán nyomást próbáltak gyakorolni, végül pedig agresszióról vádaskodtak. Az orosz média arról is írt, hogy azért provokálták az oroszokat, hogy megzavarják Putyin és Donald Trump amerikai elnök találkozóját a Buenos Airesben tartott G20-csúcson a héten.
Az orosz reakció azt sejteti, hogy a látványos konfliktust semmiképp sem akarták elkerülni Kijevvel, ahol a vezetés pedig szintén kapott az alkalmon.
Az orosz határőrség az FSZB alá tartozik, tehát nem a fegyveres erők kerültek tűzharcba az ukrán haderő hajóival. Annak súlyosabb jogi következményei is lehettek volna. Vlagyimir Putyinnak – az orosz elnök a közelmúltban kihelyezett ülést tartott Kercs közelében – azonban valamilyen szintű konfliktusra szüksége lehetett: a Levada Centr felmérése szerint az elnök bizalmi indexe egy év alatt 59-ről 39 százalékra csökkent. Márpedig egyszer már bejött Putyinnak egy krími konfliktus, amellyel visszaeső népszerűségét évekre az egekbe tornázta.
(Borítókép: Petro Porosenko ukrán elnök a Nemzetbiztonsági ülésen Kijevben 2018. november 26-án. Fotó: Mykhailo Markiv / AFP)