Koszovó több provokatív lépést is tett az utóbbi időben, amellyel gerjesztette a feszültséget Szerbiával, például decemberben a hadsereg megalakításáról döntött, és ez destabilizálhatja a régiót 

– mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Belgrádban.

Az MTI tudósítása szerint Putyin emlékeztetett arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1999-ben fogadta el az 1244-es határozatot, amely kimondja, hogy Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő tartózkodhat, a pristinai lépés pedig megsérti ezt a jogi aktust. Szerbia válaszul megfenyegette Koszovót.

Moszkva amellett áll ki, hogy Koszovó és Szerbia között egy mindenki számára elfogadható megállapodás jöjjön létre. „Ha stabilitást szeretnénk a régióban, akkor kompromisszumot kell találni, és ha megszületett ez a kompromisszum, akkor ahhoz tartani kell magukat a feleknek” – utalt Vlagyimir Putyin arra, hogy a Szerbia és Koszovó között 2013-ban megkötött brüsszeli megállapodásban foglaltak a mai napig nem valósultak meg a koszovói fél halogatása miatt.

Vlagyimir Putyin megemlítette, hogy Oroszország és Szerbia között egyre szerteágazóbb az együttműködés, és a szerb elnökkel további együttműködési lehetőségekről tárgyalt.

Moszkva eddig is segített a szerb hadsereg korszerűsítésében és megerősítésében, és 

A találkozón szó volt a Török Áramlat gázvezeték kiépítéséről is, amelyről Vlagyimir Putyin azt mondta: nem Moszkván múlik, hogy merre halad majd a vezeték, Oroszország most arról tárgyal, hogy Bulgárián és Szerbián keresztül lehessen Nyugat-Európába juttatni a földgázt. Emellett megegyeztek abban, hogy Oroszország 3 milliárdról 3,5 milliárd köbméterre emeli a Szerbiába szállított gáz mennyiségét, és bővítik az udvarnoki (Banatski dvor) gáztározó kapacitását is.

Aleksandar Vučić szerb elnök szerint a két ország között egyre jobbak a gazdasági kapcsolatok, és bízik abban, hogy ez a tendencia a jövőben sem változik.

A Szerbia és Koszovó közötti viszonnyal kapcsolatban kiemelte, hogy Szerbia kész a tárgyalásra és a kompromisszumra, de nem hagyja, hogy megalázzák, tehát nem fogad el olyan megoldást, amely a szerb népet megalázó helyzetbe hozná.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Oroszország szerint sem önálló állam Koszovó, így a nemzetközi szervezetekben Szerbia partnereként folyamatosan megvétózza a koszovói törekvéseket.

Az orosz és a szerb fél csütörtökön több mint húsz megállapodást írt alá, amelyek főként az energiaügy, az infrastruktúra, a mezőgazdaság, az oktatás és a kultúra területét érintik.

A két elnök megkoszorúzta azoknak a szerb és orosz katonáknak a sírját, akik a második világháború idején részt vettek Belgrád náci megszállás alóli felszabadításában.

Aleksandar Vučić egy sárhegyi juhászkutyát (Šarplaninacot) ajándékozott az orosz elnöknek, Vlagyimir Putyin pedig – az Oroszországgal épített sokoldalú kapcsolatokban való jelentős személyes hozzájárulásáért – Alekszandr Nyevszkij érdemrenddel tüntette ki szerb kollégáját.

Vlagyimir Putyin nem mindenki várta lelkesen, csütörtökre virradóra Vajdaság több városában is „Putyin, menj haza!” tartalmú plakátok jelentek meg. Egy közvélemény-kutatás szerint egyébként Vlagyimir Putyin a legnépszerűbb külföldi politikus Szerbiában, a lakosság 58 százaléka tartja őt a legrokonszenvesebbnek, míg például Angela Merkel német kancellárral a lakosság 42 százaléka szimpatizál.