Nicolás Maduro venezuelai elnök második hivatali mandátumának megkezdése ellen emelt szót a dél-amerikai ország parlamentje, írja az AFP. Maduro korábban is kapott több nemzetközi kritikát, mert az elnökválasztás megfigyelők szerint törvénytelen volt. Pénteken 14 dél-amerikai ország emelt szót az elnök ellen, és szólította fel arra, hogy adja át a hatalmat a parlamentnek.

"Hangsúlyozzuk, hogy Nicolás Maduro illegitim" - mondta a venezuelai parlament elnöke, Juan Guaido.

Ha január 10-én megkezdi elnöki ciklusát, az törvénytelen, a nép egyetlen jogos képviselője az országgyűlés.

A bejelentés előzménye, hogy a 14 amerikai és karibi országot tömörítő úgynevezett limai csoport pénteken közleményben hangsúlyozta, hogy nem fogják elismerni Maduro elnökségét, amennyiben tervei szerint hivatalba lép január 10-én. A dokumentumban egyúttal felszólították a venezuelai elnököt arra, hogy mondjon le, majd írjanak ki új választásokat, ami a limai csoport szerint az egyetlen útja a demokrácia visszaállításának a dél-amerikai országban. A csoport emellett sürgette a Maduro és kormánya elleni szankciók szigorítását, és támogatásáról biztosította azt, hogy keresetet nyújtsanak be a Maduro-kormány ellen a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságon. A közös nyilatkozatot azután adták ki, hogy a tagországok magas rangú diplomatái találkozót tartottak Peru fővárosában, Limában, hogy megvitassák a venezuelai válságot. Mexikó, bár képviseltette magát, az ülés zárónyilatkozatát nem írta alá.

Peruba már több mint félmillió venezuelai menekült el az elnökválasztás után.

A venezuelai elnököt májusban választották újra, méghozzá úgy, hogy - beszámolók szerint - élelmiszer- és gyógyszerhiány, hiperinfláció, erőszak, vagy éppen áramszünetek jellemzik a venezuelai mindennapokat. A kőolajárak 2014-es beszakadása után Venezuela - amelynek bevételei 96 százaléka a kőolajból származik - gazdasága összeomlott, azonban a helyzetet Maduro elnöksége súlyosbította, aki fokozatosan elnyomta az ellenzéket, az állami intervenciókkal pedig csak rontott a helyzeten. Az utóbbi néhány évben több millió venezuelai hagyta el hazáját a politikai, gazdasági és társadalmi válság miatt.

A tavalyi voksolás eredményét a nemzetközi közösség nagy része, így az Európai Unió sem nem ismeri el. A venezuelai elnök gyakran az - ellene számos szankciót kivetett - Egyesült Államokat hibáztatja a gazdasági nehézségekért. Külügyminisztere pénteken azt mondta a limai csoportról, hogy Donald Trump amerikai elnöktől kapják utasításaikat.