A spanyol legfelsőbb bíróságon kedden kezdődik a katalán függetlenségi politikusok és civil szervezeti vezetők elleni per. Tizenkét embert vádolnak azzal, hogy 2017. október 1-jén alkotmányellenesen szerveztek függetlenségi népszavazást, majd fogadtak el katalán függetlenségi nyilatkozatot. Az események rendőri erőszakba torkollottak.
Az ügyészség 7 és 25 év közötti börtönbüntetéseket kért rájuk különböző bűncselekmények miatt.
Az ügyészség érvelésében hangsúlyozta: a vádlottak veszélybe sodorták Spanyolország alkotmányos rendjét, Katalónia függetlenségére irányuló tervük pedig a céljuk eléréséhez szükséges minden eszközt, így az erőszakot is tartalmazta. Erre példaként említette a tömegrendezvények "megfélemlítő erejét", valamint a katalán vezetők utasításainak alárendelt katalán rendőrség felhasználását.
Lázadással és közpénzek hűtlen kezelésével kilenc személyt vádolnak: Oriol Junqueras volt katalán elnökhelyettest, Jordi Turull, Joaquim Forn, Josep Rull, Raül Romeva és Dolors Bassa egykori katalán kormánytagokat. Továbbá Carme Forcadellt, a katalán parlament előző elnökét, illetve Jordi Sánchez és Jordi Cuixart politikai civil szervezetek vezetőit.
Mindannyian előzetes letartóztatásban vannak, négyen közülük 2017 októbere óta. Szabadon engedésüket számtalanszor kérvényezték, amelyet a bíróság minden alkalommal elutasított.
A Carles Puigdemont vezette katalán függetlenségi kormány tagjai közül a most induló perben engedetlenséggel és közpénz hűtlen kezelésével vádolják Carles Mundót, Meritxell Borrást és Santiago Vilát, akik azonban szabadlábon védekezhetnek.
A leváltott elnök és egykori kormányának szintén külföldre menekült négy tagja ebben az eljárásban nem ül a vádlottak padjára, mivel a spanyol bíróság által kért kiadatásukat Belgiumban és Németországban is elutasították. Spanyolországban viszont elfogatóparancs van érvényben ellenük, így haza sem térhetnek.
A bíróság nem adott helyt a védelem kérésének, hogy Puigdemont videokonferencián keresztül tehessen tanúvallomást a perben, amelyről a volt elnök az AP amerikai hírügynökségnek egy hete azt mondta: "nem igazságszolgáltatásról, hanem bosszúról fog szólni".
A bírósági tárgyalás az előzetes tervek szerint három hónapig tart majd, heti három tárgyalási napon, ezalatt mintegy 600 tanút kíván meghallgatni a hét tagú bírói testület, köztük például Mariano Rajoyt, aki 2018. június 1-ig volt Spanyolország miniszterelnöke.
A rendkívüli politikai jelentőségű pert óriási érdeklődés övezi, ezért a bíróság épületének környékén a forgalmat korlátozzák, és nem engedélyeznek semmilyen tüntetést annak közvetlen közelében.
A per kulcseleme, hogy a bíróság bizonyítottnak látja-e majd az erőszak alkalmazását a vádlott függetlenségi vezetők részéről. A kérdés már eddig is élénk vitát váltott ki jogi szakmai körökben Spanyolországban, egyúttal megosztja a vád képviselőit is.
Az ügyészséggel ellentétben ugyanis nem látja bizonyítottnak az erőszakot, és így a lázadás bűncselekményét sem a spanyol igazságügyi minisztérium alá tartozó, az állam és intézményeinek jogi képviseletét ellátó testület (Abogacía del Estado), amely az enyhébbnek számító zendülés bűncselekménye miatt kért büntetést a hűtlen kezelés mellett a katalán függetlenségi politikusokra.
Utóbbi nem államrend elleni, hanem közrend elleni bűncselekmény, amelyért 8 és 12 év közötti szabadságvesztés szabható ki.
A Katalónia Spanyolországtól elszakadását támogató pártok és civil mozgalmak egy sor utcai megmozdulást jelentettek már be a per kezdetét követő időszakra.
Február 16-án Barcelonában, március 16-án pedig Madridban terveznek tömeges demonstrációt rendezni tiltakozásul a bírósági eljárás ellen.