Egyhetes halasztás után megkezdődött az elnökválasztás első fordulója Nigériában, Afrika legnépesebb országában, ahol 72,8 millió választót várnak 120 ezer szavazóhelyiségbe. Az elnökválasztás győztese Afrika legfejlettebb gazdaságát és elsőszámú kőolajexportőrét vezetheti, ami azonban komoly gazdasági nehézségekkel néz szembe, még mindig intézményesült korrupcióról számolnak be civil szervezetek, és a biztonsági helyzetet is kezelni kell.
Eredetileg február 16-án tartották volna a választást, de alig öt órával a kezdés előtt a választási bizottság logisztikai és biztonsági nehézségekre hivatkozva inkább elhalasztotta a szavazást. Csakhogy több millió ember akkor már úton volt a szavazóhelyiségek felé, és többen attól tartottak, hogy ez befolyásolhatja a február 23-i szavazáson is a részvételt.
Az újraválasztásért induló Muhammadu Buhari elnök a választási bizottságot vádolta hozzánemértéssel, és arra utalt, hogy összejátszik az ellenzékkel. Riválisai viszont az elnököt támadták azzal, hogy ő áll a halasztás mögött, és ezzel próbálta javítani esélyeit.
Az elnökválasztáson egyébként rekordszámú, 73 jelölt indul. A két legesélyesebbnek Buhari, a Progresszív Kongresszus (APC) párt jelöltje, valamint az ellenzéki Demokratikus Néppárt (PDP) színeiben induló Attiku Abubakar számít. 2015-től eltérően, amikor Goodluck Jonathan és Buhari jelöltsége miatt keresztények és muszlimok között oszlott meg az ország, most mindkét jelölt muzulmán, és inkább programjuk, mintsem vallási vagy etnikai hovatartozásuk szerint különböznek.
A most 76 éves Buhari 2015-ös győzelme előtt 1983-ban már vezette egy katonai diktatúra élén az országot. Sokan támogatják az ország északi részében, de mások szerint nem igazán váltotta be a 2015-ös ígéreteit. Az Economist szerint Buhari a 222 akkori választási ígéretéből mindössze hetet teljesített egyértelműen.
Buhari azt ígérte, hogy visszaszorítja a korrupciót, és népszerűsége részben azon alapul, hogy hozzá nem köthetőek ügyek. Azonban a ciklus alatt azzal vádolták, hogy a korrupcióellenes küzdelmet felhasználva is támadta ellenfeleit, miközben a szövetségeseivel sokkal megengedőbb volt.
Miután hatalomra került katonai offenzívát indított a Boko Haram terrorszervezet ellen, ami 2015-ben akkora területet tartott uralma alatt az ország északkeleti részén, mint Belgium. Voltak ugyan előrelépések, de a Boko Haram 2019-ben is több véres támadást hajtott végre, és több ezren menekültek át miatta Kamerunba. A dzsihadista csoport a választások eredetileg kijelölt napján is öngyilkos merényletet követett el egy mecsetben. Az ország középső részén pedig már több ezren meghaltak az állattenyésztők és a növénytermesztők között a föld birtoklásáért vívott összecsapásokban.
A győztesnek talpra kell állítania a 2016-2017-es évek válsága után továbbra is gyengélkedő gazdaságot is. Az alacsony olajárak nem kedveztek a kormánynak, az olaj adja ugyanis a bevételek több mint kérharmadát. Nigéria népessége megduplázódott az elmúlt két évtizedben, és 2050-re megint megduplázódhat. Addigra várhatóan Nigéria lesz a harmadik legnépesebb ország a Földön. A 190 milliós Nigériában 87 millióan élnek mélyszegénységben, és a számuk napról napra nő, ami társadalmi-gazdasági robbanással fenyeget. A munkanélküliség 8,2 százalékról 23,1 százalékra nőtt az elmúlt években.
Buhari legnagyobb ellenfele, a 72 éves, volt alelnök Abubakar szintén az ország északi részéből származik, de a keresztény déli országrészben, főként az ország gazdasági fővárosában, Lagosban futott be karriert. A közép- és felső osztályok, valamint a gazdasági körök jelöltje, akik hagyományosan kevésbé aktívak a választásokkor. Ezen kívül milliomos üzletember, és sokan gyanúsnak tartják vagyonának eredetét.
Ahhoz, hogy már az első fordulóban megválasszák az elnököt, a győztesnek legalább a szavazatok 25 százalékát meg kell kapnia a 36 állam és a szövetségi főváros, Abuja kétharmadában, ellenkező esetben egy hét múlva második fordulót tartanak. Az eredmények közzétételére hivatalos időpontot nem jelöltek meg, de általában két nap alatt számolják össze a szavazatokat. Szintén szombaton választják meg a képviselőház 360 és a szenátus 109 tagját is, írja az MTI.
A Független Választási Bizottság (INEC) elnöke szerint ezúttal minden készen áll. Mohammad Adamu rendőr-főfelügyelő szerint garantálják a maximális biztonságot a szavazás előtt, közben és után. Ennek ellenére az észak-nigériai Maiduguriban helyi lakosok elmondták, hogy szombat reggel, néhány órával a szavazóhelyiségek nyitása előtt sorozatos robbanásokat hallottak. A detonációk oka egyelőre nem ismert. A Boko Haram számos támadást hajtott végre korábban a város ellen.
Buhari a február 16-i szavazás elhalasztása után azt mondta, hogy utasítást adott a katonáknak és a rendőröknek, hogy ne ismerjenek kegyelmet, és aki választókat próbál megfélemlíteni, vagy beavatkozik a szavazásba, „az az életével fizet érte." Ezért a kijelentéséért viszont többen is bírálták az ellenzékből.
Elemzők attól is tartanak, hogy szoros eredmény esetén zavargások, és összecsapások robbanhatnak ki. A választásokat megelőző hónapokban október óta 233-an haltak meg a kormánypárt és a tömeges csalásoktól tartó ellenzék párthívei közötti összecsapásokban.