A görög parlament jóváhagyta péntek kora délután a Macedóniával kötött névmegállapodást. Ez volt az utolsó lépcsőfok Macedónia névváltoztatásához, és egy 27 éves vita lezárásához: így a jövőben Észak-Macedónia lesz az ország neve.
A névváltoztatáshoz szükséges alkotmánymódosítást a macedón már két héttel korábban megszavazta, de a névvita lezárásáról tavaly júniusban kötött megállapodást még a görög parlamentnek is ratifikálnia kellett.
A görög törvényhozás három napon át vitázott a megállapodásról. Végül szűk többséggel, 153:146 arányban szavazták meg a képviselők. Alekszisz Ciprasz kormányának sikerült külső támogató szavazatokat szereznie. A parlamentben 145 hellyel rendelkező kormánypárt, a radikális baloldali Sziriza képviselői mellett függetlenek, centristák, továbbá a kormánypárt egykori koalíciós partnere, a Független Görögök (ANEL) egyes képviselői szavaztak a szerződés ratifikálására.
„A mai nap egy új fejezetet írunk a Balkán történelmében. A nacionalista gyűlöletet, a vitákat és összetűzéseket felváltja a barátság, a béke és az együttműködés" – írta Twitter-oldalán Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a szavazás után.
A görög kormányfő azokhoz a görögökhöz is szólt, akik ellenzik az egyezményt, és azt ígérte nekik, hogy „hamarosan meglátják e történelmi előrelépés nagy előnyeit az országra nézve". Szerinte „ezen a napon nem lehet győztesekről és vesztesekről beszélni".
A kérdés rendkívül megosztja a görög társadalmat, többször is tízezrek tüntettek a ratifikálás ellen, legutóbb a hétvégén voltak demonstrációk. Állítólag több képviselőt fenyegetés ért, hogy ne támogassa majd a megállapodást.
A viták ellenére várható volt a megállapodás elfogadása a görög parlamentben, miután Ciprasz a múlt héten már túlélt egy emiatt kiírt bizalmi szavazást a törvényhozásban. Azon nagyon szűk többséget kapott, a 300-ból 151 képviselő támogatta. Ciprasz maga kezdeményezett bizalmi szavazást, miután a két ország közötti névvitát rendezni hivatott megállapodás ellen tiltakozva a jobboldali Panosz Kammenosz eddigi védelmi miniszter vezette Független Görögök kilépett a kormányból.
Zoran Zaev macedón miniszterelnök pénteken üdvözölte a szerződés ratifikálását a görög parlamentben. „Gratulálok, barátomnak, Ciprasznak, népeinkkel együtt történelmi győzelmet arattunk. Éljen a preszpai megállapodás mindörökké, éljen a béke és a fejlődés a Balkánon és Európában mindörökké!" – írta Twitter-oldalán.
A Macedónia és Görögország közötti vita 27 évre nyúlik vissza. Miután 1991-ben Macedónia függetlenedett Jugoszláviától, Görögország azonnal tiltakozni kezdett új északi szomszédja neve ellen. Az athéni vezetésnek azért szúrta a szemét az elnevezés, mert Görögország északi tartományát Makedóniának hívják, ahol ráadásul macedón kisebbség is él, és attól tartott, hogy az új ország egyszer majd területi követelésekkel állhat elő. A görögök azt sem akarták, hogy egy másik ország magáénak vallja az ókori makedónok, és Nagy Sándor örökségét.
A görög tiltakozás miatt Macedónia csak 1993-ban került be az ENSZ Közgyűlésének tagjai közé, viszont azzal a kitétellel, hogy a nemzetközi dokumentumokban hivatalosan Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven szerepelt. A macedón alkotmányba azonban nem került be ez a név, és a vita nem ért véget a két ország között. Athén azonnal megvétózta, amikor Macedónia 2008-ban csatlakozni próbált a NATO-hoz, amire válaszul a macedón vezetés rohamtempóban emelt szobrokat Szkopjéban ókori hősöknek, köztük Nagy Sándornak.
Az évek során több különböző javaslat is felmerült, hogyan lehetne rendezni a két ország kapcsolatait megmérgező vitát, de végül egyikkel sem léptek előbbre. 2017-ben kezdtek újból tárgyalásokat, és 2018 júniusában állapodtak meg arról, hogy Macedónia nevet vált, cserébe a görögök elfogadják, hogy az országban élők macedónok, akik macedón nyelvet beszélnek, és nem gátolják tovább az ország euroatlanti integrációját.
Már Macedóniában sem volt egyszerű a ratifikációs folyamat. Első körben a macedón parlament egyszerű többséggel elfogadta a megállapodást, és ezzel az Észak-Macedónia nevet is, de a következő lépcsőfok, hogy népszavazást tartottak az egész folyamatról. Ezen a nagy többség a névváltoztatás mellett szavazott, azonban nem volt meg az érvényességhez szükséges 50 százalékos részvétel. Ennek ellenére a parlamentben átment ellenzéki képviselők átszavazásával kétharmados többséggel az alkotmánymódosítás.